Gog és Magog azokra az ellenségekre utal, akik ellen Isten apokaliptikus háborút fog vívni a messiási korszak hajnalán. A zsidó filozófiában ugyanis a messiási kort egyfajta fájdalom, szenvedés előzi meg, hasonlóképpen, ahogy a mondás tartja, a pirkadat előtt van a legsötétebb.

A rabbinikus irodalom ezt a jelenséget egy másik allegorikus képhez, a gyermek születése előtti fájdalomhoz hasonlítja és a „Messiás szülési fájdalmának” nevezi.

Gog és Magog háborúi ily módon a jó és a rossz (a sötétség és a világosság, ha úgy tetszik) végső ütközete, mely elhárítja az utolsó akadályt is a Megváltó eljövetele előtt.

Gog és Magog háborújának eredete Jechezkel (Ezékiel) próféciájában olvasható, aki Gogot fejedelemként, földjét pedig Magogként azonosítja (az egyetlen korábbi bibliai utalás Magogra Mózes első könyvében található, amely Magogot Noé fiának, Jáfetnek egyik leszármazottjaként azonosítja)¹. Jechezkel könyvének 38. és 39. fejezetében található prófécia szerint egy „távoli napon", amikor a zsidó nép már biztonságban él Izraelben, Gog betör Izraelbe, és Isten dühödt megtorlásba kezd ellene. A megszállókat elpusztítják, a zsidók pedig hónapokig temetik majd a halottakat. Isten ismételten kijelenti, hogy a csata révén „a világ népei megtudják, hogy én, az Örökkévaló, szent vagyok Izraelben”. Ennek nyomán Jechezkel megígéri Jákob leszármazottjainak helyreállítását, a zsidó nép száműzöttjeit összegyűjti és visszaviszi földjükre, és Isten „arca soha többé nem lesz elrejtve” a zsidó nép elől.

A Gog és Magog háborúi, ahogyan a próféciát a későbbi forrásokban emlegetni kezdték, részei annak a szélesebb körű hitnek, amely szerint a messiási korszakot nagy szenvedésekkel teli időszak - az úgynevezett „Messiás születési fájdalmai” - előzi meg. 

Mose ben Maimon rabbi, a híres Maimonidész (1138-1204), aki a Messiás eljövetelébe vetett hitet a zsidók 13 hitelve közé sorolta, kijelentette, hogy e jövőbeli események részletei nem bírnak alapvető fontossággal a vallás szempontjából, és nem szabad velük foglalkozni, mivel részleteik még a nagy bölcsek előtt sem voltak ismertek. „[Az ember ne töprengjen a messiási időkre vonatkozó jóslatokkal], ugyanis az nem vezet sem Istenszeretethez, sem Istenhithez”. „Nem szabad kiszámítani az [idők] végét. Bölcseink azt mondták, hogy azoknak a szelleme, akik számítják a (az idők) végét, el fog fogyni. Ehelyett egyszerűen várni kell, és hinni a [megváltás] elvében”.2 

E figyelmeztetés ellenére a zsidó történelemben Gogot és Magogot különböző globális hatalmakkal azonosították, amelyek összecsapásairól úgy hitték - vagy remélték -, hogy azok előjelei a messiási korszaknak.

A 19. században például egyes haszid vezetők úgy vélték, hogy az Oroszország (ahol a kor egyik legnagyobb lélekszámú zsidó közössége élt) elleni napóleoni háborúk a Gog és Magog elleni háborút jelentik.

1. 1Mózes 10:2
2. Misné Torá, Királyok törvényei 12:2

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival. Iratkozz fel Youtube csatornámra, ahol a korábbi előadásokat is meghallgathatod és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on és a Youtube-on.