A polgári újév megünneplése a zsidó vallásjog szemszögéből

budapest-new-years-cruise.jpg

A zsidó vallásjog tiltja más vallások ünnepeinek megülését, leginkább az olyanokat, melyek pogány (azaz bálványimádó) eredettel rendelkeznek. A polgári újév dátuma ilyen. A Wikipedia közlése szerint annak, hogy január elseje vált a polgári naptár fordulónapjává több oka is volt:

„A nyugati kultúrkörben január 1-ét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i. e. 46-ban, a Julián naptár bevezetésekor. Ezt a dátumot az 567-es Tours-i zsinat eltörölte, a következő ezer évben pedig különböző napokat, egyes helyeken karácsonyt vagy húsvétot tekintették az év kezdetének. A legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt (Gyümölcsoltó Boldogasszony), bár nem rendeztek évköszöntő ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették.

1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé. Megjegyzendő, hogy egyes országok már korábban, vagy csak később tértek át erre a dátumra; a dél-európai nemzetek már 1362-ben is január 1-ét tekintették az év kezdetének, de Angliában 1752-ig március 25-e volt az újév napja, Görögország pedig csak 1923-ban, a Gergely-naptár bevezetésekor tért át január 1-ére. A „pogány” ünnep ellensúlyozásaként az egyház január 1-ét Jézus körülmetélése ünnepének nevezte ki.”

Az ókori rómaiak újév választásának napja, január elseje, Jánuszhoz kötődött, ehhez a kétarcúnak ábrázolt istenséghez, aki egyszerre tekint a múltba és a jövőbe, nyitja a kapukat az új felé. Ennek megfelelően tehát egyértelmű az újév eredetileg pogány kötődése. Később, miután a katolikus kereszténység is az év fordulójaként adoptálta ezt napot, az egyház igyekezett minél erősebb vallási áthallással kötni az újévet a katolicizmushoz.

Ennek zsidó vallásjogi vonatkozásáról ír Mose Iszerlis rabbi (1530-1572 ) a Sulchán Áruch című törvénykönyvhöz írt kiegészítésében 1, hivatkozva a Trumát háDesen című munka szerzőjére, Iszrael Iszerlin rabbira (1390-1460), akinek említett műve szolgáltatta egyébként alapján Iszerlis rabbi munkájának:

„A Trumát háDesen 195. cikkében azt írja, hogy még manapság is [amikor az újév pogánysághoz való kötődése elhalványult], ha az ember ajándékot akar küldeni [nem-zsidó felebarátjának] a karácsony nevű keresztény ünnep utáni nyolcadik napon, azt ne pont december 31-én, hanem korábban küldje. Ha az ezt a napot megelőző nap Sábát volna [amikor tilos ajándékozni és közterületen hozni-vinni], úgy szabad aznap [azaz december 31-én] elküldeni az ajándékot, nehogy ezzel felesleges gyűlöletet hozzunk magunkra.” 

Mose Isszerlis rabbi azonban munkájában nem teszi közzé a Trumát háDesen teljes szövegét, minden bizonnyal azért, mert idejében már széles körben elfogadott volt, hogy a január 1-i újév mélyen beivódott a keresztény hagyományba.

Mára a helyzet azonban jelentősen megváltozott. Az újév, nem úgy, mint a karácsony sokat veszített vallási jellegéből és inkább egyfajta népünneppé vált.

Ezt a realitást ismeri fel Mose Feinstein rabbi, a huszadik század második felének Amerikájának vezető vallásjogi döntnöke, aki azt írja: „A polgári újév első napjára nem vonatkoznak a [más vallások] ünnepeit érintő esetleges tilalmak. Azonban akik ügyelnek lelkük tisztaságára, azok tartózkodnak az ilyesmitől [értsd a szilveszteri ünnepléstől].”2

Így tehát az újévi vigasságokon való részvétel, amennyiben az nem ütközik más vallási tilalmak megszegésével (részegség, frivol viselkedés stb.), nem kifejezetten javasolt ugyan, de nem is tilos.

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

  1. Sulchán Áruch, Joré Déa 148:12
  2. Igrot Mose, Even Haezer 2:13

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr1215377760

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2020.01.01. 01:25:44

Mit kezd akkor a zsidó tudat azzal a kérdéssel, hogy: "Kiskarácsony, Nagykarácsony..."?
Ugyanis Kuskarácsony = Újév napja.
Alsó hangon bő 1000 éve a magyar kultúrkörben.
S mit tesznek a kérdésben azok a zsidók, akik megkeresztelt el is? Például Köves Salamon?
Fából vaskarika...

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása