Több helyen is lehetet olvasni a jeruzsálemi „macska helyzetről”, miszerint macskák ezrei tűnnek el a városból. Aki járt már Jeruzsálemben láthatta, hogy a Jeruzsálemben valóban nagyon sok macska van, melyeket még a múlt század elején az angolok telepítettek be, az akkor komoly problémát jelentő patkányok miatt.

A hír beszámol a jeruzsálemi hatóságok “befogás, sterilizálás, mentés” programjáról, így gondoltam érdekes lehet írni a sterilizálás háláchikus (vallásjogi aspektusáról), hiszen ez nem csak a közterületeket érinti, de sok kisállat tartó is él a sterilizálás vagy kasztrálás lehetőségével, talán érdemes tudni, mit gondol minderről a Tóra és a zsidó hagyomány.

A Tóra egyértelműen tiltja a steririzálást mind emberek, mind állatok esetén. A tiltás alapja a Tórai mondat: „Ökröt vagy juhot, mely hosszú tagú vagy rövid tagú, önkéntes adományul adhatod azt, de fogadalom gyanánt nem fogadtatik kedvesen. Amelynek tagja (értsd heréje) összenyomott vagy összezúzott vagy megszakadt vagy kiirtott, azt ne áldozzátok az Örökkévalónak és országotokban ne tegyetek ilyet.”¹

A tiltás amúgy minden állatra vonatkozik, még bogarakra is.²

A legtöbb törvényhozó a férfiak illetve állatok esetén a hím ivartalanítást Tórai tiltásként, a nőkre vagy nőstény állatokra vonatkozó tiltást rabbinikus tiltásként értelmezi (így például Mose ben Maimon rabbi, a híres Rámbám Misneh Tora c. döntvénykönvyében³). A Rámbámhoz hasonlóan dönt a Sulchán Áruch szerzője, Joszef Káró rabbi is⁴, bár akadnak olyanok, akik a női ivartalanítást is Tórai tilalomként értelmezik  (így például a vilnai Gáon, 1720-1797 ).⁵ 

A Talmudban⁶ parázs vita van arról, hogy vajon a nem-zsidók számára is tiltott az ivartalanítás (mind ember, mind állat esetén). Egyes kommentátorok, így például Rabbeinu Aser ben Jechiel, 1250-1327, a már említett Rámbám, vagy Rabbeinu Slomo ben Aderet, 1235-1310) azon a véleményen vannak, hogy nem-zsidók számára nem tiltott az ivartalanítás, ugyanakkor például a Széfer Micvot Gdolot szerzője, Mose ben Jákov rabbi Coucy városából (élt az 1200-as években) úgy véli, hogy az ivartalanítás benne foglaltatik a nem-zsidók számára kötelező 7, ún, Noachita törvénybe.⁷ Egyesek, amiatt, hogy a kérdésben nincs egyetértés, azt javasolják, hogy úgy kell tekintetni, hogy a nem-zsidókra is vonatkozik a tilalom.

A lényegi különbség azonban abban, hogy vajon a tilalom vonatkozik e nem-zsidókra is abban érhető tetten, hogy szabad -e egy állatot ivartalanítás céljából átadni egy nem-zsidónak. Ugyanis amennyiben ez számára is tilos, az együttjár egy másik Tórai tilalommal, miszerint „vak elé ne vess gáncsot”.⁸

Mose Iszerlis rabbi (1530-1572) akként rendelkezik, hogy bár akkor is szabad átadni, ha tudjuk, hogy ő ivartalanítani fogja, ennek ellenére nem helyes ekként eljárni.⁹

A Talmud megjegyzi, hogy amennyiben egy zsidó megkéri nem-zsidó barátját, hogy sterilizálja az állatot, úgy, ha ez meg is történik, zsidó köteles ezt az állatot eladni.¹⁰

Potenciális „megoldás” lehet, ha egy zsidó eladja az állatát egy nem-zsidó barátjának, aki szintén továbbadja ezt egy másik nem-zsidó barátjának, így, ilyen távolságból az említett Tórai tiltás már érvényét veszti.¹¹ Ekként járt el egyszer, hasonló kérdésben a Cházon Is c. könyvéről ismert Jesajáhu Karelitz rabbi (1878-1953).¹²

Összefoglalva tehát: (1) az ivartalanítás tilos egyértelműen zsidóknak és valószínűleg nem-zsidóknak is (2) egyformán érvényes emberre és állatra,  férfire/hímre, nőre/nőstényre. 

¹ Móz3. 22:23-24

² Babilóniai Talmud, Sábát traktátus 110b

³ Hilchot Iszurei Bia 16:11

⁴ Even haEzer 5:11

⁵ a Babilóniai Talmud, Bava Mecia traktátus 90b oldalán írt magyarázatában

⁶ Babilóniai Talmud, Bava Mecia traktátus 90b

⁷ Az ún. Hét Noachita-törvény a nem-zsidókra is vonatkozó Tórai parancsolatokat jelenti. Ez a (1) Hit az egy Istenben (2) a bálványimádás tilalma (3) gyilkolás tilalma (4) lopás/rablás tilalma (5) vérfertőző nemi kapcsolatok tilalma (6) igazságos társadalom fenntartásának kötelezettsége (7) élő állatból hús levágásának tilalma

⁸ Móz3 19:14

⁹ Even haEzer 5:14

¹⁰ Babilóniai Talmud, Bava Mecia traktátus 90b

¹¹ Mose Iszerlis rabbi, Sulchám Áruch Chosen Mispat 185-höz írt magyarázata

¹² Su"t Bemare Bazak 6:77