Hogyan lett Jeruzsálem a judaizmus legszentebb városa?

jerusalem.jpeg

Azt mindenki tudja, hogy Jeruzsálem mindhárom monoteista vallás, a zsidóság, a kereszténység és az iszlám szent városa, és talán azt is, hogy e három vallás közül a zsidóság tartja a legfontosabbnak ezt az ősi települést.

A Biblia (zsidóság lévén kifejezetten és csak az Ószövetség) nem kevesebb, mint 828 alkalommal említi Jeruzsálemet (660 alkalommal Jeruzsálem, további 158 alkalommal Cionként, ami Jeruzsálem egyik neve és gyakori szinonimája).

Mózes ötödik könyve megírja, hogy miután a zsidó nép elfoglalja majd a Szentföldet, Isten, egy próféta által kijelöl majd egy helyet, hogy a nép oda járuljon Istent imádni:

„Hanem azt a helyet, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a ti Istenetek minden törzsetek közül, hogy odahelyezze az ő nevét, az ő székhelyét kéressétek föl, és oda menj el. Vigyétek oda égőáldozataitokat, vágóáldozataitokat, tizedeiteket és kezetek ajándékát, fogadalmaitokat és önkéntes adományaitokat és elsőszülöttjeit marhátoknak és juhaitoknak. Egyetek ott az Örökkévaló, a ti Istenetek előtt és örüljetek kezetek minden szerzeményének, ti és házaitok, amivel megáldott az Örökkévaló, a te Istened.”1

Isten tehát megígérte, hogy kijelöl majd egy helyet, de hogy mi lesz az, azt nem mondta el.

Csak vagy 500 évvel Mózes után, Dávid király lesz az, aki megvásárolja (!) Jeruzsálemet és előkészíti az első Szentély felépítését, amit fia, Salamon fog majd ténylegesen felépíteni.

„Csak egy törzset adok fiának, hogy maradjon előttem mindenkor mécsese szolgámnak, Dávidnak Jeruzsálem városában, amelyet kiválasztottam magamnak, hogy ott legyen a nevem.”2 illetve: „Rechávám, Salamon fia Júdában uralkodott. Negyvenegy éves volt Rechávám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhét évig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet kiválasztott az Örökkévaló Izráel összes törzse közül, hogy ott legyen a neve. Anyja egy Naamá nevű ammonita asszony volt”.3 Ezek a versek mind arról tanúskodnak, hogy Jeruzsálem lesz az a különleges hely, melyről Mózes könyvében olvashatunk.

first_temple_gallery.jpeg

De vajon hogyan tudta Dávid, hogy a Szentélyt Jeruzsálemben kell felépíteni?

Eredetileg a templom helyszíne, a mai Templom-hegy, a jebuszita Aravnah cséplője volt. Amikor Dávid király vétkezett azzal, hogy a zsidókat megszámláltatta, Isten pusztító pestist küldött, amely 70 ezer zsidót ölt meg. Amint a Halál Angyala Jeruzsálemhez közeledett, Isten megállította Aravnah cséplőjénél. Dávid király meglátta az angyalt, és azonnal megvallotta bűnét Istennek, ekkor Isten Gád próféta útján megparancsolta neki, hogy építsen oltárt ezen a helyen. Később Isten megerősítette Dávid király előtt, hogy valóban itt kell felépüljön a Szentély.

Fontos tudni, hogy a zsidó hagyomány szerint Jeruzsálem jóval  Dávid király előtt is különleges hely volt, már a teremtés óta.

A hagyomány szerint itt van egy nagy kő (héberül even hásetijá, azaz alapkő, ma a Sziklamecset mélyén található), mely mintegy a világ köldökzsinórja: Isten ezt a követ teremtette meg először, a világ is ebből a kőből épült fel. De ez az a hegy is, ahol Ábrahám felépítette azt az oltárt, hogy Izsákot majdnem feláldozza, Jákob pedig ezen a helyen aludt, a kő, melyet a feje alá helyezett az előbb említett even hásetijá, és itt látta látomását a létrán fel és le siető angyalokról. Korábban Noé épített oltárt épített itt, amikor elhagyta a bárkát, még korábban pedig ez volt annak az oltárnak a helye is, amelyen Káin és Ábel áldozatokat hoztak. Még ennél is korábban Ádám, az első ember áldozott ott Istennek.

A logikus kérdés a fentiek tudatában a következő lehet: ha Jeruzsálem már a világ teremtése óta ennyire fontos hely, vajon Mózes ötödik könyve miért nem említi?

A kérdést Maimonidesz, a Rámbám (Mose ben Maimon rabbi, 1138-1240) válaszolja meg A tévelygők útmutatója c. filozófiai munkájában. Ezt írja: 

„Nem kételkedem abban, hogy azt a helyet, amelyet Ábrahám próféciával választott, Mózes mesterünk és mások is ismerték, hiszen Ábrahám megparancsolta gyermekeinek, hogy ezen a helyen imaházat kell építeni. Ezt a Tárgum (a Tóra arameus nyelvű fordítása) világosan mondja: „Azután így nevezte el Ábrahám azt a helyet: Az Örökkévaló gondoskodik. Ma ezt mondják: Az Örökkévaló hegyén a gondviselés.”4

Több okból kifolyólag a Tóra nem határozza meg egyértelműen a hely nevét, hanem az „arra a helyre, amelyet az Örökkévaló választ.” kifejezést használja. Először is, ha a világ népei megtudják, hogy ez a hely központi hely Isten számára, úgy elfoglalják azt és maguknak követelik. 

Másodszor, azok, akik akkor birtokában voltak (a jebusziták) teljes erejükkel elpusztíthatják és tönkretehetik a helyet, puszta irigységből. Harmadsorban leginkább, a Tizenkét törzs (Jákob 12 fia) közül mindenki azt szeretné, ha ez a hely a határain belül és az irányítása alatt állna; ez megosztottsághoz és ellentétekhez vezetne. Ezért a zsidó nép azt parancsot kapta, hogy a Szentélyt ne építsék meg olyan király megválasztása előtt, aki majd elrendeli annak felállítását, és ezzel megszünteti a viszály esetleges okait.”5

Amikor eljött az ideje, hogy Dávid király megszerezze a Templom-hegyet, mely a honfoglalást követő majd’ 500 évig valamilyen furcsa okból nem került zsidó tulajdonba, nemcsak ragaszkodott ahhoz, hogy fizessen érte (annak ellenére, hogy a jebuszita Aravnah ingyen felajánlotta neki) és 50 ezüst sékelt6 gyűjtött be a törzsek mindegyikétől (összesen 600 ezüst sékelt7). Így hidalta át a fenti problémát, hogy tudniillik Jeruzsálem technikailag Benjámin (és Júda) törzseinek területén fekszik, az összes törzsnek volt része megszerzésében.8

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on és a Youtube-on

  1. 5Mózes 12:5-7
  2. 1Királyok 11:36
  3. 1Királyok 14:21
  4. 1Mózes 22:14
  5. Tévelygők útmutatója 3:45
  6. 2Sámuel 24:25
  7. 1Krónikák 21:25
  8. Zváchim traktátus 116b

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr4416615320

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CsongradVaszoly 2021.07.07. 20:08:07

Az even hasetija es az omphalos (pl a Szt Sir Bazilikaban) nem hasonlok?

Serény Vélemény 2021.07.08. 16:22:22

A judaizmus igemagyarázatai számomra mindig nagyon nagy intellektuális élvezetet okoznak, úgy hogy kööszi! :)

Egyébként meg: ezek szerint az Örökkévaló Cionista? Ha már a könyvében ennyit emlegeti ciónt?

Mi van akkor egyébként, ha az V. Mózes 28.1/a (Károli fordítás) "Ha pedig szorgalmatosan hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, és megtartod és teljesíted minden ő parancsolatát, amelyeket én parancsolok ma néked:"

(Szit fordítás): "Ha hűségesen hallgatsz az Úr, a te Istened szavára és lelkiismeretesen szem előtt tartod minden parancsát, amelyet ma adok neked, az Úr,"

szóval nem azt akarta-e az Örökkévaló, hogy a zsidók ne csak a törvényben adott kinyilatkoztatásra figyeljenek, hanem folyamatosan figyeljenek a hangjára, és azokra a prófétákra akiket küld, hogy mi is az Ő akarata? Ezért aztán Mózesnek sem mondott el mindent, pl. azt sem, hogy hol képzelte el a Templom helyét.

(Azt a magyar fordításból nem tudom eldönteni, hogy a "hűséges hallgatás " kizárólag a törvényre és a felolvasására vonatkozik-e? De ha a magyar fordítások jók, akkor az azt jelenti, hogy nem csak a Törvényről van szó, hanem arról, hogy I folyamatosan szólni akar)

kvadrillio 2021.07.08. 19:22:55

ÉRDEKES, HOGYMOSTANÁBAN A ZSIDÓK MENNYI MINDENT TALÁLNAK A RÉGVOLT SZENT HELYEN ???!!! :) csakúúúúúgy előbukkan mindig valami.....:)

arthurthedent 2021.07.09. 11:19:19

"A hagyomány szerint itt van egy nagy kő (héberül even hásetijá, azaz alapkő, ma a Sziklamecset mélyén található), mely mintegy a világ köldökzsinórja: Isten ezt a követ teremtette meg először, a világ is ebből a kőből épült fel."

Tegyük hozzá gyorsan, hogy ugyanezen hagyomány szerint a föld lapos, felette egy nagy kupola van, a csillagok apró kövek, amik néha leesnek a földre, a nap a föld körül kering, az egész pár száz kilométeres és pár ezer éves.

Szóval tegyük hozzá, hogy a hagyomány mindenben tévedett, ahogy ez várható is.

arthurthedent 2021.07.09. 11:20:15

Brendel captcha... azért ez a fazon egész sok ember szívébe tudja belopni magát ripsz-ropsz. :(

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.07.09. 14:46:19

az összehasonlító vallástudomány (nem teológia mert az áltudomány) szerint az emberiség nagyon sok Istent teremtett a történelme során. Olyan Istenből is nagyon sokat, amelyek világot teremtettek a mítoszuk szerint. Csak néhányat sorolok fel, de ennél nagyságrendekkel több van:

Az európai Földanya Isten kb 22 ezer évvel ezelőtt
Tiamat summér Isten kb 5.500 évvel ezelőtt
Atum egyiptomi Isten kb 5.000 évvel ezelőtt
Brahma indiai Isten kb 4.000 évvel ezelőtt
Phanes görög Isten kb 3200 évvel ezelőtt
Jahve zsidó Isten kb 2500 évvel ezelőtt
stb

arthurthedent 2021.07.10. 09:53:06

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: Hogy pontosabban fogalmazzunk egy istenben hiszel, a többi sok ezer isten kérdésében ateista álláspontra helyezkedsz. :D

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.10. 10:21:46

@arthurthedent:

Az ateizmus jelentése nem az, hogy egy adott vallásnak nem híve, hanem az: abban hisz, nincs helye semmilyen istenhitnek. Azaz a keresztény számára a muszlim nem ateista pl.

Tégy eleve különbséget Isten és egy adott Isten-kép között. Nem ugyanaz.

arthurthedent 2021.07.10. 18:57:11

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: "Azaz a keresztény számára a muszlim nem ateista pl."

Nem mondtam, hogy ateista vagy, azt mondtam, hogy "ateista álláspontra helyezkedsz". Pont ugyanúgy elutasítod, hogy Zeuszban higgy, ahogyan azt az ateisták teszik. Tudom, hogy ez megint egy kellemetlen gondolat, ezért mindent elkövet az agyad, hogy ne jusson be, de azért próbáld meg, én neked szurkolok.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.10. 19:35:14

@arthurthedent:

Az ateista álláspont azt jelenti: SEMMILYEN istenképbnen nem hiszel. AKi hisz egy istenképben, egy másikban meg nem, az nem helyezkedett ateista álláspontra.

Nézz utána az "ateista" szó jelentésének, mekk fox lepődni.

arthurthedent 2021.07.11. 05:22:16

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: Hiszel abban, hogy Zeusz éltezik? Nem. Hisz az ateista abban, hogy Zeusz létezik? Nem. Akkor megegyezik a véleményetek. Nem olyan bonyolult ám ez.

Persze, tudom, te ezt nem akarod elfogadni, mert te nem akarsz egyetérteni egy ateistával. Hát sajnos megyezik a véleményetek, ennyi.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.11. 05:26:54

@arthurthedent:

Hisz egy náci az állatvédelem fontosságában? Igen.

Hisz egy zöld az állatvédelem fontosságában? Igen.

Tehát a zöldek nácik.

barker 2021.08.07. 23:10:50

@arthurthedent:
Hát ezek szerint ez mi akkor nem lehet itt és ott is.Független a cikk tartalmától.
mult-kor.hu/20080618_hamisitvany_lehet_a_vegzet_kove

Ács Laci 2022.01.11. 14:44:14

Jó tudni,hogy míg a Biblia rengeteget emlegeti Jeruzsálemet,addig a Korán névszerint egyszer sem.Bár egyes helyeit rá tudja vonatkoztatni,aki nagyon akarja,mint pl.a muszlimok.

Ács Laci 2022.01.11. 14:46:34

@Serény Vélemény: A zsidó felfogás szerint az utolsó próféta Malachias volt.Azóta senki.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása