Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

Kik azok a kurd zsidók?

mizrahi-570.jpg

A mai Törökország, Irak, Szíria és Örményország egyes területén élő kurdok közt meghonosodott zsidó közösség egyike a közel-kelet legrégebbi zsidó közösségeinek. A terület, mely az ókori Babilónia része volt csaknem 2.500 éve ad otthont zsidóknak, akik az első jeruzsálemi Szentély lerombolása utáni száműzetés miatt kerültek a területre már ie. 586 környékén. Egyesek már ennél akár csaknem 150 évvel korábban ideérkeztek, mikor az asszírok lerohanták az északi zsidó királyságot, Izraelt, száműzve az ott élő 10 törzset, kiknek egy jelentős része Babilóniába, azon belül sokan a mai kurdok lakta területeken telepedtek le.

A bibliai Királyok könyvében azt olvassuk, hogy „Áháznak, Júda királyának tizenkettedik évében Hóséa, Élá fia lett Izráel királya Szamáriában kilenc esztendeig. Azt tette, amit rossznak lát az Örökkévaló, bár nem annyira, mint Izráel előbbi királyai. Ellene vonult fel Salmaneszer, Asszíria királya, Hóséa pedig a szolgája lett, és adót fizetett neki. De amikor Asszíria királya rájött, hogy Hóséa összeesküvést szőtt, és követeket küldött Szóhoz, Egyiptom királyához, Asszíria királyának pedig nem küldte meg az évenkénti adót, akkor Asszíria királya elfogatta őt, és megbilincselve börtönbe vetette. Majd felvonult Asszíria királya az egész ország ellen, felvonult Szamária ellen, és ostromolta három évig. Hóséa uralkodásának kilencedik évében elfoglalta Asszíria királya Szamáriát, Izráelt pedig fogságba hurcolta Asszíriába, és letelepítette őket Halahban és a Hábornál, Gozán folyójánál, meg a médek városaiban.”1 Az említett települések, Halah, Hábor, Gozán a mai kurdok által lakott területeken vannak.

Annak dacára, hogy a kurdok által leginkább lakott területek a mai Törökország határain belül vannak, a zsidók jellemzően inkább a régió mai Irakhoz tartozó részén éltek. Az isz. 1170-ben a környéken járó híres zsidó utazó, tudelai Benjamin írásaiban megjegyzi, hogy Amadija városában huszonötezer zsidó él.

63bc2ccee2b7714a0915e393b2a6a1a4.jpg

A kurdisztáni zsidók általában földműveléssel foglalkoztak, elfogadható életkörülmények között és viszonylagos békében éltek nem-zsidó szomszédaikkal, akik meglehetős toleranciát mutattak velük szemben. A kapcsolat annak ellenére is nyugodt volt, hogy a zsidók a Talmud nyelvét, az aráminak „zsidó változatát” beszélték egymás közt, mely a közeli rokonságban van a héber nyelvvel, héber betűket használ, de kurdisztánban kiegészült kurd, perzsa és más nyelvekből átvett szavakkal és kifejezésekkel is. A nyelvet a kurd zsidók „lisná jehudijá”, azaz zsidó nyelvként határozták meg.

Érdekesség, hogy az időszámítás utáni első században a környék egyik királysága, Adiabne, szoros kapcsolatba került a zsidókkal. Történt ugyanis, hogy Monobaz király halála után a trónt fia, Izatesz örökölte, aki vaskezű anyja befolyása alatt uralkodott. Az özvegy, Heléna királynő felvette a zsidó vallást és bár a kor szokásainak megfelelően ez azt is jelentette, hogy a királyság hivatalos vallása is a zsidó lett, hiszen Izatesz királyt is érdekelte a zsidók hite, az alattvalók nagy része megtartotta zoroasztrianizmus vallást.

A legenda szerint a királynő és fiai a zsidó vallás alapjait egy kereskedőtől, bizonyos Chananja rabbitól tanulták, aki később a „tanítványok” képzését átadta egy híres tudósnak, a galileai Elázár rabbinak.

Heléna királynő, akit a zsidó irodalom Heléni háMálkának hív, Jeruzsálemben telepedett le, ott palotákat építtetett magának és két fiának, Izatesz bár Monobáznak és II. Monobáznak, hogy pénzzel, befolyással és katonákkal segítsék a zsidók rómaiak elleni harcát. A királynő jótékonyságát szarkofágján olvasható felirat is őrzi: „cádká málkátá”, azaz „igazságos királynő.

helena_of_adiabene_sarcophagus_1.jpeg

Az adiabnei királyság önállósága ugyan az időszámítás utáni 115 környékén megszűnt, a királyság hatását és egyedülálló történetét illetve Heléna és fiai nagyságát a Talmud számos helyen említi.

A 12. században számos zsidó menekült a keresztes hadjáratok elől a Szentföldről és a mai Szíria más területeiről és lelt új otthonra a kurd zsidók közt. Hasonló módon a 13. században jelentős mennyiségű bagdadi zsidó telepedett meg itt, miután a mongolok lerohanták a Bagdad környékét.

Érdekes, hogy pont a keresztesek ellen a 12. században egy kurd zsidó, bizonyos Dávid Álroj zsidókból álló hadsereget szervezett, hogy azzal bevonuljon Jeruzsálembe, de terve nem járt sikerrel, őt maga még a tervezett indulás előtt meggyilkolták.

Az időben ugorva néhány évszázadot, 1600 környékén, találkozhatunk a kurd zsidó minden bizonnyal legérdekesebb képviselőjével, Ásznát Barazanival (1590-1670), aki nő létére hatalmas rabbinikus tudással rendelkezett, ami miatt kivételes tiszteletben részesítették. Ásznát egy jesivát (rabbinikus iskola) is vezetett a mai Irak területén található Moszul városában, ahol több száz tanuló szívta magába a Tóra ismereteit.

A jesivát korábban Ásznát édesapja a híres rabbi, Smuel ben Netánel háLévi alapította, aki, mivel nem volt fia, lányán keresztül kívánta átörökíteni tudását. Ásznát Bárzáni egy írásában így emlékszik meg fiatalkorának tanulmányairól: „Sosem mentem ki a házból, sosem mentem az ajtó közelébe sem. Úgy kezeltek, mint Izrael hercegnőjét, minden kívánságomat tanulók hada leste. Tudósok és bölcsek ölében nevelkedtem, akiket édesapám bízott meg, hogy a legjobb oktatást kapjam.”

Ásznát Jákob Mizráchi rabbihoz ment feleségül, házassági szerződésükben egyedülálló módon az állt, hogy Ásznát „nem kötelezhető semmilyen házimunkára, hogy minden idejét a Tóra tanulásának szentelhesse.”

Apja halála után Ásznát vette át tehát a jesiva vezetését, de nem sok idő után, finanszírozás hiányában, az intézmény bezárta kapuit és megszűnt.

A kurd zsidókat különös kapcsolat fűzi Náchum prófétához, kinek sírja Moszultól körülbelül 30 kilométerre található és ahová a helyi zsidók minden Sávuotkor (a Tóraadás és a tavaszi aratás ünnepe) elzarándokoltak. A sírt ma keresztények őrzik és hála Istennek egyelőre sikerült azt megóvni az ISIS rombolásától.

bdc15e7637e05b6d71db7f78996d4cff--kurdistan-middle-east.jpg 

Izrael államának 1948-as megalakulása után a kurd zsidók élete jelentősen megnehezedett, így Izrael állama 1949 és 1952 között, több menetben, az „Ezra és Nechemia hadművelet” során kimentette a térségben elő körülbelül 25.000 zsidót, akik a régi-új zsidó hazában váltak szerves részévé a társadalomnak.

Ha tetszett az írás kövess a Facebookon is https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

 

  1. Királyok2 17:1-6

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr1115272582

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Visceroid 2019.10.31. 11:13:16

Izrael nem akarja őket menekültként befogadni?

chrisred 2019.10.31. 11:43:50

@Visceroid: Ezek szerint nem olvastad végig.

Johann Stern 2019.10.31. 12:04:42

@Visceroid: Olvassunk, olvassunk, olvassunk. Utolsó előtti mondatban a válasz.

Alick 2019.10.31. 12:33:25

Melyik magyar honfoglaló (kazár) törzs volt zsidó vallású?

BiG74 Bodri 2019.10.31. 15:14:04

@Visceroid:
Ebből mit akartál kihozni?
Amúgy igazad van, nem szimplán befogadták őket, hanem komplett művelet során átmentették őket Izraelbe.

gzeevi 2019.11.01. 07:38:42

@Alick: A kb 600 ezer magyar honfoglalóhoz csatlakozott 3 kazár törzs összlétszáma kb 100 ezer lehetett (László Gyula szerint). Ezek valszín mind zsidó vallásúak voltak, de hogy milyen mértékben, azt nem tudjuk. Vezetőik azonban biztosan, több nemzedék óta. Egyik vezetőjük Aba Sámuel (héber nevek!) volt, aki azzal a feltétellel kapta meg István húgának kezét, hogy ő és népe áttér a zsidó hitről a kereszténységre, így lehetett belőle később a harmadik magyar király. Leszármazottjai, az Abák, sokáig szerepeltek a magyar történelemben, falvaik (Abaújszántó, Aba-...) máig megvannak. Egyik fiának, Demeternek leszármazottjai a Rhédey, Nekcsey, Lipóczy családok büszkék voltak kazár sxármazásukra, Rhédey Ferenc Erdély fejedelme is lett rövid időre. Ma valószínűleg minden eredeti magyarban vannak kazár gének, beütések.

kvadrillio 2019.11.01. 12:15:54

@gzeevi: NU, MEGNÉZETEM VAN-ÉÉÉÉ NEKEM IS BEÜTÉSEM !!! :o)))

gzeevi 2019.11.01. 13:15:54

@kvadrillio: Kinek nincs? Mindenféle. A "magyar" polgárokban pl a kazár, besenyő, kun, jász népecskéken kívül török, szerb, horvát, szlovák, román, sváb, szász, örmény, és urambocsá, zsidó is. No és aztán, akkor mi van??
Petőfi Sándor, Táncsics, a Zrínyiek, a Hunyadiak, Mindszenthy püspök, Rejtő Jenő, Karinthy, Radnóti, József Attila, Krúdy Gyula, stb stb - talán nem számítanak magyarnak?
A "beütések" érdekességek, büszke is lehet rájuk az ember, bár nem tehet róluk. Csakis az öntudat számít.

BiG74 Bodri 2019.11.01. 14:38:07

@kvadrillio:
Jó az ha papírja van az embernek róla, hogy hülyeségeket beszélhet, mert van egy kis "beütése". :))

chrisred 2019.11.02. 06:32:51

@gzeevi: De azért tisztázzuk, a kazárok, bárkik is voltak, annyi ismert, hogy nem a zsidóktól származtak, csak egy részük felvette a zsidó vallást. Tehát itt nem közel-keleti beütésről van szó.

gzeevi 2019.11.02. 07:08:43

@chrisred: Ez így igaz, egy türk nép voltak, vezetőik felvették a zsidó vallást kb 150-200 évvel azelőtt. De a pontosabb képhez tudni kell a következőket is:
Egyrészt - éltek közöttük "eredeti" zsidók is (azaz, közel-keletiek), tőlük ismerték meg a zsidó vallást. Ezek azután beolvadtak a "zsidó-kazár" népességbe. Másrészt: A 600 ezer magyar honfoglalóhoz csatlakozott kb 100 ezer kazár egy része Aba Sámuel vezetése alatt felvette a kereszténységet. Ezt biztosan tudjuk. Hogy mennyien - azt nem. De ha a felük keresztény lett, azaz, 50 ezer beolvadt a magyarok közé, akkor az kb 8-10%-uk, a másik fele, 50 ezer, megmaradt zsidónak és beolvadt az akkor 5 milliós világzsidóságba, annak 1%-át tette ki. Azaz, minden 10 magyarból egy kazár, minden 100 zsidóból egy kazár.
Ezt csak azért említem, mert egyes mélymagyarok vadul "lekazározzák" a Izraelt, holott annak lakossága többsége nem is askenáz, hanem északafrikai szefárd, vagy iraki, perzsa, jemeni zsidók, akiknek semmi közük a kazárokhoz, a magyaroknak annál inkább.
De mint írtam, ez csak érdekesség, - az öntudat, az identitás teszi az embert azzá, ami.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!