Sok szó esik mostanság a judeo-keresztény kultúráról és azokról az értékekről, melyeket a zsidó illetve a keresztény hitek adtak a világnak. Az alábbiakban tíz olyan eszmét gyűjtöttem össze, melyek a Bibliából eredeztethetők és amelyek egyetemes elismerést váltottak ki nem csak a nyugati féltekén, de szerte a világban.

1. Monoteizmus

A hit az egye teremtő Istenben talán a Biblia legfontosabb tanítása. A pogánysághoz képest az Egyistenhit nem csak spirituális alapon hozott újdonságot, de egy korábban nem ismert morális keretrendszert is bevezetett, melyben az emberi élet értéke, a szabad akarat fontossága, a békéért való törekvés, az igazságos és jogrenden alapuló társadalom egyfogadott és ismert koncepciókká váltak és annak ellenére, hogy a gyakorlati megvalósítás finoman szólva sem volt zökkenőmentes, ideológia szintjén aligha kérdőjelezi meg bárki ezen értékek fontosságát.

Amellett, hogy a monoteizmusban való hit egyik fontos alapvetése, hogy a világot egy, az emberi logikával felfoghatatlan erő teremtette, legalább ennyire fontos az a tudat, hogy ez az Istennek nevezett erő aktívan részt vesz a világ működésében és elvárásokat támaszt teremtményeivel szemben. 

2. A hétvége

A nyugati világrend szinte elképzelhetetlen a hétvége nélkül, annak dacára, hogy a hétvégék nem feltétlenül kétnaposak az egyes országokban és a különböző moniteista vallások más-más napot ünnepelnek szombatnapként. A Tóra elmondása szerint „Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át dolgozzál és végezd minden munkádat; de a hetedik nap szombatja az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se barmod, se idegened, ki kapuidban van. Mert hat napon alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van és megnyugodott a hetedik napon; azért áldotta meg az Örökkévaló a szombat napját és megszentelte azt.”¹

3. Jog előtti egyenlőség

Az ősi kultúrákban elsőként a Tórában olvashatunk az ősi arról, hogy a jog előtt mindenki egyenlő kell legyen: férfi, nő, gazdag és szegény egyaránt. A mai egyéni jogokat korábban soha nem látott mértékben figyelembe vevő társadalmakban elképzelhetetlen a nem-bibliai részlehajlás. A Tóra megfogalmazása szerint „Ne kövessetek el jogtalanságot az ítéletben, ne tekintsd a szegényt és ne tiszteld a nagynak színét, hanem igazság szerint ítélj embertársad fölött”²

4. Menedék

Az ókori Izraelben hat város lett arra dezignálva, hogy oda menekülhessenek azok, akik embert öltek, hogy ott várhassák meg az ügyükben hozott ítéletet. Erre leginkább az esetleges vendetta miatt volt szükség, a bíróság által felmentettek is ezekben a városokban találhattak menedéket. Az elgondolás a Tórának azon versére alapul, mely kimondja „És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:  Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Midőn átvonultok a Jordánon Kánaán országába, akkor rendeljetek magatoknak városokat, menedékvárosok legyenek nektek, hogy oda meneküljön a gyilkos, aki agyonüt valakit tévedésből; hogy legyenek nektek e városok menedékül a vérbosszú rokon elől, hogy meg ne haljon a gyilkos, míg nem áll a község előtt ítélet végett. És a városok, melyeket adnotok kell, hat menedékváros legyen az nektek. Három várost adjatok a Jordánon innen és három várost adjatok Kánaán országában, menedékvárosok legyenek. Izrael fiainak és az idegennek, meg a közöttük lakónak legyen ez a hat város menedékül, hogy oda meneküljön mindaz, aki agyonütött valakit tévedésből.”³

5. Többlépcsős bíróságok

A Tóra az egyik legkorábbi törvénykönyv, mely tartalmazza a többlépcsős bírósági rendszert. Az elgondolás a Tóra leírása szerint Jitrótól, Mózes apósától származott, aki felhívta vejének figyelmét a túlságosan terhelt bíróságok veszélyeire illetve a különböző súlyú ügyek elbírálási szintjeinek fontosságára. A Mózes által kialakított rendszerről a Tóra úgy ír „Az Örökkévaló; őseitek Istene tegyen hozzátok ezerszer annyit, mint vagytok és áldjon meg benneteket, amint szólt felőletek. Hogy vigyem egymagam fáradalmatokat, terheteket és pörlekedésteket? Adjatok közületek bölcs férfiakat és értelmeseket és ismereteseket törzseitek szerint, és én teszem azokat fölétek. Ti feleltetek nekem és mondtátok: Jó a dolog, amiről szóltál, hogy megteszed. Vettem tehát törzseitek fejeit, bölcs férfiakat és ismereteseket és tettem őket fejekké fölétek, ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tizek tisztjeivé, meg felügyelőkké törzseitek szerint. És megparancsoltam bíráitoknak abban az időben, mondván: Hallgassátok meg testvéreiteket és ítéljetek igazsággal ember és társa közt, meg az ő idegené közt. Ne ismerjetek tekintélyt az ítéletben, a kicsinyt, mint a nagyot hallgassátok meg, ne féljetek senkitől, mert az ítélet Istené; amely dolog pedig nehéz nektek; azt hozzátok elém, hogy meghallgassam. És megparancsoltam nektek abban az időben mind a dolgokat, melyeket megtegyetek.”⁴ 

6. Népszámlálás

Az ókori Egyiptom mellett a zsidó nép esetében találunk először olyat, hogy a nép megszámlálásra kerül. A Tóra több népszámlálásról is tanúskodik, Mózes második (2Móz 30:11-16) és negyedik könyvében is (4Móz 1-4 és uo. 26). A népszámlálás nem csak a beszedett adók és a hadra fogható férfiak szempontjából volt fontos, de a nemzeti öntudatnak és az egyén fontosságának is lényeges kelléke.

7. Az állatok jogai

Bár az állatok jogai viszonylag modern eszmének tűnik, a judaizmus több ezer éve elismeri, hogy minden teremtménynek vannak jogai és az ember nem bánhat önkényesen az állatokkal sem. A Tóra és a rabbinikus jogrendszert szabályozó Talmud számos helyen foglalkozik az állatok jogaival. Olyan kérdésekben, minthogy két különböző állatot tilos befogni egy járomba (hiszen eltérő adottságaik miatt munkamegosztásuk nem volna egyenlő)⁵, vagy az anyamadár elhessegetésére utaló kötelesség, ha a fészekben lévő tojásokat meg kívánjuk enni.⁶ A Talmud bölcsei arra is kötelezik az embert, hogy állatait előbb etesse meg, minthogy ő maga eszik.

8. Iskola-rendszer

A polgári időszámítás után 64-ben, a Misna egyik bölcse, Jehosua ben Gamla rabbi úgy rendelkezett, hogy a hat évesnél idősebb gyermekeket iskolákba adják tanulni, akkor is, ha a szülő ezt nem tudja megfizetni. A bölcs rabbi rendelkezésében arra is felhívta a figyelmet, hogy egy osztályban ne legyen több 25 tanulónál.

9. A termőföld pihentetése

Ma minden mezőgazdasággal foglalkozó szakember tudja, hogy a termőföldet időnként pihentetni kell, hogy ismét tápanyagot gyűjthessen. A Tóra előírja a Szentföldön, hogy minden hetedik évben (smitá év) parlagon hagyják a földet illetve hasonlóan járjunk el minden 50. évben is (jóvel év).⁷ 

10. Pénzbüntetés

A korai társadalmak legtöbbjében, így Hammurabi törvénykódexében is, a legfontosabb bűnökért halálbüntetés járt. A 7. századi hírhedt drákói törvények pedig szinte minden bűnt halállal súlytottak.

A bibliai jogrendszer különbséget tesz az eltérő súlyú bűnök különböző mértékű büntetésvel kapcsolatban, melyről a Tóra alapján a Babilóniai Talmud majd a különböző törvénykódexek, mint a Mose ben Maimon rabbi féle Misné Tórá illetve a Joszef Káró rabbi féle Sulchán Áruch és a hozzá tartozó rabbinikus munkák részletesen írnak.

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

1. 2Móz 20:8-11
2. 3Móz 19:15
3. 4Móz 35:9-15
4. 5Móz 1:11-18
5. 5Móz 25:4
6. uo. 22:7
7. 2Móz 23:10-11