Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

Szabad e fényképet készíteni a zsidó vallásjog szerint?

Kapcsolódó kép

A kérdés csak első olvasatra hangzik abszurdnak, főként mert gyakorlatból tudhatjuk- legalábbis ha ilyen közegben mozgunk- hogy a vallásjoghoz szigorúan hű ortodox zsidók igenis használnak fényképezőgépeket, sőt, otthonaik falait ugyanúgy díszítik családi fotók mint másokét.

Azonban még a vallásjogban kevésbé járatosok számára is ennek ellentmondónak tűnhet a Tízparancsolat második intelme, miszerint: „Ne csinálj magadnak faragott képet, sem bármely alakját annak, mi az égben van, fenn és ami a földön van, alant és ami a vízben van, a föld alatt.”1 Ráadásul pont az ezen a héten szombaton olvasott szakasz írja, hogy „És az Örökkévaló szólt hozzátok a tűz közepéből, a szavak hangját hallottátok, de alakot nem láttatok a hangon kívül.”2

Mi a helyzet tehát a fényképekkel, festményekkel, szobrokkal és hasonlókkal? Mikor és milyen formában megengedettek, ha egyáltalán?

A Talmud bölcsei a Tórának azon parancsolatát, miszerint „Ne csináljatok mellettem ezüst isteneket, meg arany isteneket ne csináljatok magatoknak.”3 akként értelmezi, hogy égitestekről tilos képet csinálni4 illetve a logikát kiterjesztve nem csak a Napról, a Holdról és a csillagokról és más égitestekről nem szabad képet készíteni, de emberről sem, hiszen az ember Isten képmására teremtetett1, márpedig, mint fent említettem Istennek nincs alakja.

A Talmud és a kommentátorok három kategóriára bontják az ábrázolás formáját, melyek egyes esetekben más-más elbírálás alá esnek:

  1. Három dimenziós, ha úgy tetszik, élethű ábrázolás
  2. Faragott vagy bevésett rajz
  3. Sík rajz, mint például festmény (és fotó)

Egyes Talmud magyarázók szerint az égitestek esetén az első kategória, tehát az élethű ábrázolás tilos, a többi fajta nem, mások szerint égitestek esetén a megjelenítés mindhárom formája tilos.6 Ugyanakkor van köztes álláspont is, ilyen Mose Iszerlis rabbié (1530-1572), aki Darchei Mose című munkájában azon az állásponton van7, hogy sem a három dimenziós, sem a vésett kép nem megengedett, csakis a sík, azaz festett (vagy korunkban fotózott) kép.

Egyes döntéshozók8 különbséget tesznek az ilyen ábrázolás készítése és birtoklása közt, utóbbit megengedve.

Égitestet így például a Napot vagy a Holdat fotózni tehát nem egyszerű kérdés, bár a fotózás maga kisebb problémának tűnhet, mint a fotó kinyomtatása. A Nap vagy Hold nem teljes alakja esetén szintén kisebb a probléma, legalábbis Sabatai ben Meir HaKohen rabbi szerint (1621–1662)9 

Érdekes adalék, hogy a Chochmát Ádám szerzője, Avraham Danzig rabbi (1748—1820) igen megengedő az ilyen típusú képet tulajdonlásával azzal érvelve, hogy korunkban nem szokás istenként imádni sem a Napot vagy a Holdat, sem pedig azok fotóit vagy festményeit.10

Az emberi alakkal más a helyzet. Bár az ember szoborként történő (azaz quasi élethű) ábrázolása problémás, a festett képek azonban, tekintve hogy némi torzítást tartalmaznak, egyes véleményformálók szerint megengedettek11

A megengedő álláspontot támasztja alá az a tény is, hogy a Talmud is csak a teljes emberi test méretarányos és élethű ábrázolásáról beszél, így porté vagy más, nem teljes testet mutató kép vagy fotó mindenki szerint megengedett.12

Képtalálat a következőre: „taking photo of sunrise”

A fentieknek megfelelően égitestek fotói problémát jelenthetnek, bár kétségkívül van kire támaszkodni, ha megengedőbb álláspontot keresünk. Az ember ábrázolásának kérdése egyszerűbb, mint az égitesteké, így nagyon kevesen vannak olyanok, akik nem nézik jó szemmel, ha emberekről készült fotót látnak vagy róluk készítenek hasonlót.

 

  1. Móz2 20:4
  2. Móz5 4:12
  3. Móz2 20:20
  4. Babilóniai Talmud Ros háSáná traktátus 24b, Ávodá Zárá traktátus 43b
  5. Móz1 1:27
  6. Lásd Toszfot a Babilóniai Talmud Ávodá Zárá traktátus 43b-hez írott kommentárja alapján ezen az állásponton van Rabbeinu Aser (Avoda Zara3:5), a Maimonidesz (Avodat Kochavim 3:11), a Tur (Jore Dea 141) és a Shulchán Áruch  is (141:4). Sőt gyakorlati kérdésekben is ekként rendelkezik a Shach 141:25, a Chochmat Adam 85:5 és a Kicur Shulchán Áruch 168:1 is
  7. Darchei Mose 141:5
  8. Kicur Shulchán Áruch168:1
  9. Nekudas Hakessef141:Taz 13
  10. Chochmát Ádám 85:6
  11. Shulchán Áruch 141:4
  12. Shulchán Áruch 141:7, Sach141:25, Piszkei Tesuva 141:10, Kicur Shulchán Áruch 168:2

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr5015011176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék