Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

Izsák feláldozása minden szülő rémálma

sacrificing-your-faith.jpg

A számos meghökkentő bibliai történet közül az egyik leginkább szívbemarkoló minden bizonnyal Izsák majdnem-feláldozásának története. Talán, mert mindannyian könnyen belehelyezzük magukat a szituációba, mindannyian féltjük, óvjuk gyermekeinket és bármiféle megpróbáltatás, mely a gyerek részéről kíván áldozatot, mégha pedagógiai szempontból helyes is, a szülőnek fáj a leginkább.

A Tóra elbeszélése az esetről a következő:

“És történt ezen dolgok után, hogy az Isten megkísértette Ábrahámot és mondta neki: Ábrahám! És ő mondta: Itt vagyok. És mondta (Isten): Vedd csak a te fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot és menj el Mórija földjére és áldozd fel ott égőáldozatul a hegyek egyikén, melyet majd mondok neked. És fölkelt Ábrahám kora reggel, fölnyergelte szamarát, vette két legényét maga mellé és Izsákot, az ő fiát; hasogatott az égőáldozathoz való fát, fölkerekedett és elment azon helyre, melyet az Isten neki mondott. A harmadik napon fölvetette Ábrahám szemeit és látta a helyet távolról. És mondta Ábrahám az ő legényeinek: Maradjatok ti itt a szamárral, én pedig és a fiú elmegyünk odáig, hogy leboruljunk; azután visszatérünk hozzátok. És vette Ábrahám az égőáldozathoz való fát, föltette Izsákra, az ő fiára és kezébe vette a tüzet, meg a kést; és mentek ketten együtt. És mondta Izsák Ábrahámnak, az ő atyjának és mondta: Atyám! Az mondta: Itt vagyok, fiam. És ő mondta: Íme, a tűz és a fa, de hol van a bárány az égőáldozatra? És mondta Ábrahám: Isten fogja kiszemelni magának a bárányt az égőáldozatra, fiam; és mentek ketten együtt.

Midőn elérkeztek azon helyre, melyet Isten mondott neki, fölépítette ott Ábrahám az oltárt, elrendezte a fát, összekötözte Izsákot, az ő fiát és föltette az oltárra a fa fölé; és kinyújtotta Ábrahám a kezét, vette a kést, hogy levágja az ő fiát. Akkor szólította őt az Örökkévaló angyala az égből és mondta: Ábrahám! Ábrahám! És ő mondta: Itt vagyok. És mondta: Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra és ne tégy neki semmit, mert most tudom, hogy istenfélő vagy és nem vontad meg fiadat, a te egyetlenedet tőlem. Ábrahám pedig fölvetette szemeit és látta, hogy íme, egy kos mögötte megakadt a bozótban szarvaival; és odament Ábrahám, elvette a kost és föláldozta égőáldozatul fia helyett. És elnevezte Ábrahám ama helyet: Az Örökkévaló lát, ahogy mondják ma is: Az Örökkévaló hegyén fog megjelenni. Az Örökkévaló angyala pedig szólította Ábrahámot másodszor az égből, 16. és mondta: Énmagamra esküszöm, – úgymond az Örökkévaló – mivelhogy megtetted ezt a dolgot és nem vontad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet, bizony meg foglak áldani és meg fogom sokasítani magzatodat, mint az ég csillagait és mint a fövényt, mely a tenger partján van és magzatod elfoglalja ellenségeinek kapuját. És megáldják magukat magzatoddal a föld összes népei, jutalmául annak, hogy hallgattál szavamra. És visszatért Ábrahám az ő legényeihez, fölkerekedtek és együtt mentek Beér-Sevába; és Ábrahám lakott Beér-Sevában.”1

A Talmud bölcsei mindent megtesznek azért, hogy a történetet ne úgy mutassák be, mint ahogy első olvasatra tűnhet. Isten természetesen nem kegyetlen, Isten gyűlöli az emberáldozatot és az egész Ákéda (így hívják Izsák feláldozásának történetét héberül) egy teszt, egy próbaltétel Isten előtt, melynek az eredménye, hogy Ábrahám véglegesen a kiválasztott nép ősévé, a monoteizmus letéteményesévé válik.

A gondolat elég egyértelmű: már a történet elején megemlíti az írás, hogy „Isten megkísértette Ábrahámot”, azaz nem arról van szó, hogy Isten egy pillanatig is komolyan gondolta, hogy Izsákot feláldozzák.

A Midrás irodalom elmeséli2, hogy „Ábrahám meg volt keveredve. Azt mondta [Istennek]: „A kérésed nem egyértelmű. Tegnap még azt mondtad, hogy ’ mert Izsákról fog elneveztetni magzatod.’3 ma pedig azt, hogy ’ Vedd csak a te fiadat’, később pedig azt, hogy ’ Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra’. Nem értem. A Teremtő pedig azt válaszolta Ábrahámnak: „Ábrahám, azt ígérem „de szeretetemet nem vonom meg tőle, és nem csalom meg, mert hűséges vagyok”4, ezért soha nem kértem, hogy öld meg fiadat, mindössze, hogy tedd fel az oltárra. Mindezt azért mondtam, hogy kimutathasd szereteted irántam és te álltad a próbát!”

Azt, hogy Istennek soha nem állt szándékában hogy Ábrahám valóban feláldozza fiát az is bizonyítja, hogy a Misna elbeszéli, hogy Isten a teremtés hatodik napján, a naplemente előtti percekben tíz dolgot teremtett, köztük: „Ábrahám áldozati kosát”5 Magyarán a kos, melyet Ábrahám végül is feláldozott fia helyett, már a teremtéskor „kódolva volt” a természet rendjébe.

Képtalálatok a következőre: akeida"

Bárhogy is legyen, van egy kérdés, mely továbbra is égető: az Ákéda története, Izsák feláldozásának parancsa Ábrahám számára bizonyosan rendkívül nyugtalanító és felkavaró volt. Mi szükség volt tehát erre a drasztikus próbatételre?

A Talmud egy helyen megemlít egy beszélgetést, mely Isten és a sátán közt zajlott. A gonosz ugyanis kétségbe vonta Ábrahám elhivatottságát, mire Isten azt válaszolta, „meglátod, még a fiát sem vonná meg tőlem!”6 Hasonló próbatétel ahhoz, mint amiről Jób könyvében olvasunk.

Meglepő módon azonban Ábrahám nem vonja kétségbe Isten döntését, holott korábban, például Szodoma és Gomorra elpusztításának történeténél próbálta meggyőzni Istent, hogy változtassa meg döntését, sőt, imádkozott is a városok lakóiért.7 

A Midrás szerint Ábrahám ez alkalommal is imádkozott, ugyanakkor feltétlenül követni kívánta az isteni parancsot, bármi is legyen az. Az ókori bölcsek szerint Ábrahám imájában emlékezteti Istent, hogy azt ígérte, Izsák leszármazottjain keresztül öröklődik majd tovább a család, így nem logikus feláldozni a fiút, még mielőtt családot alapíthatott volna.8

Izsák feláldozásának története nem hiába lett hát a feltétlen Istenhit szimbóluma, Ábrahám pedig az Örökkévaló előtti alázat példája sok ezer éve.

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

  1. 1Móz 22:1-19
  2. Midrás Rábá 56:8
  3. 1Móz 21:12
  4. Zsoltárok 89:33
  5. Misna, Ávot traktátus 5:6
  6. Babilóniai Talmud, Szánhedrin traktátus 89b
  7. 1Móz 18:16-33
  8. Midrás Berésit Rábá 56:10

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr6615306138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bafana 2019.11.15. 11:47:21

Szegény Solymosi Esztike rosszabbul járt, mint Izsák.

ZX 2019.11.15. 13:33:59

"Vedd csak a te fiadat, a te egyetlenedet, " Hogy mi? És akkor mi van Ismaellel akit kizavart a sivatagba az anyjával?
"mert most tudom, hogy istenfélő vagy " Tehát a mindenható egyben nem mindent tudó is? És ezek szerint Ábrahám hiába vágta le a család minden férfitagjának fitymáját, hogy bizonyítsa ő istenfélő, ez nem volt elég vagy nem bizonyította az elkötelezettségét?

Ábrahám korábban piaci kofa módra alkudozott az istennel Szodoma és Gomorra kapcsán, most amikor a saját fia a tét, kussban van?

Viccesek ezek a bronzkori mesék.

ZX 2019.11.15. 13:59:33

Még egy érdekesség:

(Mózes I. könyve, 22:14)
"Károli Gáspár: És nevezé Ábrahám annak a helynek nevét Jehova-jire-nek. Azért mondják ma is: Az Úr hegyén a gondviselés.

Authirized english ill. Webster's Bible: And Abraham called the name of that place Jehovahjireh: as it is said to this day, In the mount of the LORD it shall be seen.

American standard: And Abraham called the name of that place Jehovah-jireh. As it is said to this day, In the mount of Jehovah it shall be provided."

(Mózes II. könyve, 6:2-3)

Károli:
"Az Isten pedig szóla Mózeshez és monda néki: Én vagyok az Úr.
Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg mint mindenható Isten, de az én Jehova nevemen nem voltam előttük ismeretes."

Akkor honnan a rákból tudta Ábrahám, hogy minek kell elnevezni a helyet?

Zabalint 2019.11.15. 15:16:35

A történetben Isten akkor is gonosz volt, ha eleve nem akarta megölni Izsákot. Mert attól még zsarnokoskodás, attól még Ábrahámtól elvárta, hogy a lojalitása az erkölcsénél, szereteténél is fontosabb legyen.

"A gonosz ugyanis kétségbe vonta Ábrahám elhivatottságát, mire Isten azt válaszolta, „meglátod, még a fiát sem vonná meg tőlem!”"

Ez ahogy a "gonosznak" bizonygatta, hogy az ő hatalma magasabb, szimpla hatalmi faszméregetés

A történet szempontjából egyébként sem az a kérdés, hogy Isten mit akart, hanem hogy Ábrahám azért követte vakon a parancsot, mert tényleg képes lett volna feláldozni a saját fiát Istennek, vagy azért, mert bízott benne, hogy Isten jóságos, ez csak egy próbatétel, és a végén nem kell feláldoznia a fiát. Hit szempontjából mindkét hozzáállás nagyon veszélyes, az első az a gondolkodásmód, ami a vallási fanatizmushoz, rosszabb esetben dzsihádhoz, keresztes háborúkhoz vezet, utóbbi meg a teljesen vak hit, az se sokkal jobb az előzőnél.

Az Ellenálló 2019.11.15. 15:38:49

Elég rossz vicc a “mindendttudó” Istentől, hiszen előre látta volna a teszt eredményét anélkül, hogy megingassa a bizalmat apa és fiú között, nem mellesleg Izsák halálra lehetett rémülve, ha léteztek ezek a szereplők. Sok logikát nem találni benne, ahogy a Biblia egészében sem.

Örömhernyó 2019.11.15. 16:06:07

Isten korábban már megígérte Ábrahámnak, hogy Izsákon keresztül folytatódik a vérvonala. Tehát Ábrahám ebben bízott, valószínűleg tudta, hogy ez egy próba, eljátszotta a szerepét.
Mindketten (Isten és Ábrahám is) chicken game-et (gyáva nyúl jaték) játszottak a másikkal. Ki hátrál meg előbb?
Ez egy játékelméleti modell, az egészen pedig a sátán röhöghetett a háttérben, mert neki se így, se úgy nem került semmibe az egész. Sőt, ő nem is kísértette meg Ábrahámot, de sikerült rávennie Istent, hogy egy időre szadistává váljon (nem mintha más történetekben nem viselkedett volna szadistaként Isten), a gonosz szerepét eljátssza.
Az is vicces, hog, Isten és Sátán egyenrangú felekként alkudoznak, egymást húzzák és a "mindenható" beugrik egy ilyen ősrégi trükknek. Kb. mint amikor buta gyerekek egymást cukkolják, hogy "Gyáva vagy! Fogadjunk hogy nem mered megcsinálni!".
Valamiért Isten szükségét érezte, hogy a Sátánnak mentegetőzzön, bizonyítson. Lement kutyába.
Számomra az egész sztori azt mutatja, hogy Sátán vitapartnerként egy szinten áll, sőt taktikáját tekintve leiskolázza Istent.
Ha Isten csak a maga elgondolása szerint tesztelte volna Ábrahámot, akkor egy öncélú szadista lenne. De nem, őt Sátán ugratta bele ebbe a szerepbe, tehát egy minden előrelátást nélkülöző balek.

ZX 2019.11.15. 16:44:27

@Örömhernyó: Ha ez igaz lenne, akkor sok más sztorival együtt ez is aláásná nem csak az isten tekintélyét de a józan eszét is. :D:D:D

Zabalint 2019.11.15. 17:06:24

@Az Ellenálló:
Pedig ebben épp van logika. A feltétlen engedelmesség logikája. Ezt várja el a Tóra zsarnok istene.

A következő vicc jut még róla eszembe:
Az CIA-nál szuperügynököt válogatnak, a végén marad két jelölt. Az elsőt behívják, majd közlik vele, hogy a felesége a szomszéd szobában ül egy széken, fogja ezt a pisztolyt, és lője le. A jelölt nemet mond, elküldik. A másik kezébe fogja a fegyvert, átmegy, majd először hallatszik egy lövés, majd jajjveszékelés, végül visszajön, és így szól:
- Ki volt az a marha, aki vaktöltényt tett a pisztolyba, így a székkel kellett agyonvernem.

Zabalint 2019.11.15. 17:09:03

@Örömhernyó:
"Az is vicces, hog, Isten és Sátán egyenrangú felekként alkudoznak, egymást húzzák és a "mindenható" beugrik egy ilyen ősrégi trükknek. Kb. mint amikor buta gyerekek egymást cukkolják, hogy "Gyáva vagy! Fogadjunk hogy nem mered megcsinálni!".
Valamiért Isten szükségét érezte, hogy a Sátánnak mentegetőzzön, bizonyítson. Lement kutyába."

Ami azért érdekes, mert a zsidók, keresztények és a muzulmánok nem dualista világképben hisznek, mint egyes távolabbi rokon, mára nagyrészt kihalt vallások, hanem Isten magasabb rendűságében, ahol a Sátán csak kispályás csicska. Ehhez képest azért elég sok helyen mégis visszaközön a dualista világkép.

agarik 2019.11.15. 18:51:30

Édesem, a sztoriban Izsák nem hozott semmiféle áldozatot. Azt se tudta mi történik.
Plusz hogy is volt a vége? Előugrott az angyalka a karácsonyfával, és benyögte hogy "most jól átvertünk, kandi kamera, mosolyogj te barom!"?

PS: bocs, a karácsonyfát tiltja a Biblia.

Exploiter 2019.11.15. 21:19:43

Sok olvasat van ennek a sztorinak.
De bárhogy is forgatja bárki, a lényeg, hogy ez egy példázat, egy követendő minta. Lényegében azt mondja, hogy akkor vagy jó hívő, hogy annyira vakon hiszel, hogy még a szeretteid életét is kockára tennéd a hitedért.
Nem tudom, bárki is hogy állhat egy ilyen világkép mögé büszkén (legalábbis őszintén). Tényleg kiváncsi vagyok a megküzdési technikákra.
Á, ezt nem kell komolyan venni? Vagy ez egy példa, amit sosem lehet elérni, de jó lenne? Vagy hogy oldja fel ezt egy hívő magában?

mikocami 2019.11.19. 20:08:30

Sajnos egyikőtök sem ismeri a Biblia írásait.
Hivatkozol itt a Misnára,a Talmudra,sokan Istent kegyetlennek állítják be.
Vak hitűeknek titulálnak kommentelőket.
Isten és Sátán egyenrangú felek?Ne röhögtess,mert cserepes a szám!
A Biblia ismerete erőfeszítést igényel.
Sajnos valamikor én is félrelettem vezetve a sok hazug magyarázat által.
De vettem a fáradtságot és ma is veszem a fáradtságot,hogy még pontosabban értsem Isten Szavát.
Tisztán látom,hogy Isten nem kegyetlen.
Sátán pedig hazug,Isten legfőbb ellensége,akinek az a célja,hogy az embereket félrevezesse.
Erre felhasznál minden vallást,ateizmust,hogy senki ne higgyen Istenben,hanem Sátán követője legyen,mert a vitakérdésben alul fog maradni és ő ezt nagyon jól tudja.
De sokan vannak,akik kitartanak az igazságban Isten és Jézus Krisztus oldalán.
Ők pontosan értik a próféciákat,jövendöléseket.