A koronavírus nem az első az emberiséget sújtó gyilkos kórok közül, a zsidó hagyomány és bölcselet többféle módon reagált a betegség okozta veszedelemre, melyek közt orvoslási, szociális viselkedésbeli és spirituális válaszok is voltak.

A Tórában legelső alkalommal Korách története után találkozunk azzal, hogy a pusztában vándorló zsidó nép körében kórság ütötte fel fejét mikor is azok Mózes és testvére Áron ellen lázadtak, amiért Isten elpusztította az Isten ellen beszélő Koráchot és társait:

„És zúgolódott Izrael fiainak egész községe másnap Mózes és Áron ellen, mondván: Ti ölitek meg az Örökkévaló népét! És történt, midőn a község összegyülekezett Mózes és Áron ellen, odafordultak a gyülekezés sátora felé és íme, befödte a felhő; és megjelent az Örökkévaló dicsősége. És Mózes meg Áron odament a gyülekezés sátora elé. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Távozzatok el a község közepéből, hadd pusztítom el őket egy pillanat alatt; de ők arcukra borultak. És mondta Mózes Áronnak: Vedd a serpenyőt, tegyél rá tüzet az oltárról, vess rá füstölőszert és vidd gyorsan a községhez, hogy engesztelést szerezz értük, mert kitört a harag az Örökkévaló színe elől? elkezdődött a csapás. És Áron vette, amint Mózes szólt, a gyülekezet közé futott és íme, elkezdődött a csapás a nép között; rátette a füstölőszert és engesztelést szerzett a népért. Megállott a holtak és az élők között, és megszűnt a csapás. És voltak, akik meghaltak a csapás által: tizennégyezer és hétszázan, azokon kívül, akik meghaltak Kórách miatt. Áron pedig visszatért Mózeshez, a gyülekezés sátorának bejáratához, miután a csapás megszűnt.”¹

A Talmud elbeszélése szerint Mózes a Szináj-hegyen tartózkodása alatt különböző ajándékokat kapott az angyaloktól, a Sátántól magától pedig annak tudományát, hogy a füstölőszer miként képes meggyógyítani a kórságot.

Ugyan amióta nem áll a jeruzsálemi Szentély, a füstölőáldozatot sem tudjuk bemutatni, azonban a hászid filozófia és a zsidó misztika, a kabala mesterei azt tanítják, hogy a füstölőszer áldozati szertartásának elmondása (2Móz 30:22-38) vész idején rendkívül hasznos. Különösen, ha ezt a hozzátartozó arameus fordítással és a kommentátorokkal együtt mondjuk el minden nap. Szintén segítség lehet a füstölőáldozat bemutatásának helyéül szolgáló arany oltár elkészítésének Tórai verseinek elmondása (2Móz 30:1-10) illetve a Korách féle lázadás történetének olvasása (4Móz 16:31-17:15)

Ezek mellett a járvány időszak különleges alkalom a füstölőszer áldozattal kapcsolatos vallásjogi döntvények tanulmányozására, köztük Mose ben Maimon, a Maimonidesz Misné Tora című munkájának vonatkozó fejezetei (Hilchot Tmidin uMuszafin 3:1-11). 

A Bibliában később, Dávid idejében is találkozunk járvánnyal, melynek naponta nem kevesebb, mint 100 halálos áldozata volt. Ekkor rendelte el Dávid király azt a ma is érvényben lévő szokást, miszerint naponta igyekszünk legalább száz áldást mondani.²

A Talmud³ maga számos „ellenszert” javasol betegségek ellen, melyek javarésze nyilván nem tűnik kifejezetten tudományosnak, azonban a meglepően működőképes gondolatok:

Ilyenek például, hogy „ügyeljünk a legyekre, mert azok fertőzést okoznak”, „Rabbi Zéra nem ült le olyan eszközre, melyre abból az irányból fújt a szél, ahol járványok vannak”, „Rabbi Elázár nem ment be olyan helyiségbe, ahol fertőzöttek vannak” és így tovább.

A karantén gondolata sem újkeletű, hiszen már a Tóra rendelkezik afelől, hogy amennyiben valaki elkapta a coráát nevű fertőzést (poklosságnak szoktuk fordítani, azonban ez egy különleges betegség melyet akkor kapott el valaki, ha pletykálkodott) el kellett hagynia az izraeliták táborát és azon kívül kellett meghúzódjon amíg a betegség el nem múlt.⁴

Az adományozás is egyike azon jócselekedeteknek, melyektől a betegségekből való meggyógyulás várható, ahogy Salamon király írja a Példabeszédek könyvében „a jótékonyság megment a haláltól.”⁵ , a harmadik lubavicsi Rebbe, a híres Cemach Cedek című könyv szerzője, Menachem Mendel Schneerson rabbi (1789-1866) különösen előnyösnek tartja, ha az ember inkább többször ad kisebb összeget, mint egyszerre többet (nyilván ugyan azzal a végösszeggel), hiszen ez az ember szokásává teszi az adományozást.

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/ 

1. 4Móz 17:6-15
2. Midrash Tanchuma, Korach 12; see also Shulchan Aruch ha-Rav, Orach Chaim 46:1.
3. Babilóniai Talmud, Ketubot traktátus 77b
4. 3Móz 13-14 fejezet
5. Példabeszédek 10:2