A héber nyelv sok szempontból különleges. Legelső sorban természetesen azért, mert Isten a világot héber szavakkal teremtette. A teremtés történetében ugyanis 10-szer (pontosabban kilencszer szó szerint, egyszer átvitt értelemben) szerepel az a kifejezés, hogy „és mondta Isten”. Milyen nyelven mondta Isten például, hogy „legyen világosság”? Héberül.

A zsidó hit szerint a héberen kívül 70 „alap nyelv” van, amelyeket Isten a Bábel tornyának története végén olvashatunk, mikor is Isten, látva a torony építése körüli buzgólkodást azt mondta: „Nosza! szálljunk le és zavarjuk el legott nyelvüket, hogy ne értse meg egyik a másik nyelvét”.¹ (Bábel tornyának történetével ITT foglalkoztam részletesebben)

Azt talán azonban kevesen tudják, hogy az ókori héberben a számokat is a héber betűkkel fejezték ki, más szóval minden héber betűnek számértéke van. A héber ábécé 22 betűt tartalmaz (nem számítva a magánhangzókat, melyeket a héber a betűk alatt lévő pontokkal és vonalakkal jelöl).

Az első betű tehát 1, a második kettő és így tovább tízig, majd a 11. betű számértéke 20, azt azt követőé 30, egészen 100-ig tehát, tízesével. A 19. szám 200-at, a legutolsó 22. pedig 400-at jelent. Sokan még a szóvégi betűket is számolják, külön rend szerint, valahogy így:

Mondani sem kell, hogy ezzel a módszerrel a komplexebb számok leírása meglehetősen bonyolult, matematikai műveletekhez pedig, a római számokhoz hasonlóan szintén nagyon „jól jött”, hogy az arab számok elterjedtek az egész földön.

Van azonban egy komplett tudományág a zsidó misztikán belül, mely a héber szavak betűinek értékének kombinációjával foglalkozik, hiszen a Tórában, melynek minden szava, minden betűje Istentől származik, nincs véletlen.

Miközben a gematria, a héber számmisztika mindig is elterjedt és közismert volt, érdekes módon a Talmud vagy a Midrás irodalom igen keveset foglalkozik az ilyen típusú fejtegetésekkel. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy a bölcseink egy pillanatra sem kételkedtek a Tóra isteni mivoltában, így nem volt szükség arra, hogy úgy bizonyítsák a Tóra mennyei eredetét, hogy olyan összefüggésekre mutatnak rá, melyek más, emberek által írt könyvekben nem fellelhetők.

A gematria tudományával beható módon elsőként az isz. 2. században lejegyzett kabbalisztikus könyv, a Széfer Hájecirá, az „Alkotás könyve” foglalkozik. Ez a munka, melynek tartalmát egyesek magának Ábrahám ősatyánknak tulajdonítják, részletesen foglalkozik a világ teremtésével a héber betűk által sőt, akár az ember teremtésével szintén a szent nyelvet használva. A legenda szerint ugyanis Ábrahám maga teremtette azt a marhát, melyet a nála vendégeskedő angyaloknak szolgált fel.² Egy talmudi történet szerint Hanina rabbi és Hosia rabbi, akik mindketten a Misna szerzőjének, Jehuda haNászi rabbinak voltak tanítványai, minden pénteken, a kabbala, a héber betűk teremtő erejének segítségével teremtettek jóízű marhát, hogy azt a sábáti étkezéskor felszolgálják.³  Sőt, egy helyen a Talmud említi, hogy Rava, a híres bölcs embert teremtett (a héber betűk használatával). A történez szerint ezt a teremtményt alkotója elküldte egy másik rabbihoz, Zeira rabbihoz, aki feltett néhány kérdést a porból készült „gólemnek” és látta, hogy az nem tud azokra válaszolni, haszontalannak ítélte és visszaküldte Ravához.⁴ 

Igaz ugyan, hogy a Talmud ritkán él a számok értékének bizonyító erejével, azonban mégis találunk néhány forrást, melyek arra utalnak, hogy extrém esetekben bizony lehet a szöveg értelmezésének megalapozottságát a szavak számértékére alapozni, igaz, ezek kivétel nélkül olyan esetek, melyekre a Talmud maga mondja, hogy még Mózes idejéből hagyományként maradtak ránk.⁵  

Egy-két „közismert” példa a gemátria használatára: 

- A tórai szövegben, melyben Ábrahám 318 katonát küld, hogy kiszabadítsa a fogságba esett Lótot, a szöveg úgy fogalmaz: „Midőn meghallotta Ávrám, hogy fogságba esett az ő atyafia, fölfegyverezte begyakorlott szolgáit, háza szülötteit, háromszáztizennyolcat és üldözte őket Donig.”⁶ A kommentátorok megjegyzik, hogy a 318 katona valójában egy ember volt, Eliézer, Ábrahám hűséges szolgája, aki neve betűinek számértéke 318.

- Mielőtt Jákob bátyjával Ézsauval találkozik sok év után, azt üzeni neki: „Így szóljatok uramhoz, Ézsauhoz: Így szól a te szolgád Jákob: Lábánnál tartózkodtam és időztem mostanáig”⁷. A kommentátorok megjegyzik, hogy a (héberben a) tartózkodtam szó számértéke 613, ugyan annyi mint ahány parancsolat van a Tórában, ezzel Jákob azt üzeni, hogy míg (a gonosz) Lábánnál lakott, azalatt is megtartotta Isten parancsolatait.

- Bölcseink felhívják a figyelmet arra, hogy a Tóránál sokkal később lejegyzett bibliai Eszter könyvére is van utalás a Tórában. Eszter könyve ugyanis 12.196 héber betűt tartalmaz, Eszter neve pedig négy héber betűből áll: álef, számách, táv és rés. Az első alkalom mikor a Tórában alef betűt találunk rögtön a könyv első szavának harmadik betűjében van. Ha onnantól számolunk 12.196 betűt, a következő betű egy számách lesz, azután ismét 12.196 betűt számolva egy táv majd ezt megismételve egy rés. Véletlen? Aligha.

Különböző gematria használatát bemutató érdekességeket mutatott be Michael Drosnin „A Biblia kódja” című könyvében, mely 3 kötetben taglalja, többek közt azt, hogy különböző modernkori történelmi események miként jelennek meg a Tóra sokezer éves szövegében.⁸

Persze egyesek néha egészen extrém példákra is használják a Biblia kódokat. A 2016-os amerikai elnökválasztáskor például a két akkori elnökaspiráns, Donald Trump és Hillary Clinton nevének számértékét hasonlították össze. Míg Trump nevének betűi 424-et adnak ki, pont annyit, mint a héber Mesiách ben Dávid szavak⁹, addig Hillary Clinton már nem ennyire szerencsés. Az ő nevének számértéke 255, pont annyi, mint annak a héber szónak, hogy Amelekita nő.¹⁰

Hasonló érdekességről a Tórát illetően ITT írtam korábban.

Nyomj egy like-ot és kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

1. 1Móz 11:7
2. 1Móz 18:7
3. Babilóniai Talmud, Szánhedrin traktátus 65a és 67b
4. Babilóniai Talmud, Szánhedrin traktátus 65b
5. Ilyen példák a Babilóniai Talmud Nida traktátusának 5a vagy éppen Sábát traktátusának 70a oldalán találhatók
6. 1Móz 14:14
7. 1Móz 32:5
8. A könyvek bármelyik internetes könyváruházban kaphatók
9. Mesiách ben Dávid a Megváltó avagy a Messiás neve
10. Az Amalek az a nép volt, mely az Egyiptomból kivonuló védtelen zsidókra támadt, ezért Isten megparancsolta Mózesnek és az utána következő generációknak, hogy az Amelék népét ki kell irtani (lásd 2Móz 17:8-16, 5Móz 25:17, 5Móz 25:19, 1Sámuel 30:1-2, 2Sámuel 1:5-10)