Ebben az évben a polgári naptár szerinti március 3-ra esik Mózes születésének és halálozásának időpontja, a héber naptár szerinti Ádár hónap 7-e. Mint arról a Tóra beszámol, Mózes pontosan 120 éves volt, mikor meghalt, elmúlása és születésének napja ugyan az volt. 

Mózes a héber időszámítás szerinti (azaz az ember teremtése utáni) 2368-ban született (polgári naptár szerint i.e. 1393-ban) és életútja, tettei és személyisége minden bizonnyal az egyik legfigyelemreméltóbb emberré teszik a Biblia hősei közt.

Mózes különleges szerepet foglal el a bibliai próféták közt is, de vajon miben rejlik prófétaságának egyedisége? A zsidó Bibliában 48 prófétát és nem kevesebb, mint 7 prófétanőről olvasunk, akik közül mindegyik kiemelkedő személyiség volt, noha némelyikük sorsa, különleges adottságuk ellenére, igen tragikus. Kommunikálni ugyanis Istennel rendkívüli felelősséget jelentett, hiszen a képességen és a transzcendens élményen túl feladat is várt az ókori próféták mindegyikére.

A Tóra leírása szerint azonban Mózes egyedüli volt minden ember közt aki előtte volt és aki utána jön: „És nem támadt többé oly próféta Izraelben, mint Mózes, akit ismert az Örökkévaló színről színre”¹ , illetve korábban Isten maga mondja el, miért is különleges Mózes: „Halljátok csak szavaimat! Ha lesz prófétátok, én az Örökkévaló, látomásban fogok neki megjelenni, álomban fogok vele beszélni. Nem így az én szolgám, Mózes; egész házamban meghitt ő. Színről-színre beszélek vele, világosan és nem rejtélyekben, az Örökkévaló jelenését látja ő.”²

Mose ben Maimon rabbi (1135-1204), a híre középkori kodifikátor és kommentátor leírja mit is jelentett Mózes kivételes státusza. Azt írja, hogy míg más próféták, Ábrahámtól Máláchiig álomban vagy valamilyen transzcendens állapotban kommunikáltak Istennel, addig Mózes teljesen éberen volt erre képes. Mózes számára a transzcendencia párhuzamos valósága nem különbözött attól a valóságtól, melyet érzékszerveivel észlelt. Más próféták felé Isten sokszor utalásokkal, rejtvényekkel vagy dekódolandó üzenetekkel kommunikált, Mózes azonban egyértelmű utasításokat kapott. Talán ezért is lehet, hogy míg más próféták számára Isten megjelenése félelmet vagy zavart keltett, Mózes számára teljesen természetesen, mintegy hétköznapi jelenség volt, hiszen úgy beszélt Istennel, mint egyik ember beszél a másikkal, „Az Örökkévaló pedig beszélt Mózessel színről-színre, amint beszél ember az ő társával”³

Azonban minden más tulajdonság közül talán a legegyedibb Mózes esetén az volt, hogy a kommunikációt Istennel nem mindig a Teremtő kellett kezdeményezze. Más próféták, ahhoz, hogy víziókat lássanak, valamiféle transzba kellett essenek, Mózes azonban képes volt arra, hogy maga kezdeményezze a kommunikációt, mindenféle segédeszközök (alvás vagy zene például) nélkül.

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

1. 5Móz 31:10
2. 4Móz 12:6-8
3. 2Móz 33:11