Egyszer már kénytelen voltam röviden foglalkozni a “kóser energiaital” dolgával (ITT), ráadásul, tőlem meglepő módon, visszafogott cinizmussal. Azért mondom, hogy kénytelen voltam, mert bár egyszer már kezem ügyébe került ez az optikai környezetszennyezéssel felérő Istenkáromlás, de nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget, remélve, hogy emberi szem nem látja majd és elhal a dolog szép csendben anélkül, hogy bárki tudna róla.

No igen, de a portfolio.hu írt egy tetemes cikket az energiaitalt kiagyaló csaló kétes hírű vállalkozó szövevényes ügyeiről és rémálmom valóra vált. A fél ország és az internet népe sír vagy röhög a „Mózes ízű” „mógendóvidos”, „világelső UV dobozos”, „biovegán”, „kosher” (sic!) és „halal” minősítésű löttyön. Itt a honlap, akárki láthatja mekkora kamu.

Még ekkor sem estem kétségbe, minden csoda három napig tart, majd elfelejtik az emberek gondoltam naivan.

Nem felejtették. A minap a 444.hu írt egy elég vicces cikket az energiaitalról. Vicceset, amin sajnos nem tudtam nevetni. Akkora ormótlan chilul hásem (Istenkáromlás) ugyanis az egész ügy, ami mellett jóérzésű embert nem mehet el szó nélkül.

Mégis hogy a fenébe történhet ilyen?

Nyilván hab a tortán, hogy a legnagyobb hitközség sajnos nevét adta az ügyhöz. Nem szeretnék rosszindulatú lenni. Biztos vagyok abban, hogy félre lettek vezetve. Megbabonázhatta őket a bevétel 10%-ának felajánlása a „vallásos közösségnek” (hogy ezt miért magukra értették, ki tudja). De az is lehet, hogy azt gondolták, hogy valami remek dolog fog történni. Mi lehet a probléma? Kóserság? Ugyan, mondták a sípuccai éceszgéberek. „De hisz minden energiaital kóser!” – gondolták.

Itt a helye annak, hogy néhány kóserságot illető alapvetésről beszéljünk:

Először is nem minden energia ital kóser. Még akkor sem, ha a legtöbb termék majd minden összetevője szintetikus. A Red Bull, mely talán a nemzetközileg legismertebb energiaital az Egyesült Államokban például a baltimore-i székhelyű Star-K kósersági ügynökség felügyelete alatt áll. A Star-K egyike a legnagyobb és legelismertebb ügynökségeknek, vezetője Rabbi Moshe Heinemann, aki a világ egyik legnagyobb kósersági szakértője, rabbinikus diplomáját Moshe Feinstein rabbitól kapta, ami azért mond valamit még a kevésbé „szakmai” füleknek is. Egyébiránt a Red Bull-t, amennyiben Európában csomagolják, a londoni székhelyű KF (Federation) rabbinátus ellenőrzi kósersági szempontból, vezetője Moshe Dovid Elzas rabbi.

De még a Red Bullnak is csak a hagyományos és a cukormentes változata rendelkezik jelenleg engedéllyel. A többi, viszonylag új íz egyelőre nem. 

Óvatos lennék tehát azt kijelenteni, hogy minden energiaital kóser, pláne, hogy a kóserság ellenőrzése rendkívüli szaktudást kíván. Nem csak háláchikus (vallásjogi) szaktudást, de fontos ismerni az élelmiszeripar csínját-bínját, a gyártási technológiákat, a beszállítók által hozott összetevőket és még sorolhatnám.

A baj azonban leginkább nem itt van. A baj ott van, hogy a kóserság nem pusztán arról szól, hogy egy adott étel vagy ital összetevői megfelelnek e a Sulchán Áruch, egyébként igen bonyolult szabályainak.

A kóserság egyben morális kérdés is. Megmagyarázom. A vallásjog szerint például a szombaton főzött ételt nem lehet elfogyasztani.¹ Még akkor sem ha teljesen kóser. Egy magára valamit adó kósersági ügynökség vagy rabbinátus nem adna kósersági engedélyt olyan étteremre (vagy szállodára²) ami szombaton is működik.

Az Egyesült Államokban működő OU, mely a legnagyobb kósersági ügynökség a világon, nem ad kósersági engedélyt olyan étteremre például, ahol sportmérkőzéseket közvetítenek, mert a „léha meccsnézés” még ha szigorúan háláchikus szempontból nem ia tilos, de a háskáfá (világlátás, magatartás) szempontjából nem kifejezetten ajánlatos. Nem „zsidós”.

Szintén olvastam egy esetről, amikor Kaliforniában egy bizonyos kóser catering céget ellenőrző rabbinátus megtiltotta ügyfelének, hogy olyan (modern) esküvőre szállítson ételt, ami a szertartás után (koedukált) medencés partiba csapott át.

Az sem ritka, amikor egy kósersági ügynökség megvonja engedélyét egy étteremtől, amiről elterjedt, hogy nem bánt becsületesen, egyenesen a dolgozóival.

Miért? 

Mert a kóserság nem egyszerűen a konyhai eszközök és az alapanyagok megfelelősége, hanem egy komplex, erkölcsi keretrendszer is. És ez általánosságban igaz a zsidóság már területére is. Van ugyanis a micva (parancsolat) maga és van annak szellemisége, ami nem kettéválasztható.

Ezt az általános szemléletet kellene elsajátítani felelős zsidó vezetőknek, amellett, hogy nem ártana jobban tájékozódni mielőtt egy jó PR fogásnak tűnő csalás átveréshez a nevét adja valaki.

1. Ha zsidó készítette egyáltalán nem. Ha nem-zsidó készítette akkor a szombat kimenetele után, annyi idő elteltével igen, amennyi időbe telt volna az ételt megfőzni. Ha ilyen eset előfordul, tekintve, hogy más háláchikus problémák (mint pl. bisul ákum) is felmerülhetnek, érdemes törvénytudó rabbi véleményét kikérni.
2. A szállodákkal kapcsolatban Izraelben dolgoznak egy háláchikus megoldáson, ami könnyíthet a helyzeten, amennyiben a dolgozók nem-zsidók. Egyelőre azonban ezek a megoldások még nem elfogadottak nevesebb rabbik által.