Mit jelent az egyik legismertebb zsidó kifejezés: mázál tov?

mazel-tov.png

Számos héber illetve jiddis szó gazdagítja a magyar szókincset, erről írtam korábban hosszasan itt, a blogon. Talán az egyik legismertebb héber kifejezés, mely megőrizte hamisítatlan zsidó jellegét, a mazál tov (vagy jiddis kiejtéssel mázel tov), mely jó szerencsét jelent. (A mázli kissé torzított változata a mázál, azaz szerencse szónak.)

Mázál tovot kívánunk egymásnak mindenféle jó hír, esküvő, gyermekszületés és más jeles alkalmak által, megáldva a másikat, hogy szerencsével járjon az örömhírt követően.

Azonban a szerencse egy olyan néptől, mely a monoteizmust, az egy Istenben való hitet adta a világnak, kissé ellentmondásosnak tűnik. Miről is van szó?

 A Talmud két helyen, látszólag ellentmondásos értelmet ad a szerencse fogalmának. Egy helyen azt írja a Talmud,1 hogy az ember születésnapján (amikor amúgy szintén mázál tovot kívánunk) a mázálja (azaz a szerencséje, más szóval jó csillagzat alatt van olyankor) igen erős, mely azt jelenti, hogy a spiritualitás dimenziójában kedvező sors van megírva számára. Másrészről a Talmud azt is írja, hogy „Izrael népére nem vonatkoznak a csillagjegyek”2, melyeket egyébként mázálnak hívunk, ahonnan a szerencse fogalma származik tudniillik. A Talmud ez utóbbi nézetét Jirmijáhu (Jeremiás) próféta könyvében olvasható egyik mondatára alapozza, mely szerint: „Így szól az Örökkévaló: A pogányok szokását ne tanuljátok el, és az égi jelektől ne rettegjetek, mert csak a pogányok rettegnek azoktól! Bizony, a népek bálványai hiábavalók. Hiszen egy fát vágnak ki az erdőben, a mesterember keze készíti el baltával. Ezüsttel és arannyal díszítik, szögekkel és kalapáccsal rögzítik, hogy ne inogjon. Olyanok, mint madárijesztő az uborkaföldön: nem beszélnek, hordozni kell őket, mert menni sem tudnak. Ne féljetek tőlük, mert nem tudnak sem rosszat, sem jót tenni!”3

A mázál szó héberül (miközben csillagzatot vagy azok konstellációját értjük alatta) szó szerint azt jelenti „fentről származó csepp”, azaz valóban arról van szó, hogy valami a spirituális dimenzióból a fizikai világra származtatik. 

A csillagok együtt állását, a konstellációkat illetően, a zsidó hagyomány úgy tartja, hogy azok valóban hatással vannak az ember sorsára. Azonban, ahogy a Talmud is említi, „Izrael népére nem vonatkoznak a csillagjegyek”, azaz az ember, sors ide vagy oda, ha úgy kívánja, maga is alakíthatja sorsát.

A zsidó misztika szintén igyekszik „helyre tenni” a szerencse fogalmát és kijelenti, hogy a mázál a lélek eredetét jelenti. A kabbala irodalma szerint az emberi lélek Isten egy darabja, így annak fénye munkálkodik az emberben és kapcsolatát Istennel állandóan megtartja.

Amikor tehát mázál tovot kívánunk valakinek akkor arra hívjuk fel figyelmét, hogy bár a sorsa a saját választásain múlik, azonban lelkének Istenhez való kötődése ösztönösen irányíthatja a helyes döntések irányába, melyek minden kétséget kizáróan a jó sors felé vezetnek.

 

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/ és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on, a Youtube-on, a Deezer-en és a TuneIn Radio-n.            

  1. Jeruzsálemi Talmud, Ros Hásána 17:3:8
  2. Sábát traktátus 146a
  3. Jirmijáhu 10: 2-5

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr8015976410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szánmonoxid 2020.07.02. 18:52:49

Ez a Jeremiás gyerek nem is volt annyira hülye.

rfbzs 2020.07.02. 20:31:54

@MAXVAL bircaman közíró:
Ja. Maga meg az akolból, változatlan birka szinten.

registerz 2020.07.03. 07:58:03

Magyarul inkább sok szerencsét. A jó szerencsét egyrész tükörfordítás, ami gusztustalan, másrészt a bányászok köszönése.

csorsza 2020.07.03. 08:36:55

Ez is amolyan igazi jesívás-bóheres csűrés-csavarása a legegyszerűbb dolognak is. A jókívánság az jókívánság, akármilyen nyelven is mondják, akármilyen etimológiával magyarázva.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása