Asszonyverés a zsidóságban

untitled_design_6.png

Sokak számára talán meglepő lehet cikket olvasni arról, hogy a zsidó vallás vajon megengedi-e egy férfinek, hogy megüssön egy nőt (vagy hogy egy konkrétabb témát nézzünk, egy férjnek, hogy megüsse a feleségét). Ugyanis talán mindenki tudja, hogy az erőszak, főként a házasságon belüli erőszak sosem volt elterjedt a zsidóság körében (persze egyedi esetektől eltekintve, dehát egyedi esetek – bár mennyire szomorú is – de sajnos vannak).

Azonban talán érdemes megnézni, hogy mit mond a zsidó vallásjog a házasságon belüli erőszakról, ha úgy tetszik steril körülmények között.

Általánosságban elmondható, hogy a rabbinikus-vallásjogi irodalom élesen ellenzi, hogy bárkit megüssünk, beleértve (vagy talán különösen) a saját feleségünket. A Tóra tiltja, hogy a bűnözőt az előírt korbácsütések számán túl ostorral verjék.1 Ebből a Talmud bölcsei azt a következtetést vonják le, hogy senkit sem szabad megütni. Ha ugyanis bűn egy bűnözőt többet ütni, mint amennyit a büntetése megkíván, akkor bizonyosan bűn egy ártatlan embert megütni.

A Tóra egy helyen egy esetet ír le, amelyben Mózes látta, hogy két férfi veszekszik, és „azt mondta a gonosznak: Miért ütöd meg a társadat?”.2 Az egyik legfőbb kommentátor, Rási (1040-1105) erre a versre a Talmudot idézi idézi,3 amely szerint, bár az illető még nem ütötte meg a másikat, már az is gonosznak számít, ha valaki csak kezet emel egy másik emberre. Ámósz próféta arra tanít bennünket, hogy a hozzánk közelállóval szembeni erőszak még szörnyűbb, mint az idegenekkel szemben elkövetett.4 Ebből arra következtetnék, hogy a saját feleségünket megütni kimondhatatlanul aljasabb, mint egy idegent megütni.

A németországi Rothenburgban élt Meir rabbi (1215-1293), korának egyik legjelentősebb vallásjogi döntnöke is azon a véleményen van, hogy a feleség bántalmazása rosszabb, mint bárki más megütése. Ő is a Talmudot idézi,5 miszerint az embernek úgy kell szeretnie a feleségét, mint saját magát, de jobban kell tisztelnie őt, mint saját magát. Ezáltal a feleség megütése rosszabb, mint egy harmadik fél megütése, akire nem vonatkozik ilyen mértékű tisztelet.

Slomo Luria rabbi (1510-1573), a Jám sel Slomó című definitív erejű vallásjogi munka szerzője rámutat, hogy a férj jogilag felelős minden olyan sérülésért, amelyet a feleségének okozhat a rendszeres, ráadásul konszenzusos házastársi kapcsolatuk során. Ezért magától értetődő, hogy büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha dühében bántalmazza feleségét.

Ezen a véleményen van a híres Remá is, a lengyelországi Krakkóban élt Mose Iszerlis rabbi (1530-1572) aki törvényként kodifikálja, hogy ne üsse meg az ember a feleségét. Teszi ezt azért, hogy felhívja a figyelmet arra, az asszonyverést esetlegesen tévesen megmagyarázó érvre válaszul, mely úgy okoskodna, hogy „az én feleségem, azt csinálok vele amit akarok” (ne feledjük, a középkorban vagyunk...)

"Az a férfi, aki megüti a feleségét, azt a bűnt követi el, mint aki megüt egy másik embert. Ha megrögzött elkövető, a bíróságnak jogában áll megfenyíteni, kiátkozni, korbácsolni, kényszeríteni és eskütételre kötelezni, hogy többé nem követ el ilyet. Ha nem engedelmeskedik a bíróságnak, akár arra is kényszerítjük, hogy elváljon, amennyiben előbb egyszer vagy kétszer figyelmeztettük, mert nem zsidó szokás, hogy egy férfi megüti a feleségét....".

Az Áruch Hásulchan című mű szerzője, Jechiel Michel Epstein rabbi (1829–1908) hasonlóan rendelkezik, míg Rabbeinu Tam (1100-1171) széles körben idézett véleménye szerint egyetért azzal, hogy a feleségverés „nem szokás Izraelben (értsd a zsidók körében)”.

Mindez elég egyértelműnek tűnik, de vétek lenne, ha nem tennénk említést Mose ben Maimon rabbi, a híres Maimonidész (1138-1204) véleményét még akkor is, ha az kicsit „kényelmetlen”. Persze mielőtt ezt megosztom fontos megjegyezni, hogy a Maimonidész Egyiptomban élt, muszlim többségi társadalomban, amelyben (főként a középkorban) megengedett (sőt, elterjedt) volt az asszonyverés.

A Maimonidész azt írja „Minden nő, aki nem végzi el az előírt házimunkát, akár pálcával is kényszeríthető annak elvégzésére”.9

Namármost a fenti idézet nem csak azért „kényelmeztlen”, mert nem tetszik nekünk, de azért is, mert nagyon nem a Maimonidészre vall (e szellemi óriás munkáiban ugyanis végig tetten érhető nagyszerű jelleme, humanizmusa és szinte liberális szemlélete).

A problémával David E. S. Stein tudós foglalkozik a The Journal of Religion & Abuse című folyóiratban:10

„Hogy a híres rabbi, a Maimonidész elnézte - sőt, ajánlotta - a házastársi bántalmazást, arról széles körben tévhírek terjednek. Jelen cikk megállapítja, hogy a szövegnek ez a szokásos, szó szerinti értelmezése kevéssé alátámasztható, mert ez az olvasat figyelmen kívül hagyja a szöveg által kreált szituációt és nem illik sem az ügy dinamikájához, sem a kérdés jogtörténetéhez, sem az irodalmi kontextushoz. A középkori jogászok szó szerint olvasták a passzust, holott egy ilyen döntés nem jellemző Maimonidészre, példátlan a rabbinikus irodalomban, és a gyakorlatban is kétértelmű".

Stein rámutat arra, hogy a Maimonidész másutt  azt írja, hogy ha egy férfi megsebesíti a feleségét, akkor nem csak egyszerű kártérítést kell fizessen, de kárpótolnia kell a fájdalomért és az asszonyt ért szégyenért is. Mindezt az orvosi ellátás költségein felül, mert az, férjként, amúgy is az ő kötelessége.

Sőt, állítja Stern, még az a vallásjogi passzus is, melyet fent idéztem és amely amelyben a Maimonidész látszólag szentesíti a feleségverést, önellentmondásban van: Miután azt állítja, hogy a feleséget akár pálcával is lehet kényszeríteni, azt mondja, hogy a házaspár a bírósághoz fordulva rendezi vitáját. A bíróság az eljárás során kijelöl egy másik nőt megfigyelőnek, és a bírák ezután ennek megfigyelőnek tanúsága alapján járnak el. Mindez úgy tűnik, hogy nem illik az „egyoldalú kényszerítéssel való érvényesítés” jelenségével.

Továbbá a Maimonidész nem azt mondja, hogy „kényszeríti őt, akár bottal is”, hanem azt, hogy „kényszerítik őt, akár bottal is” (azaz többesszámot használ). Ez sokakat arra a következtetésre vezetett, hogy a Maimonidész szándéka szerint a bíróság az, aki kényszeríti a nőt, hogy lássa el kötelességét, ahogy például arra is kényszerítik a férjet, hogy ne verje tovább a feleségét, vagy arra, hogy váljon el tőle, ha nem teszi ezt meg, ahogyan fentebb említettem. 

Érdekesség, hogy Ávráhám ben Dávid rabbi (1125-1198) azt írja, hogy soha nem hallott még arról, hogy fizikai erőszakot alkalmazzanak a feleség kényszerítésére. A bíróság is inkább az engedetlen asszony ételét és a pénzbeli juttatását csökkenti, amíg az nem engedelmeskedik.

A fentieket összefoglalva tehát kijelenthető, hogy nem csak hogy nem volt gyakorlat a feleséggel (és általában nőkkel vagy bárkivel) szembeni erőszak, de kifejezetten visszatetsző és tiltott is a zsidóság vallásjogban.

Tetszett az írás? Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival. Iratkozz fel Youtube csatornámra, ahol a korábbi előadásokat is meghallgathatod és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on és a Youtube-on.   

  1. 5Mózes 25:3.
  2. 2Mózes 2:13.
  3. Szánhedrin 58b.
  4. Ámósz 1:11.
  5. Jevámot 62a.
  6. Jám sel Slomo, Bává Kámá 3:21.
  7. Remá, Even Háezer 154:3
  8. Áruch Hásulchán Even Háezer 154:18.
  9. Misné Torá, Hilchot Isut 21:10.
  10. 6/3-4. szám
  11. Misné Torá, Hilchot Chovél Umázik 4:16.

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr1018037406

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.02.01. 15:56:23

Az a tény, hogy a rabbinikus és egyéb szövegek ennyi helyen tiltják az asszonyverést, bizony arra enged következtetni, hogy nem volt ritka az asszonyverés. Ugyanis nem szükséges olyasmit ennyi helyen tiltani, ami eleve nem szokott előfordulni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.02.01. 16:27:54

Mellesleg érdemes elolvasni az alqbbi cikket:

www.welt.de/print-welt/article319716/Frauen-pruegeln-mehr-als-Maenner.html

Google lefordítja annak, aki nem tud németül. Egy részlet a cikkből:

"Gerhard Amendt, Soziologe aus Bremen, beleuchtet das Phänomen jetzt in einer umfangreichen Studie über zerbrechende Ehen. In einem Drittel der Fälle spielen danach Gewalttätigkeiten eine Rolle. Entgegen gängiger Klischees gingen diese zu knapp zwei Dritteln von den Frauen aus, zu 20 Prozent von beiden und nur zu 14 Prozent vom Mann."

A tönkrement házasságok egyharmadában az erőszakos cselekmények szerepet játszottak. A közhiedelemmel szemben ezek szűk kétharmadát nők követték el, húsz százalékát mindketten, és csak 14 százalékát a férfiak.

A cikkből az is kiderült, hogy

"Bei höherem Bildungsstand haut eher die Frau zu, bei niedrigerem der Mann."

Vagyis a műveltebbek körében inkább a nő csap oda, az alacsonyabb műveltségűek körében a férfi.

Nagyon kíváncsi lennék, vajon ez a női emancipáció eredménye, avagy régebben is ez volt, csak még annyira sem beszéltek róla, mint ma.

Kautzky Roland Emil 2023.02.01. 16:52:27

Érdekes volt erről olvasni. És mi a helyzet az olyan kapcsolatokban,ahol a nő a bántalmazó fél? Mert ilyen is van.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása