Miként működik az adományozás intézménye a logikával ellentételesen
10 ügy, mely a Rebbe kezdeményezésére jobbítja a világot (6)

tzedakah-poor-beggar.jpg

Az adományozás, mint fogalom, egyike a zsidóság és a Biblia által kihangsúlyozott értékeknek. Az ember megélhetése Istentől jön, ha pedig az Égből többet adnak valakinek, mint amennyire szüksége van, azt bizonyára valamilyen okból teszik, arra buzdítva az embert, hogy abból juttasson olyanoknak, akiknek valamilyen okból kevesebb adatott. A gazdagság illetve a jólét ugyanis ugyanolyan próbatétel, mint a szegénység, hiszen mindkettő jellemformáló és képes kihozni belőlünk azt, ami igazán isteni. 

A lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson (1902-1994), nem véletlenül tette az adományozás szokásának fontosságát tíz kampányának egyik alapjává.

„Az adományozás megment a haláltól”1 – írja Salamon a Példabeszédek könyvében, melyet bölcseink akként is értelmeznek, hogy nem arról van szó, hogy az ember, ha adományoz nem hal meg, sokkal inkább arról, hogy ha nem adományoz, akkor nem élt valójában. Hiszen az élet célja az Istenszolgálat, így ha az ember nem úgy éli életét, ahogy azt Isten megkívánja, élete valójában aligha nevezhető életnek.

A Tóra számos micvában (parancsolat) rögzíti az adományozás fontosságát, a mezőgazdasághoz kapcsolódóan például számos törvény van, mely arra hívja fel figyelmünket, hogy ami az Égből adatik, az nem feltétlenül a miénk. A szántóföld sarkának meghagyása a szegények, árvát és özvegyek részére ugyanúgy mutatja az értük érzett empátiát, mint a lehullott termény hátra hagyásának kötelessége. Hasonló kötelessége van az embernek az iránt, akitől minden vagyon származik, hiszen isteni célokra is kötelesek vagyunk adakozni, így a jeruzsálemi Szentély fenntartására illetve a mindennapi áldozatok költségeire.

tzedaka.jpg

Az ember szoktassa magát az adományozáshoz, ezért a lubavicsi Rebbe azt kezdeményezte, hogy minden otthonban, irodában, középületben, de még az autóban is legyen egy adományozó persely, ahova minél többször, akár csak kisebb összeget is tegyünk.

Mondani sem kell, hogy az adományozás nem feltétlenül anyagi jellegű, az ember számos formáját találhatja a másik vagy a közösség segítésének, ezért hát az sem mentesül az adományozás kötelezettsége alól, aki maga is nélkülöz avagy adományra szorul. „A szegény embertől kevés, többet ér, mint a gazdagtól a több.”2 Egy jó szó, egy apró cselekedet, egy kis segítség is sokat jelenthet a nélkülöző számára.

Míg az ember köteles jövedelmének 10%-át jótékony célra fordítani, a maximális mennyiség nem javasolt, hogy 20%-nál több legyen, hiszen egyrészről Istennek bizonyára célja volt azzal, hogy az adott illető a vagyonra szert tegyen, másrészről félő, hogy ha az ember többet adományoz, maga is adományra fog szorulni. A szabály alól kivétel, ha az ember már nagyon idős, vagy a halálán van, akkor szabad akár a vagyon harmadát is jótékony célra fordítani. 

A Talmud bölcsei felhívják figyelmünket arra, hogy az adományozás kontraintuitív módon működik. Míg a logika azt diktálná, hogy az ember minél többet ad, annál kevesebb marad neki, a bölcsek szerint a Teremtő ígéretet tesz arra, hogy pont fordítva lesz. Ha adományozunk, vagyonunk nem hogy csökken, de növekedni fog. A Midrás irodalom egy helyen ezt a gondolatot azzal egészíti ki „az adomány jobban segíti az adományozót, mint azt, aki az adományt kapja.”3

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

  1. Példabeszédek 10:2, uo. 11:4
  2. Kicur Sulchán Áruch 34:2
  3. Midrás Rábá, Vájikrá 34

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr2615469114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ács Laci 2020.02.11. 17:19:48

Szerintem a zsidók jól tennék,ha olvasgatnák az evangéliumokat /még akkor is,ha a Talmud ezt tiltotta/ ,a keresztények pedig a zsidó irodalmat,mert természetszerüleg rengeteg az átfedés és könnyebb megérteni a másik álláspontját is.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 05:04:49

@Ács Laci: Válaszom: Persze, hogy olvatam, de már régen. Nekem, és bocsátassék meg, ez olyan mint az apokrif szövegek, sok mindent meg lehet belõlük érteni az elõ századi zsidóság életérõl.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 05:23:21

@Én vagyok az, aki nem jó.: Mindenesetre nem azért olvassuk a keresztény hitirodalmat, adjuk meg neki: vallási szövegeket, hogy leköpjük, leszóljuk, jogrést keressünk. Nekünk ez nem kötelezõ olvasmány. Ez a Tiétek és gazdag, értékes, a képzõmûvészetet és a két évezredes másik gondolkodást nem lehet nélküle érteni, tartsátok és éljétek! Mi meg a magunkét. Én a Koránt is olvastam, az is más, de az meg az övék. Van a mai Magyarországon olyan vélemény, amivel Jézust is bevagonírozták volna. És ez is baj. Én nem szeretem a zsidóskodást, a felsõbbredûeskedést, de nekem a kóser jó, és már attól ízlik.

Gösser söralátét 2020.02.12. 08:07:46

Azért tud működni mert az emberek nem látják, hová és mire megy az adomány. Ha a körút teljes hosszán van 8000 gyalogos, akkor is csak az a szűk 5-10 ember aki éppen látja van tisztában azzal, hogy a fütyörészve, a karjára akasztott bottal szálegyenesen sétáló pofa két lépés alatt bottal vánszorgó, görnyedt koldussá lényegül át. A maradék 7990 már potenciális "ügyfél". Sokat ront az adományozási lázon, ha az ember a Keletinél síró és 5 perc múlva induló vonatra jegypénzt gyűjtő komát fél óra múlva 3 utcával arrébb a kocsmából látja kifordulni de éppen az se segít ha az autók között kolduló pofa visszabassza az 50-est az autóba, mert neki 200-as vagy nagyobb papírpénz kell. És ettől semmiben nem különbözik a magasabb szintű" koldulás" ha a helyi lelki vezető luxusbömössel villog.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 08:23:46

@Gösser söralátét: Ebben nagyon igazad van. Ezzel igazi szegényeknek ártanak. mellesleg van olyan ünnepünk, amikor örömmel kell adni bárkinek, nem mondhatjuk, hogy erõs fiatalembernek nem adok dolgozzon.

Pipas 2020.02.12. 08:24:05

"„Az adományozás megment a haláltól”1 – írja Salamon a Példabeszédek könyvében, melyet bölcseink akként is értelmeznek, hogy nem arról van szó, hogy az ember, ha adományoz nem hal meg, sokkal inkább arról, hogy ha nem adományoz, akkor nem élt valójában. "

Ez nagyon bölcs, okos gondolat. Amit nem úgy kell értelmezni, hogy okos dolog ezt mondani vagy gondolni, sokkal inkább úgy, hogy akik azt hiszik, hogy az adományozás megment a haláltól, azok bármilyen nagy butaságot képesek elhinni, akik meg azt hiszik, hogy ezt ki lehet magyarázni, azok még hiszékenyebbek.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 08:25:14

@Gösser söralátét: Ebben nagyon igazad van. Ezzel igazi szegényeknek ártanak. mellesleg van olyan ünnepünk, amikor örömmel kell adni bárkinek, nem mondhatjuk, hogy erõs fiatalembernek nem adok, dolgozzon.

Ács Laci 2020.02.12. 09:12:13

@Én vagyok az, aki nem jó.: Attól függ,hogy a zsidó,vagy a keresztény apokrifekre gondolsz.Előbbiek esetében igazad van,utóbbiak esetében már nem teljesen,elég sok bennük a baklövés,ami a palesztinai viszonyok hiányos ismeretéből következik.

Pipas 2020.02.12. 09:53:39

@Én vagyok az, aki nem jó.: "sok mindent meg lehet belõlük érteni az elõ századi zsidóság életérõl."

Tudnál néhány példát hozni erre?

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 10:24:06

@Pipas: Persze. "Ne emelje ég felé kezét az" ebbõl megtudjuk, hogy ekkor a zsidók, mint Csontváry Jézusa ég felé tárt karral imádkoztak. Tudnék mást is, bár a Biblia II-bõl felmentésem van.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 10:48:20

@Ács Laci: A Talmudot is többször betiltották, cenzúrázták, elégették ( Párizs: 1244, Róma: 1553. stb), persze, hogy nem segítették a rabbik sem az újtestamentum olvasását, ahogy egy bizonyos Fischer nevû álmessiás: Testvéreim, higyjünk Krisztusban! Ma már más világ van? Még nem kaptam vissza a nagyapámat. De ez nem a mai keresztények hibája.

Pipas 2020.02.12. 11:49:07

@Én vagyok az, aki nem jó.: "Ne emelje ég felé kezét az" ebbõl megtudjuk, hogy ekkor a zsidók, mint Csontváry Jézusa ég felé tárt karral imádkoztak.

Hát nem tudom, én is olvastam, de nekem nem ez jött le. Én azt hittem, hogy a "ne emelje ég felé a kezét" az valami jelkép vagy mi, nem gondoltam, hogy "ja, biztos magasra emelt kézzel imádkoztak".

Én inkább azt látom, hogy ha más forrásokból megtudod, hogy akkoriban hogyan éltek, akkor jobban megérted a bibliát.

Jézus például azt mondja, hogy könnyebben átjut a teve a tű fokán, mint a gazdag ember a mennybe jut. Namost akkoriban volt Jeruzsálemnek egy "tű foka" nevű kapuja, amit éjszakára félig leeresztettek, hogy a tevék csak térden csúszva tudtak bemenni (nem lehetett bevágtatni).

Hahh, ugye mennyivel érthetőbb? Mármint ha tényleg igaz, hogy volt ilyen kapu. Ugye mennyire márst jelent?

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 12:41:46

@Pipas: Nem. Keresztény forrásból tudom, hogy volt egy arameus szó, ami hasonlított a teve szóra, KÖTELET jelentett. így már érthetõbb a szókép, tökéletes a hasonlat a cérna és a kötél között : könnyebben átjut a a kötél a tû fokán, mint a gazdag ember az eljövendõ világba (haolám habá). Akkoriban így mondták a mennyországot. De nem vagyok bibliafordító. "Hahh, ugye mennyivel érthetőbb? "

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 14:55:18

@Pipas: Azt viszont úgy gondolom, egy názáreti rabbi persze jól tudott héberül, az ország nyelve nyugati arameus volt, a megszálló hatalomé latin, nem mondhatta azt: "Én vagyok az alfa és az ómega", görög példával, inkább (mivel a betûknek nagy jelentõsége volt) azt, én vagyok az alef és a tav. Esetleg alfa és tava, ha arameusul (ezt a nyelvet nem beszélem, de értem az arameus imákat).

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 15:09:23

@pipas: Szerette Jézus a hasonlatokat. Ugyanígy felhasznált hyperbola a szálka és a gerenda ügyében. Nem felnagyítása a teve a cérnának, nem hasonlít a tûbe szánt cérnához. Gerenda a szemben: (Lukács 6:37-49). Ennyit a biblia olvasásáról.

Pipas 2020.02.12. 15:27:37

@Én vagyok az, aki nem jó.: "Nem. Keresztény forrásból tudom, hogy volt egy arameus szó, ami hasonlított a teve szóra"

Az újszövetséget görögül írták.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 16:22:01

@Pipas: Jézus egy kukkot sem tudott görögül, nem mondhatott alfát omegával. Arameusul beszélt, gyanítható a félrefordítása gamla és a gamle között. Azonkívül itt a nagyobb-kisebb hasonlat, mint a szálka-gerendában is. Pétert is inkább Evennek hívhatták, szüleinek fogalmuk sem volt a petroszról. Mint ahogy Mestere Jehósú'a volt, nem más. De hagyom. Nem az én asztalom, mint ahogy az a bizonyos asztalkendõ sem.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 16:31:12

@Én vagyok az, aki nem jó.: Bocsánat, tévedtem, Pétert elõbb Simeonnak hívták, de az igaz, hogy Jézus Evennek nevezte volna át, nem Petrosznak.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 16:34:42

Mindez azt bizonyítja, hogy ha olvassuk is az Újtestamentumot, köszönjük az ajánlást, nem kérünk belõle, de ne legyen az, hogy nem is tudjuk, mi az...

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 16:39:17

Helyesírási hiba még az apokrif Makkabeusok könyvében is va, egy helyütt összekeverik a kétféle "T"-t, ez annak értékes jele, hogy ezidõtályt már egyformán ejtették ki õket.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.02.12. 17:15:20

@Én vagyok az, aki nem jó.: mint a j-t és a ly-t (betájol)... Hm... ne vakargassuk, helyesírási hiba volt.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása