Zsidó álom

f130716ys16-1-e1373957175421.jpeg

Az álmok rejtélye évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget, a különböző kultúrák más és más súlyt és jelentőséget tulajdonítanak az álmoknak.

A Biblia szerint az álmok tartalmazhatnak Istentől jövő kinyilatkoztatásokat, mint Jákob, József és a fáraó álmaiban Mózes első könyvében. A próféciák leggyakrabban– írja a Tóra1  – álomban jelennek meg.

A Talmud szerint az álom egyfajta prófécia is lehet, sőt, a Talmud azt is tudni véli, hogy mennyire az: az álom a prófécia egy hatvanad része. Mose ben Maimon rabbi, a híres Maimonidész szerint ennek oka, hogy alvó állapotban az emberi elmét nem terhelik a realitás korlátai, fokozódik a képzelőerő, ami nélkül a prófécia lehetetlen.

A Talmud számos helyen foglalkozik az álmokkal, de gyakran egymásnak látszólag ellentmondó véleményeket olvasunk. Egy helyen a Talmud azt sugallja, hogy

az álmok a tudattalan megnyilvánulások, ahogy Freud is írja. Ezt látszik alátámasztani az a talmudi megfigyelés, miszerint „az embernek álmában az mutatkozik meg, amiről napközben gondolkodik.”3

Más vélemény szerint, ahogy korábban írtam, az álmok a prófécia erejét hordozzák, ám amennyiben az álmok rosszat sejtetnek, imával és böjttel az ember képes megakadályozni azok megvalósulását.4

Az i.sz. 3. században élt ismert talmudi bölcs, Smuel a Biblia két végpontját használta az álmok értelmezésére. Rossz álom után Zechárjá próféta versét idézte, miszerint „haszontalan álmokat beszélnek”5, jó álmok után pedig a Tóra egyik versét: „látomásban ismertetem meg magam, álomban beszélek hozzá”6

Az álmok ugyanakkor, talán éppen bizonytalan eredetük miatt nem bírnak jogi jelentőséggel, jogi kérdésekben az álomban szerzett információkat figyelmen kívül hagyjuk. Ezt illusztrálandó a rabbik a következő esetet rögzítik: Ha egy embernek az apja megjelent neki álmában, és közölte vele, hogy egy itt és itt elrejtett pénzt azzal a céllal, hogy azt jótékony célra kell adni, az álmot figyelmen kívül lehet hagyni, és a fiú megtarthatja magának a pénzt.

Slomo Ibn Aderet (1235-1310) tárgyalja responzum azt a talmudi kijelentést, amely szerint az álom attól függ, hogyan értelmezik azt, zavarba ejti a filozófusokat. Egy talmudi részlet alapján egy különleges szertartás alakult ki a rossz álom jóra fordítására. Az eljárás szerint az álmot látó ember azt mondja három másik személynek: „Volt egy álmom, és nem tudom, mit kezdjek vele”, azok pedig azt válaszolták: „Az álom jó, és a te javadat szolgálja.” A három személy egy tulajdonképpeni rabbinikus bíróság funkcióját tölti be, mely rendelkezik olyan erővel, hogy egy esetleges égi ítéletet is megváltoztasson, annak szellemében, ahogy írva van: „Mert ez a törvény, amelyet én ma megparancsolok neked... nagyon is közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben van, teljesítsd hát azt!”7

Máig fennmaradt szokás, hogy egyeseik rossz álmot követően egy napig böjtölnek, hogy elhárítsák a lehetséges rossz hatásokat. Ezt a böjtöt még szombaton is meg szabad tartani annak ellenére, hogy általában szombaton tilos böjtölni. Ezt kijavítandó, később ismét egy böjtnapot kell tartani annak vezeklésére, hogy az ember szombaton böjtölt.

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival. Iratkozz fel Youtube csatornámra, ahol a korábbi előadásokat is meghallgathatod és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on és a Youtube-on. 

  1. 4Móz 12:6
  2. Tévelygők útmutatója, 3.36-8
  3. Bráchot traktátus 55b
  4. Bárchot traktátus 10b
  5. Zechárjá 10:2
  6. 4Mózes 12:6
  7. 5Mózes 30:11-14

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr5216776712

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása