Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

Hogy van a Bibliában egy férfinek több felesége?

udpn9050606.jpg

A kérdést tulajdonképpen úgy is feltehetnénk, hogy a zsidóság vajon megengedi e a többnejűséget.

Ha röviden akarnánk megválaszolnia  kérdést, akkor azt mondhatnánk, hogy igen. Hiszen a Tórában és a Biblia más részeiben is számos olyan esetről olvasunk, melyben egy férfi több feleséggel is rendelkezett.

Mielőtt az eseteket és a zsidó vallás általános hozzáállását a kérdéshez elemezzük tudni érdemes, hogy a Tóra adás előtt, azaz a zsidók egyiptomi csodás megváltása utáni, Szináj hegynél történt kinyiltakoztatás előtt, még „hivatalosan” nem voltak érvényesek a tórai törvények. Azok akkor léptek életbe, mikor Isten az egész zsidó nép számára átadta a Tízparancsolatot illetve az egész Tórát, Írott és Szóbeli Tant.

A Talmud és a Midrás irodalom megjegyzi ugyan, hogy az ősatyák, Ábrahám, Izsák, Jákob és Jákob családja alapvetően megtartotta ugyan a Tóra törvényeit1, de azok számukra nem kötelező, inkább, ha úgy tetszik, szabadon választható életviteli irányelvek voltak, melyeket az ősatyák és ősanyák nagyfokú jámborságuk miatt őriztek. Az, hogy miként ismerték ezeket a törvényeket még azok isteni „prezentálása” előtt, egy másik bejegyzés témája kellene legyen, most elégedjünk meg azzal, hogy ismerték és legtöbbjüket be is tartották. Azért mondom, hogy legtöbbjüket, mert Jákob például testvéreket vett el feleségül Lea és Ráchel személyében, melyet a Tóra később szigorúan tilt majd. Minden bizonnyal azonban szükség volt erre az aktusra Isten tervének megvalósulásához.

Ugyanakkor a Tóra adás utáni időkben is látunk példákat a többnejűségre. Dávid és Salamon királyok, Elkáná Sámuel könyvéből és még ki tudja hányan.

A helyzet ugyanis úgy áll, hogy a judaizmus nem tiltja a többnejűséget, igaz nem is proponálja, ennek megfelelően soha nem volt túl gyakori az átlag emberek körében.

Annak oka, hogy miért a többnejűség volt és ma is gyakoribb a különböző kultúrákban nem pedig ennek fordítottja, mikor egy nő több férjjel is rendelkezne, az lehet, hogy míg a férfiak nemzőképessége, azaz utódok létrehozásának potenciálja szinte végtelen, a nők szülésének fizikai/biológiai korlátai vannak, márpedig az emberiség veleszületett vágya a szaporodás, hogy az isteni parancsolatról, miszerint „szaporodjatok, sokasodjatok, hogy megtöltsétek a Földet”2 ne is beszéljünk.

Említettem, hogy a rabbinikus törvények igazából sosem nézték jó szemmel a többnejűséget. A Talmud számos olyan szituációt sorol fel, melyek esetén nem engedélyezett a többnejűség. Ilyen például ha a férfi második felesége kiköti, hogy csak abban az esetben megy hozzá a férfihoz, ha az előbb elválik első feleségétől.3 Ha pedig az első feleséggel történt házasságkötéskor a férj vállalta, hogy nem fog több feleséget elvenni és ez rögzítve van a házassági szerződésben, úgy a férj köteles tartani magát korábbi ígéretéhez.4

Szintén tilos a többnejűség, amennyiben egy zsidó ember olyan többségi társadalomban él, melyben ez nem nézetik jó szemmel vagy nevetség illetve megvetés tárgyát képezné, esetleg nem szokás.5

Többek közt ez okból kifolyólag az Európában élő zsidók 10. századi vezetője Rabbenu Gersom (960-1040), akit tudása, jámbor élete és karizmatikus személyisége miatt a „száműzetés fényének” is neveztek, 1000 évre megtiltotta az áskenázi (európai) zsidók számára a többnejűséget. Elsődlegesen azért, mert bár, például a nagyfokú szegénység okán, amúgy sem volt elterjedt a poligámia, a többségi keresztény társadalom pogány és primitív szokásnak tartotta, ha egy férfi több feleséggel bírt. A tiltás, bár az ezer éves tilalom nemrég elvileg lejárt, ma is érvényben van olyannyira, hogy Gersom rabbi rendeletét a világ nem-európai zsidósága is adapotálta. A keleti zsidók körében ugyanis jóval elfogadottabb volt többnejűség, főként, mivel az őket körülvevő többségi társadalom muszlim volt, ahol mindmáig nem ritka, hogy egy férfinek több felesége van.

Gersom rabbi megfontolásai közt, a társadalmi normákhoz való illeszkedés mellet más érvek is felsorakoztak, így annak megakadályozása, hogy a férfi a többnejűséggel kellemetlenséget okoz a feleségeinek 6, elejét veszi a feleségek közti elkerülhetetlen rivalizálásnak7, mely más tórai bűnökhöz vezethet 8. Gersom rabbi döntésével azt is meg kívánta előzni, hogy a szegénység miatt bármelyik feleség is a kelleténél nagyobb hiányt szenvedjen 9, illetve annak eshetőségét, miszerint ha a két feleség nem egy helyen él, gyermekeik esetleg nem tudnak egymásról és ha találkoznának, kettejük közt kialakuló kapcsolat súlyos bibliai törvények áthágását erdeményezheti.10 

A modern Izrael államában, az állam alakulása utáni évben 1950-ben rendezett rabbinikus konferencián elfogadásra került az a határozat, mely szerint a bi- vagy poligámia egyaránt tilos minden zsidó számára függetlenül attól, milyen közösségből jött. A polgári törvény a poligámiát, egy 1959-es törvény alapján, börtönbüntetéssel sújtja, mely alól csak különleges engedéllyel tehetnek kivételt, mindkét főrabbi, az áskenázi és szefárdi, együttes engedélyével, ennek szabályait egy 1960-ban hozott törvény fekteti le.

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/ 

  1. Babilóniai Talmud, Juma traktátus 28b
  2. 1Móz 1:28
  3. Babilóniai Talmud, Jevámot traktátus 65a
  4. Sulchán Áruch, Even háEzer 76:8
  5. uo. 1:9
  6. Darchei Mose, Even haEzer 1:10.
  7. Mordecháj, Ketubot 291
  8. Maharam Schick, Even haEzer 4
  9. Maharam mi-Padua, 14; Miskenot Jákov, 1
  10. Miskenot Jákov, 1

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr2115417774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

C. Gallus 2020.01.21. 14:29:23

A történetnek azért érdemes a bibliai kor és a középkor között is utána nézni. A római társadalomban, bár az állam gyakorlati szinten csak minimálisan szólt bele az emberek családi, különösen szexuális dolgaiba, amíg az az államrendet nem veszélyeztette, jogilag csak egy hivatalos feleséget ismert el egy férfi számára. Tehát a zsidóság elitjének az a része, aki megszerezte a polgárjogot jogi szempontból csak egy feleséggel rendelkezhetett (az ágyasokkal nem foglalkozott a törvény). A keresztény császárok törvényei még szigorúbban vették ezeket a dolgokat és abban a korban már a birodalom szabad lakosságának nagy része már polgárjoggal rendelkezett.

Pipas 2020.01.21. 21:18:52

"mikor egy nő több férjjel is rendelkezne, az lehet, hogy míg a férfiak nemzőképessége, azaz utódok létrehozásának potenciálja szinte végtelen, a nők szülésének fizikai/biológiai korlátai vannak"

A tudomány már bemutatta, hogy a többnejűségnek nem ez az oka. Az ok az, hogy egy sok erőforrással rendelkező hím jobb feltételeket képes biztosítani a második, harmadik feleség utódjának mint a rosszabb erőforrásokkal rendelkező hím az első feleségének.

Így aztán az állítvilág nőstényei bizonyos esetekben háremet alkotnak a megfelelő hím körül és a kevésbé sikeres hímek nőstény nélkül maradnak. Így van ez az emberek közt is.

A hímek nemzőképessége nem magyarázza a hárem kialakulását, hiszen azokban a populációkban, amelyekben a háremek a jellemzőek rengeteg nemzőképes hím marad nőstény nélkül.

szánmonoxid 2020.01.22. 02:14:11

Az ennyire szar magyarságot és helyesírást nem tiltja a Tóra?

"muszlim volt, ahol mindmáig nem ritka, hogy egy férfinek több felesége van"
Valójában elég ritka.

Serény Vélemény 2020.01.22. 11:05:05

(1) Ádám
(2) Kain
(3) Hánokh
(4) Irád
(5) Mekhujáel
(6) Methusáel
(7) Lámekh

Ha jól számoltam, akkor az emberiségnek csak a hetedig generációja volt az, amelyik elkezdte a többnejűséget. Addig mindenkinek egy felesége volt.

"19. Lámekh pedig vett magának két feleséget: az egyiknek neve Háda, a másiknak neve Cilla."

Örömhernyó 2020.01.27. 08:28:05

@Pipas: Ez így van. A férfiak egy részének nagyobb gazdasági teljesítőképessége az ok. Azokban a társadalmakban, ahol a férfiak egy kis része jelentősen nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint a többiek, a nők inkább lesznek egy gazdag férfi harmadik felesége, ezzel biztosítva a saját és gyerekeik ellátását, anyagi biztonságát, minthogy egy szegény férfi egyetlen felesége legyenek.
Nem zsidó vagy muszlim sajátosság ez. A hagyományos kínai társadalomban is így volt. Sőt ma is, bár hivatalosan nem feleség a második nő, de a gazdagabb kínaiak ma is több családot tartanak fenn. Xiao Laopo, "kisfelség" a második feleség megnevezése. Bizonyos vagyon felett ez már-már elvárás és furcsán is néznek arra, aki nem szerez második feleséget, ha megteheti.

Ami ez ellen a tendencia ellen hat, az a szocializmus, ahol mindenki nagyjából ugyanannyit keres. Lásd szocialista Magyarország, ahol az orvos és a benzinkutas közt se volt nagyságrendi kereseti különbség, a nők számáa így anyagi szempontból nagyjából mindegy volt, hogy kihez mennek feleségül. Inkább kulturális, szerelmi stb. alapon döntöttek.
Ahol jelentősek a különbségek az emberek vagyona között, ott kialakultak a háremek, poligámia, kasztok. És az ilyen társadalmakban sok a fiatal egyedülálló férfi, akik nem tudnak nőt szerezni. Ők robotolnak a munkahelyeken, katonáskodnak, hódításokban vesznek részt, kockáztatják az életüket, egészségüket az anyagi előrejutásért.

Bandibacsi34 2020.02.27. 04:46:14

Mar elottem leirtak nagyjabol, hogy mi is volt a poligamia/monogamia oka. Valojaban a nomad nepek voltak poligamok, mivel az allando haboruk/szovetseg kotesek miatt tobb no maradt, mint ferfi. A letelepedes(es foleg a varosiasodas) utan terjedt el a monogamia elsokent a gorogoknel(a felgorog makedonoknal viszont tovabbra is fennmaradt a poligamia). A romai jog egy hivatalos feleseget ismert el, de az agyastartast nem vette figyelembe. A keresztenyseg kb. 1000 es 1100 kozott kezdte el eroteljesen kikovetelni a monogamiat(ami egyebkent a ferfiak szamara volt elonyos, es nem a nok erdeke volt). Tobbferjuseg szegeny teruleteken van(pl. Tibet), de a ferjek csak egymas testverei lehetnek, igy a genetikajuk tovabborokodik mindenkeppen.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!