Mágikus gyógyítás a bibliai időkben, avagy mi történt a Gyógyszerek Könyvével

mosesandserpent.jpg

A Biblia idejében ismert volt két misztikus tárgy, pontosabban eszköz, melyek segítettek a betegek meggyógyításában. Az egyikről Mózes negyedik könyvében olvasunk részletesen. Áron, Mózes testvérének halála után járunk és a sivatagi vándorlásban megfáradt zsidó nép ismét elégedetlenkedik és felemeli szavát Isten és Mózes ellen:

„És elvonultak [a zsidó nép] Hór hegyétől a nádastenger felé, hogy megkerüljék Edom országát; és elcsüggedt a nép az úton. És beszélt a nép Isten ellen és Mózes ellen. Miért hoztatok ide fel bennünket Egyiptomból, hogy meghaljunk a pusztában, mert nincs kenyér és nincs víz; lelkünk pedig undorodik a nyomorult kenyértől [a mannától]. Erre rábocsátotta az Örökkévaló a népre mérges kígyókat és megmarták a népet; és elhalt sok nép Izraelből. És eljött a nép Mózeshez, és mondták: Vétkeztünk, mert beszéltünk az Örökkévaló ellen és ellened, imádkozz az Örökkévalóhoz, hogy távolítsa el tőlünk a kígyókat. És Mózes imádkozott a népért. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Készíts magadnak egy kígyót és tedd azt póznára; és lesz minden megmart, ha arra néz, életben marad. Mózes készített egy rézkígyót és rátette a póznára; és volt, ha megmart a kígyó valakit és az tekintett a rézkígyóra, akkor életben maradt.”1

Természetesen nem a rézkígyó hozta meg a gyógyulást. A Talmud bölcsei kifejtik, hogy a rézkígyó jelentősége abban rejlett, hogy amikor a beteg rátekintettek, azaz szemüket az égre emelték, meggyógyultak, ha pedig nem, akkor belehaltak a betegségbe.2 Bár a gyógyszerészetnek és gyógyszertáraknak tekeredő kígyó szimboluma a görög mitológia egyik alakjára vezethető vissza, talán nem véletlen a gyógyítással kapcsolatos kígyó szimbólum görög mitológiai és bibliai egybeesése.

Ez a rézkígyó még évszázadokig használatban volt és segített a zsidó nép körében a betegek gyógyításában. A Misna arról ír, hogy Chizkijáhu (élt cca. i.sz. 7sz.), Dávid leszármazottja, Júdea 13. királyának egyik fontos cselekedete az volt, hogy elpusztította ezt a rézkígyót. Tette ezt azért, mert az emberek elkezdtek inkább a kígyó, mint Isten gyógyító erejében hinni és könnyelműen vették a betegségeket, legalábbis abban a tekintetben, hogy nem imádkoztak Istenhez a gyógyulásért. Chizkijáhu király jól tudta, hogy betegség, csakúgy mint a gyógyulás, csakis Istentől való, így cselekedetével sikeresen irányította vissza a népet az Istenhez való imádkozáshoz.

Chizkijáhunak volt egy másik, szintén gyógyítással kapcsolatos lépése, ugyanis ő volt az, aki elrejtette a Gyógyszerek Könyvét. Ezt a könyvet a legenda szerint Salamon király írta és generációkon keresztül használták a gyógyítás legkülönbözőbb formáira, ugyanis tartalmazta az összes létező gyógyfűvet és azok felhasználási módjait illetve más fontos gyógymódokat. Salamon, így a hagyomány, olyan emberként, akibe Isten minden létező bölcsességet plántált, tudását igyekezett a nép hasznára hajtani, így született a Gyógyszerek Könyve is.

Chizkijáhu király ezt a különleges könyvet is ugyan azon okból rejtette el, amiért elpusztította a rézkígyót. Az emberek elkezdték rendkívül könnyen venni a betegségeket, nem használták ki az abban rejlő lehetőséget arra, hogy a Teremtőhöz imádkozzanak.

(A zsidó hagyomány természetesen nem gondolja, hogy a betegség valami hasznos dolog volna, azt azonban igenis tanítja, hogy minden csapás, legyen az egészségügyi, anyagi vagy bármilyen más természetű lehetőség arra, hogy az ember közelebb kerüljön Istenhez, imádkozás, jótétemények és Tóra tanulása által.)

A Misna leírja, hogy a kor rabbijai egyetértettek Chizkijáhu király döntésével és helyesnek tartották azt3.

Mose ben Maimon rabbi (1135-1204), azaz Maimonidesz, a Misnához írt magyarázatában kifejti azonban, hogy az lehetetlen, hogy pusztán azért, mert az emberek „leszoktak” az Istenhez való fohászkodásról gyógyulásuk érdekében, Chizkijáhu király megvonná a néptől annak csodálatos lehetőségét, hogy van egy könyv, melyben minden létező gyógymód le van írva minden elképzelhető betegségre. Ha viszont így van, miért támogatták korának bölcsei a király döntését és mire gondolnak a Talmud rabbijai, akik szerint a könyv elvonta az emberek figyelmét az ima fontosságáról? A Maimonidesz szerint a Salamon király által leírt gyógymódok közül számos olyan is volt, melyet az emberek félreértelmeztek és boszorkánysághoz vagy más mágikus, esetleg pogány szokások irányába terelték az embereket, ezért a király, a bölcsek jóváhagyásával jobbnak látta, ha a könyvet elrejti a világ elől, hogy azt majd a messiási korban ismét birtokba vegyük.4

 Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/ 

  1. 4Móz 21:4-9
  2. Babilóniai Talmud, Ros Hásáná traktátus 29a
  3. Misna Pszáchim traktátus 4:9 illetve Babilóniai Talmud, Bráchot traktátus 10b
  4. Rámbám magyarázata a Misna Pszáchim 4:9-hez

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr5815407484

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ács Laci 2020.01.13. 19:18:45

Erős a gyanúm,hogy a cikkben említett rézkígyót azért vitték az izraeli sereg előtt,mert sokszor láthatták azt korábban Egyiptomban,ahol a fáraó szent ureuszkígyóját i /amely a fáraó koronáját is díszítette/ vitték az ő serege előtt.csak éppen Mózes más értelmet ,jelentést adott a kígyó ábrázolásának.Ahogy az aranyborjút is egyiptomi mintára /Hápi,azaz Ápisz,a szent bika/ készítették el később,mint az
istenség szobrát.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.01.14. 07:08:41

@Ács Laci: Nem okosabb attól a valaki, hogy zsidó (nem is hülyébb). A bálványokat idegen ritusokat másoktól vették át. Mózes nem bálványt alkotott (Áron igen!), hanem primitív népnek primitív jelzõtáblát felfelé. Egyébként még nem voltak akkoriban izraeliek, héberekként mentek ki Jákob-Izrael leszármazottai.

Ács Laci 2020.01.14. 10:06:18

@Ács Laci: @Én vagyok az, aki nem jó.: Senki se mondta hogy Mozes a rezkigyoval balvanyt alkotott.Egyszeruen kovette ezzel az Egyiptomban latott szokast hisz korabban ő herceg volt ott!

midnightcoder2 2020.01.14. 16:51:45

Azért remélem, hogy ez a Chizkijáhu király aztán egész családjával együtt valami nagyon ronda betegségben pusztult el kellõen sok szenvedés után, és volt alkalma közben eleget imádkozni...

midnightcoder2 2020.01.14. 17:03:45

@Ács Laci: A másik lehetõség, hogy Mózes - vagy akit annak tartunk - tényleg belefutott valami érdekesbe, és az adott át neki némi technológiát, és a rézkígyó valójában picit komplexebb cucc volt mint egy primitív fémszobor. Ha a legendának volt valami alapja, akkor derék királyunk pont azokat a dolgokat tüntette el, amik igazolhatták volna késõbb is, hogy nem csak a képzeletbeli barátjával társalgott imádkozás közben.

efi 2020.01.14. 18:14:50

Nem volt olyan nagyon okos a Mindenható, ha füvekkel akart minden betegséget gyógyítani, a sokkal hatékonyabb módszerek helyett.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.01.15. 14:09:23

@efi: Te csak ne szóld le a Mindenhatót, mert megbánod még! Hívõ embereket is sértesz ezzel.

efi 2020.01.15. 16:06:01

@Én vagyok az, aki nem jó.:
Az igazsággal bármikor és szívesen megsértek bárkit.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.01.16. 11:50:24

@efi: Te öntelten (szívesen írom ide?) ideírod, hogy NEKED igazad van. Neked NE LEGYEN Isten! Egyébként senkit sem kell szándékosan és oktalanul megbántani,SZÍVESEN sem. Még HA igazad is LENNE ebben vagy abban az ügyben, nézd meg, hogy kinek mit okozol a kimondásával. Menj be budapesti bazilikába és mise alatt kiabáld oda a vallásos embereknek, hogy Isten "nem olyan okos", de aztán majd futnod kell. Cincér-ke..., hogy meg ne bántsalak.

efi 2020.01.16. 22:23:12

@Én vagyok az, aki nem jó.:
Nézd, én is elkezdhetnék nyafogni, hogy engem meg az sért, hogy az ateistákat (meg a más vallásúakat) lenézik, kiközösítik. Sőt, ha a középkorban lennék akkor a keresztyén szeretet jegyében engem kb máglyán égettek volna el, akkor még több okom lett volna a panaszra, csak nem is lett volna kinél. De nem teszem, mert tudom, hogy a vallásosak csak gyengék, alkalmatlanok arra, hogy segítség nélkül megértsék a világot. Hogy az működik magában. Csak venni kéne a fáradtságot a kétkedéshez, meg a tanuláshoz, nem pedig a könnyebb végén megfogni a dolgot.
Az istened csak egy mese, semmivel sem különb bármilyen kitalált mesealaknál. Az, hogy neked vagy másnak ez nem tetszik, hogy én - vagy akárki - kimondja, nem érdekel, jogom van kritizálni, sőt kifigurázni is, szerencsére már nem a sötét középkorban élünk.
Ha nem tetszik, bizonyítsátok be az ellenkezőjét.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.01.17. 06:41:53

@efi: Nem hülyézlek le, nem mondom, hogy gyenge vagy. Szerinted jogom lenne hozzá. Békén hagylak, nem megyek bõsz-ateista honlapokra, hogy leköpjem az olvasókat. A középkorról egyébként elég lapos a véleményed, nem minden szempontból volt az olyaaaan sötét. Talán a Renaissance-ot is megnézhetnéd sötétség ügyben. Nos, a csörtének vége. Részemrõl.

efi 2020.01.17. 18:22:57

@Én vagyok az, aki nem jó.:
Amiben hiszel, az lenézi a nem keresztényeket. Így te is, mert azonosulsz vele. Ehhez nem szükséges kimondanod. A középkor nem volt minden téren sötét, ebben igazad van. De pont ezen a téren feltétlenül, sőt leginkább éppen a vallás és az egyház miatt.

Ha nem lennének a világon vallások (semmilyen), a világ sokkal boldogabb, békésebb és fejlettebb hely volna (és lett volna)! Ámen!

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása