Ünnepi halál

mind-after-body-death-works-scientist-claims-consciousness-still-functions.jpg

A múlt héten elhunyt Ruth Bader Ginsburg, amerikai alkotmánybíró halálának napja miatt sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon van-e abban valami különleges, ha az ember ros hásánákor, azaz a zsidó újévkor hal meg?

Az ember nem választja meg halálának napját, feltéve persze, ha nem követ el öngyilkosságot, amit persze szigorúan tilt a Tóra.

A Tóra azt írja Mózes halálakor „Mózes pedig százhúsz éves volt, mikor meghalt; nem homályosodott el a szeme és nem fogyott meg az ereje.”1A Talmud hagyománya szerint2 Mózes ádár hónap 7-én halt meg, pontosan azon a napon, melyen született, ezért használja a Tóra ezt a különleges nyelvet, „Mózes pedig százhúsz éves volt.”

A Talmud bölcsei arra is rávilágítanak, hogy ezzel Mózes számára beteljesedett Isten korábbi ígérete, miszerint: „napjaid számát teljessé teszem.”3

A lubavicsi Rebbe (Menchem Mendel Schneerson rabbi, 1902-1994) egyik beszédében azt hangsúlyozta,4 hogy különös jelentősége van annak, ha az ember a születésnapján éri a halál, hiszen ez fizikai bizonyítéka annak, hogy beteljesítette küldetését ezen a világon.

Bár, ahogy említettem, az ember nem választhatja meg halála napját, a Talmud mégis különleges jelentőséget tulajdonít annak, ha valaki pénteken, a sábát bejövetele előtt hal meg. Ezt a Talmud, számos okból „jó jelnek” értelmezi. Egyrészről nyilván, mert a sábát, a szombat a pihenés napja nem csak a testnek, de a léleknek is, az elhunyt a másvilágon minden bizonnyal részesül az igaz pihenésben. Amennyiben a léleknek esetleg tisztításra van szüksége az e világon elkövetett bűnei miatt, a tisztító folyamat sábátkor eleve felfüggesztésre kerül, hogy a lélek a túlvilágon is élvezhesse a szent szombat kínálta nyugalmat.

A zsidó misztika, a kabala kiemelkedő mestere, Jichák Lurja rabbi, az Árizál (1534-1572) maga is pénteken hunyt el, kifejti ezt az álláspontot és elmagyarázza,5 hogy a lélek, miután kilép a testből egy kellemetlen tisztító folyamaton megy keresztül annak érdekében, hogy megszabadulva a fizikai korlátoktól teljes mértékben tudja élvezni a túlvilági örömöket. Ezt a folyamatot chibur hákevernek hívják, aki pénteken hal meg, az nem kell keresztül menjen ezen a folyamaton.

A kabala mestere felhívja a figyelmet arra, hogy a teremtés történeténél is hasonló jelenség játszódott le. Ádámot Isten pénteken teremtette, aki néhány órával később mély álomba zuhant. Ekkor választotta belőle külön Évát, az emberpár így képes volt gyermekeket nemzeni és benépesíteni a földet.

A lubavicsi Rebbe az Árizál gondolatmenetét azzal egészíti ki, hogy rámutat, a pénteki halál emlékeztet a világ teremtésének első péntekére, melyből Ádám azután profitált, hogy mély álomba, egyfajta halál közeli állapotba szenderült.

Eszembe jut egy nagyon megható történet, melyet éppen a lubavicsi Rebbével kapcsolatban mesélnek. Egy alkalommal a Brooklyn Crown Heights negyedében található lubavicsi nagyzsinagógában Jom Kipur ünnepén egy idős embert ért a megtiszteltetés, hogy kinyithassa a Tóra szekrényt. Az idős úr miután kinyitotta a szekrény, szívrohamot kapott, összeesett és meghalt. Miközben az eset rendkívül szomorú és persze mindenki meg volt rémülve, később a Rebbe arra hívta fel a figyelmet, hogy ha úgy volt elrendelve az Égben, hogy ennek az idős úrnak akkor kellett távoznia erről a világról, akkor vajon lehet-e annál magasztosabb, mint hogy mindez Jom Kipur délutánján, zsinagógában, a Tóra szekrény kinyitásakor történik, amikor az ember a legmagasztosabb ügyekkel van elfoglalva.

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on, a Youtube-on, a Deezer-en és a TuneIn Radio-n.  

  1. 5Mózes 34:7
  2. Kidusin 38a
  3. 2Mózes 23:26
  4. Szichát Pársát Trumá 5743. ádár 6.
  5. Sáár hágilgulim 23.

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr2716210418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása