Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

Miben különbözött Mózes minden más prófétától?

rembrandt-moses-oil-painting-tables-of-the-1659.jpg

Ebben az évben a polgári naptár szerinti március 3-ra esik Mózes születésének és halálozásának időpontja, a héber naptár szerinti Ádár hónap 7-e. Mint arról a Tóra beszámol, Mózes pontosan 120 éves volt, mikor meghalt, elmúlása és születésének napja ugyan az volt. 

Mózes a héber időszámítás szerinti (azaz az ember teremtése utáni) 2368-ban született (polgári naptár szerint i.e. 1393-ban) és életútja, tettei és személyisége minden bizonnyal az egyik legfigyelemreméltóbb emberré teszik a Biblia hősei közt.

Mózes különleges szerepet foglal el a bibliai próféták közt is, de vajon miben rejlik prófétaságának egyedisége? A zsidó Bibliában 48 prófétát és nem kevesebb, mint 7 prófétanőről olvasunk, akik közül mindegyik kiemelkedő személyiség volt, noha némelyikük sorsa, különleges adottságuk ellenére, igen tragikus. Kommunikálni ugyanis Istennel rendkívüli felelősséget jelentett, hiszen a képességen és a transzcendens élményen túl feladat is várt az ókori próféták mindegyikére.

A Tóra leírása szerint azonban Mózes egyedüli volt minden ember közt aki előtte volt és aki utána jön: „És nem támadt többé oly próféta Izraelben, mint Mózes, akit ismert az Örökkévaló színről színre”1 , illetve korábban Isten maga mondja el, miért is különleges Mózes: „Halljátok csak szavaimat! Ha lesz prófétátok, én az Örökkévaló, látomásban fogok neki megjelenni, álomban fogok vele beszélni. Nem így az én szolgám, Mózes; egész házamban meghitt ő. Színről-színre beszélek vele, világosan és nem rejtélyekben, az Örökkévaló jelenését látja ő.”2

Mose ben Maimon rabbi (1135-1204), a híre középkori kodifikátor és kommentátor leírja mit is jelentett Mózes kivételes státusza. Azt írja, hogy míg más próféták, Ábrahámtól Máláchiig álomban vagy valamilyen transzcendens állapotban kommunikáltak Istennel, addig Mózes teljesen éberen volt erre képes. Mózes számára a transzcendencia párhuzamos valósága nem különbözött attól a valóságtól, melyet érzékszerveivel észlelt. Más próféták felé Isten sokszor utalásokkal, rejtvényekkel vagy dekódolandó üzenetekkel kommunikált, Mózes azonban egyértelmű utasításokat kapott. Talán ezért is lehet, hogy míg más próféták számára Isten megjelenése félelmet vagy zavart keltett, Mózes számára teljesen természetesen, mintegy hétköznapi jelenség volt, hiszen úgy beszélt Istennel, mint egyik ember beszél a másikkal, „Az Örökkévaló pedig beszélt Mózessel színről-színre, amint beszél ember az ő társával”3

Azonban minden más tulajdonság közül talán a legegyedibb Mózes esetén az volt, hogy a kommunikációt Istennel nem mindig a Teremtő kellett kezdeményezze. Más próféták, ahhoz, hogy víziókat lássanak, valamiféle transzba kellett essenek, Mózes azonban képes volt arra, hogy maga kezdeményezze a kommunikációt, mindenféle segédeszközök (alvás vagy zene például) nélkül.

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

  1. 5Móz 31:10
  2. 4Móz 12:6-8
  3. 2Móz 33:11

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr8915501298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ács Laci 2020.03.03. 10:29:47

Nem mindenki tudja,hogy Josephus Flavius beszámol Mózes egyiptomi hadvezéri tevékenységéről is az etiópok elleni háborújáról,amit a Taanak későbbi változatából valami miatt kihagytak: "Váratlanul megrohanta az etiópokat, megverte őket, és meghiúsította azt a
reményüket, hogy elfoglalhatják Egyiptomot. Városaikat is megtámadta és elpusztította,
és rettenetes mészárlást rendezett az etiópok soraiban. Mózesnek e ragyogó haditettei
után az egyiptomi hadsereg már semmi fáradságos vállalkozástól sem riadt vissza,
úgyhogy az etiópiaiaknak végül nem maradt más választásuk, mint a hadifogság vagy a
teljes pusztulás. Utoljára visszaszorította őket Sábába, Etiópia fővárosába, amelyet
később Kambyses a nővéréről Meroénak nevezett el és ott ostrom alá fogta őket. Ez a
város pedig szinte bevehetetlen volt, mert a Nílus egészen körülvette, és más folyók is,
mint az Astapus és az Astabora, szinte lehetetlenné tették a támadást, még ha az ellenség
át is kelt a vizeken. így a város valósággal olyan volt, mint egy sziget; a folyók védelmén
kívül erős várfala is volt, ezenfelül pedig a falakon belül erős töltések, hogy felfogják a
víztömegeket, amelyek a folyamok megáradása idején fenyegették a várost. Még ha az
ellenségnek sikerülne is átkelnie a folyókon, ennyi akadály igen megnehezítené a város
elfoglalását. Mikor már Mózest nagyon elkedvetlenítette, hogy hadserege tétlenségre
van kárhoztatva, mert az ellenség nem akart harcot kezdeni, ez történt: az etiópok
királyának volt egy leánya, Tharbis. Ez látta, amint Mózes hadseregét a várfal alá vezette,
és maga is vitézül küzdött, és csodálta azokért, amiket már kitervelt és végrehajtott,
hogy tudniillik nem csupán az egyiptomiakat mentette meg, akik már-már kétségbeestek
vereségeik miatt, hanem az etiópokat Is végső veszedelembe sodorta, pedig sok dicső
haditetteket hajtottak végre; és ezért heves szerelemre lobbant iránta. És mivel
szenvedélye napról napra nőtt, elküldte hozzá legbizalmasabb szolgáit, és házasságot
ajánlott neki. Mózes elfogadta az ajánlatot, azzal a feltétellel, hogy átadják neki a várost.
És miután esküt tett arra, hogy a királylányt feleségül veszi és hogy a város feletti uralom
megszerzése után is állja a szerződést, meg is valósították a megegyezést. Ezután hálát
adott Istennek az etiópok legyőzéséért, megtartotta menyegzőjét, és az egyiptomi
hadsereget visszavezette hazájába. " /A zsidó háború/

Ács Laci 2020.03.03. 10:38:32

Eusebius keresztény történetíró többször utalt egy Artapanus nevű zsidó történetíró műveire,aki 2200 éve élt és Peri Iudaion címmel megírta a zsidó nép történetét,Az eredeti teljes mű elveszett,de egyes részei fennmaradtak más szerzőknél. Ő is azt írta,Josephushoz hasonlóan,hogy Mózes /Mouszosz/ herceg hadjáratot vezetett az etiópok ellen,akik betörtek Egyiptomba,és megostromolta Heliopolisz városát.Állítólag ez a hadakozás 10 évig tartott. / ? / - Ha már ketten mondják majdnem ugyanazt,akkor lehet benne valami,ha a Bibliában nincs is benne...

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.03.03. 10:42:39

@Ács Laci: Azt szeretném, ha megmondaná, hol olvasta, hogy a Tenakh, pontosabban a Tóra Josephus Flavius utáni változatából kihagyták ezt az érdekes, de számomra apokrif részt? Vagyis forrást kérünk erre.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.03.03. 10:46:42

Mózes korában még nem ilyen betûket használtunk, a kvadrátírás késõbbi. Jól van, a kép illusztrációnak megfelel, végre nem két szarvval ábrázolják Mózest ami egy iszonyú "Leiter Jakab", összekeverve a két fénysugarat a két szarvval (k és q).

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.03.03. 10:49:49

@Ács Laci: Egyszerûbben nem lehet? Két (KETTÕ!!!!) említés, ebbõl az egyik egy elveszett eredetire hivatkozik, és ezek a zsidók meg kivágták a Tenakhból, a keresztények sem tették vissza... Mások is írtak Mózesrõl regényt.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.03.03. 10:52:57

@Ács Laci: Na, szólok is az ismerõs plébánosnak, tegye már bele a Bibliába. Sabeszkor meg bejelentem, Rabbi úr, nem olvastuk a Mózes állítólagos háborújáról szóló történetet!

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.03.03. 10:59:26

@Ács Laci: A Bibliában On néven szerepel a város, amit késõbb Heliopolisznak neveztek. A háború nem. Értékes hozzászólását, kutatását köszönjük.

Ács Laci 2020.03.03. 11:17:22

A Mózes által vezetett kivonulásról van egy kevéssé ismert,részletes egyiptomi írott forrás is,amely eltorzítva ugyan,de mégiscsak emlékeztet a Kivonulás könyvére.Manethón,a i.e.III.század elején élt történetíró művét a Kánánból érkezett hikszoszok csoportjával kezdi, akik elárasztották Egyiptomot, végül visszatértek saját földjükre és Jeruzsálemben telepedtek le. Manethón szerint a hikszoszok izraeliták/ zsidók voltak. Majd az is elbeszéli, hogy évekkel később Amenophisz fáró szembe akart nézni az istenekkel, ehhez azonban elkerülhetetlenül meg kell tisztítania az országot a leprásoktól. Összegyűjtötte tehát őket és letelepítette a távoli Avarisz városában, amely korábban a hikszoszok fővárosa volt. A leprások azonban fellázadtak a fáraó ellen és egy bizonyos Oszarsziphet választottak vezetőjükül. Oszarsziph korábban a napisten városában, Héliopoliszban teljesített szolgálatot, és egy új vallást alapított a leprásoknak az egyiptomiakéval szemben. Megvetették az egyiptomi isteneiket és szent állataikat, amiket egyszerűen elfogyasztottak. Amikor az egyiptomiak megtámadták a leprásokat, Oszarszip követeket küldött és katonai segítséget kért a Jeruzsálemben letelepült hikszoszoktól, akik ezrével érkeztek segítségükre. Oszarsziph ekkor változtatta meg nevét Mózesre. Az egyesült csapat leverte az egyiptomiakat, a fáraó is menekülésre kényszerült, majd később fiával, Ramszesszel együtt visszatérve a leprásokat és a jeruzsálemieket egészen a szíriai hegyekig üldözte.
A történet változatát Josephus Flavius Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról című könyvében is olvashatjuk (1,26–27).

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.03.03. 11:24:03

@Ács Laci: Egyébként elterjedt zsidó körökben Móse nevének héber alapú rossz etimológiája, héberül a név "vízbõl kihúzót " jelent folyamatos, jelen idejû melléknévi igenév. Nem kihúzottat. A mosze név inkább magas rangú személyt, herceget jelent, több olyan is szerepel Egyiptomban, aki pont nem a miénk, bocsánat, nem önt értettem ide. Szerintem egy ilyen szereplõrõl lehet szó, tévesen más tollaival ékesíti a két (önnel három) jóhiszemû szerzõ a bibliai Mózest.

Ács Laci 2020.03.03. 11:24:32

@Én vagyok az, aki nem jó.: Nem azt mondtam,hogy MAGA nem olvasta,hanem hogy nem mindenki ismeri,én meg azon vagyok,hogy ez közismertebb legyen,mert Josephus ezt saját bevallása szeint a templomból hozta el az ostrom után /70/,mielőtt az teljesen leégett volna,ami azt jelenti,hogy a legrégibb és leghitelesebb másolat felhasználásával írta meg.Egyesek szerint még a Nehemiás-kori tekercsek kerültek a birtokába.Miután Artapanus műve,A Peri IUDAIÓN számos ponton egyezik Josephussal,ennek kell,hogy valami történelmi alapja legyen.

Ács Laci 2020.03.03. 11:26:16

@Én vagyok az, aki nem jó.: "hol olvasta, hogy a Tenakh, pontosabban a Tóra Josephus Flavius utáni változatából kihagyták ezt az érdekes, de számomra apokrif részt? "-Onnan,hogy az ő korában még benne volt,hisz a 70-ben a birtokába került templomi tekercseket használta fel hozzá,ma meg már nincs benne!Egyszerű...

Ács Laci 2020.03.03. 11:28:46

@Én vagyok az, aki nem jó.: A Mosze / más olvasatban Meszu/ egyiptomi nyelven fiút jelentett/Thotmesz,azaz Thot fia,Ramszesz,azaz Ra fia stb./Tehát Mózes neve eredetileg azt jelentette,hogy valakinek a FIA,a népies "mászáh" etimológia,amit Ön is említ,csak a héber szerkesztő szójátéka,ebben Önnek igaza van.

Ács Laci 2020.03.03. 11:53:09

@Én vagyok az, aki nem jó.: Artapanus szerint /PERI IUDAIÓN / Mózes Henefrész fáraónak volt a nevelt fia/Haneferré/,ilyen nevű fáraó viszont csak egyetlenegy volt,azért nem nehéz beazonosítani:IV.Szobekhotep Haneferré,akinek fennmaradt sztéléjén CSAKUGYAN szó van egy Kúsba,azaz délre ,Etiópia felé vezetett hadjáratról,pontosan úgy,ahogy azt Artapanus és Josephus némi eltéréssel leírták !!!Ennek a fáraónak a szobrát is megtalálták Argo szigetén,Kermától délre,amit valszeg Mózes helyeztetett oda, a győzelem után,a birodalom határára.Régészeti leletek is vannak tehát,minden stimmelni látszik...

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.03.03. 11:58:58

Nem gyõzött meg, mert J. Flaviust nem tartom eléggé kifogástalan forrásnak ahhoz, hogy állítása alapján rítust változtassunk, Tórát bõvítsünk. Senki sem szólt, pedig a Templom lerombolása idején már voltak a Földközi tenger mellett többfelé zsidó települések. A keresztény bibliaszerkesztõk sem. Vagyis akkor Yupiiiiii! megtaláltuk Mózes háborúját? Warten Sie ein bischen...

Ács Laci 2020.03.03. 12:11:10

@Én vagyok az, aki nem jó.: Nem kellett olyan nagyon megtalálni,mert 1900 éve,sőt Artapanusnál még régebben le volt írva,valamint vannak rá régészeti emlékek is.,egy sztélé és egy fáraószobor,meg ezeknek a Haneferré névvel való egyezéseik,amit Artapanus közölt,ez több,mint véletlen!

Ács Laci 2020.03.03. 12:13:25

@Én vagyok az, aki nem jó.: Csak egy példa:arra nézve,hogy Imre herceg,istván király fia vadkanvadászaton vesztette életét,összesen 1,azaz egy db írott forrásunk van,semmi több!Ennek ellenére a történészek ezt általában elfogadják hitelesnek.Én nem csak egy dolgot írtam ide Mózesre nézve,hanem négyet!!!

Ács Laci 2020.03.03. 12:18:41

@Én vagyok az, aki nem jó.: Ja...ha Mózesről elfogadjuk Artapanus és Josephus művei,valamint 2 régészeti lelet alapján,hogy valóban Egyiptom hadvezére volt,ahhoz Önöknek egyáltalán nem kell semmiféle rítusváltást végrehajtani,mert ez a zsidó törvényeket,szokásokat a legkevésbé sem érinti ,azokkal nem ellentétes és azokat nem befolyásolja!ha a Nílusban való megtalálása után a fáraó lányának nevelt fia lett és ezáltal hatalma is volt/lásd a Tórában/,akkor miért ne lehetett volna felnőttként győztes hadvezér???Csak picit nyitottabbnak kéne lenni...

Ács Laci 2020.03.03. 12:54:12

@Én vagyok az, aki nem jó.: A már említett Manethon közvetve említést tett az egyiptomi kivonulásról is: "Tutimaosz/Dudimosze/ Uralkodása alatt számomra ismeretlen okból ISTEN LECSAPOTT RÁNK / 10 csapás? / és váratlanul,a keleti térségekből ismeretlen fajú hódítók /ezek voltak talán az ámálekiták,akikel a kifelé vonuló zsidók össze is találoztak és csatát vívtak/ vonultak be országunkba a győzelem teljes tudatában .kardcsapás nélkül elfoglalták ./hisz az egyiptomi haderő előtte ott mind veszett a Sás-tengernél/ kegyetlenül felégették városainkat." -Az ám.Minden szépen egybevág! Bár ebből az is kiderül,hogy akkor nem II.Ramszesz volt a fáraó,ahogy a köztudatban van,hanem Dudimosze,erre is vannak bizonyítékok,de ebbe már tényleg nem megyek bele.

Ács Laci 2020.03.03. 12:57:25

@Én vagyok az, aki nem jó.: A zsidók őseinek egyiptomi tartózkodásáról József után:A brooklyni múzeumban van egy részben fennmaradt papirustekercs,amelyen III.Szobekhotep fáraó rendelete olvasható,mely engedélyezi házi rabszolgák eladását a thébai /Vászet/ körzet egyik birtokára.A 95 név fele sémi eredetű.Aamunak nevezi őket,ami "ázsiait" jelent.A következő bibliai neveket találjuk rajta:Menahem,Issakár,Ásér és a Sifrá,amely azonos annak a két bábaasszony egyikének nevével,akiket az Exodus is említ! Az egyiptomi apiru is szerepel rajta/apiru rispu alakban/ amely az egyiptomi szóhasználatban a habiru-val /héber/ volt egyenértékű ! Ha egy felső-egyiptomi birtokon ennyi sémi rabszolga volt.,elképzelhető,mennyivel többen lehettek lent a deltában,ahol a Biblia szerint a sémi népesség nagy része élt,akikből később Mózes népe lett!!!

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.03.03. 13:38:26

Tudtommal több Mosze volt, ami azért nem akárki fia volt (hijo de algo, hidalgo). ez egy hercegi cím volt. Ez nem az a Mózes. De Önnek lehet akár Álmos õse. Az elsõ keresztények tóraismerõ zsidók voltak. Senkinek sem tûnt fel, hogy kihagytak a Tórából egy ilyen szakaszt? J.Flavius talált egy tekercset ? A Makkabeusok könyve sincs a Tenakhban, sem Zsuzsanna és a vének. Hogy 250 évvel késõbb egy keresztény hivatkozik egy eltûnt forrásra, na neee.
KÖZBEN....
ÉN IS utánaolvastam, más nyelven találtam. J.F. aggadikus forrásokat is használt, sõt egyebeket is, mikor Mózes "életrajzát" alkotta, nem szándékozott kibogozni a különbségeket. Még Mózes menybemenetele is ott van nála. Mások szerint Mózes tanította a fõniciaiknak az ABC-t, a görögöknek a matematikát, filozófiát, geometriát. Egyesek szerint Mózest a világ teremtése óta Közbenjáró missziójával bízták meg, olyan görög római isteni hõs volt. Szuperman. Van Mózes legenda bõven, köztük a leprások háborúja. Hozzáteszem, Mózes hozta be a magyarokat a Kárpát medencébe, ha egy kicsit átírom.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.03.03. 13:48:05

@Én vagyok az, aki nem jó.: Sajnos az apiru egy státusz volt, nem nép, az 'ivri ('ájin, béth, rés, jud => héber). Jó lenne pedig felhasználni bizonyítékként, de nem fair.

Ács Laci 2020.03.03. 15:59:08

@Én vagyok az, aki nem jó.: 1.A mosze vagy meszu név,mint mondtam,egyiptomi nyelven nem herceget,hanem FIÚT jelent,ezért van a fáraók nevében is gyakran benne,amivel arra utaltak,hogy a fáraó valamely istennek a fia.Thotmosze/görögül Thotmesz/ ,azaz Thot isten fia stb.2.Az Eusebius által említett forrás ,Artapanus nem teljesen tűnt el,egyes részei másolatokban megmaradtak éppen Eusebius könyveiben,továbbá Clemens Alexandrinusnál is ,a Stromatában.Amit ezekben Mózesről találunk,az nagyon hasonlít Josephuséra,pedig nem beszélhettek össze,mert Josephus 350 évvel később élt! 3.Az Ön által említett,meseszerű legendák és Josephus műveinek valóságtartalma közt óriási különbség van,az időszámításunk körüli időszakra nézve Josephus a legfontosabb forrásunk,nélküle erről az időszakról jóval kevesebbet tudnánk,általában/néhány költői túlzását leszámítva/ megbizhatónak tartják a tudósok.Ezt írta:""Titus Caesar,miután erővel bevette Jeruzsálem városát,arra biztatott,hogy hazám romjai alól vegyek magamhoz,bármit,ami csak tetszik.De nem volt már ott semmi,amit értékesnek tartottam./.../ Hozzájárulásával magamhoz vettem tehát a szent könyveket is." - Ezek ,miután a templomban voltak elhelyezve és Josephus mentette meg őket attól,hogy elégjenek,alighanem a Biblia legrégebbi ,legjobb másolatai lehettek,amihez abban a korban hozzá lehetett jutni!!!/Josephus Flavius:A zsidó háború/

Ács Laci 2020.03.03. 16:09:27

@Ács Laci: Attól,hogy Önök,zsidók Josephust az őseikhez hasonlóan ma is árulónak tekintik,mert átállt a rómaiakhoz,felvette a Flavius nevet a "gazdája",Titusz miatt,attól még nem kellene az írásait hiteltelennek tekinteni,hisz műveiben még ezután is a zsidók,saját volt népe védelmére kelt,pl.a Contra Apionem-ben,amiben egy Apion nevű ellenfél zsidókkal szembeni rágalmait és ostobaságait utasította éppen vissza!

Ács Laci 2020.03.03. 16:11:08

@Én vagyok az, aki nem jó.: Attól,hogy Önök,zsidók Josephust az őseikhez hasonlóan ma is árulónak tekintik,mert átállt a rómaiakhoz,felvette a Flavius nevet a "gazdája",Titusz miatt,attól még nem kellene az írásait hiteltelennek tekinteni,hisz műveiben még ezután is a zsidók,saját volt népe védelmére kelt,pl.a Contra Apionem-ben,amiben egy Apion nevű ellenfél zsidókkal szembeni rágalmait és ostobaságait utasította éppen vissza!

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.03.03. 17:32:25

@Ács Laci:
Hát maga megbolondult,
Hát maga megbolondult,
Hogy mindent kétszer mond?
Hogy mindent kétszer mond?

De ez csak vicc, nézze el!

Nem hiszem, hogy "mi zsidók" árulónak tartanánk, a Jeruzsálemi Héber Egyetemen nagy történészként oktatták. Csak belegyúrt aggadikus (népmesei) elemeket, legendákat, egyesek szerint idegeneket is. Azt írt, amit írni akart. Ebbõl azt mondani, hogy kivágták a Tórából Mózes dicsõséges háborúját... Csak idegen nyelvû elemzését majd cáfolatát találtam. Ha ön vizsgálóbíró, akkor nyomozzon pro és contra!

Ács Laci 2020.03.03. 18:02:56

@Én vagyok az, aki nem jó.: Magamnak küldtem el először véletlenül,de ez nem akkora baj...Az érveimet már elmondtam mellette többször,feljebb is ,nem ismétlem meg.Mindenesetre akár benne volt 2000 éve a Tórában,akár nem,abból a zsidó vallásra nézve az égvilágon semmi nem következik,mert semmiféle hitbeli dolgot nem érint,csakis történelmi jelentősége lehet.De arra nem adott választ,miért hasonlít olyannyira Josephusnak a mózesi etióp háborúra vonatkozó része olyan nagyon a 350 évvel korábban élt Artapanus művére???Aki gyakorlatilag ugyanazt írta erről!

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.03.03. 19:28:21

@Ács Laci: Úgy, kérem, hogy olvasott ilyet, ilyenrõl valahonnan. De nem a Tórából.

kolomparlole1114 2020.03.03. 21:40:25

"MIBEN KÜLÖNBÖZÖTT MÓZES MINDEN MÁS PRÓFÉTÁTÓL?"

M betűvel kezdődik a neve.

Ács Laci 2020.03.04. 08:31:43

@kolomparlole1114: Ebben biztos nem,mert Malachiásnak és Mikeásnak is M - mel kezdődik a neve.

Ács Laci 2020.03.04. 08:36:02

@Én vagyok az, aki nem jó.: Ezt már nemigen fogjuk tudni eldönteni...De még egyszer hangsúlyoznám,hogy ennek a zsidó vallás és Mózes tanításait,törvényeit ez egyáltalán nem befolyásolja,csakis történelmi jelentősége lehet,de vallásilag egyáltalán nem fontos,hisz ez még az égő csipkebokor esete ELŐTT történt /ha történt.../,amikor Mózes még nem találozott az Istennel.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!