A válás nem jó dolog. A zsidó hagyomány ezért megengedi ugyan, de nyilvánvalóan nem ösztönzi. Mózes ötödik könyve szerint: „Ha valaki feleséget vesz magának és férjévé lesz, akkor lesz, ha nem talál az kegyet szemeiben, mert talált rajta valami szemérmetlen dolgot és ír neki válólevelet, kezébe adja és elküldi házából...”¹

Ennek megfelelően, mind a mai napig, a válási procedúra végét az jelenti, ha a férfi a nő kezébe ad egy válólevelet (héberül get).

Fontos megemlíteni, hogy a válás, csakúgy, mint a házasság valamilyen szinten konszenzuális kell legyen, a férfi nem válhat el a nőtől önhatalmúlag.

A get átadása persze a legvégső aktus a válás folyamatában. A válni kívánó felek egy háromtagú rabbinikus bíróság, egy bét din előtt jelzik, hogy házasságuk megromlott, nem megmenthető. Az aktust két tanú is kell végig kísérje illetve egy írnok (szofer) aki majd a getet írja. Tekintettel arra, hogy a válás nem kellemes vagy felüdítő, a felek gyakran hoznak magukkal kísérőként valakit, aki lelki támaszt nyújthat nekik.

Mivel a válólevelet a férj adja, ő az aki megbízza az írnokot a get megírásával, a dokumentum pedig tartalmazza a felek neveit (az összest, ideértve a beceneveket is), a helyszínt, dátumot és általában, a könnyebb helymeghatározás miatt, a legközelebbi folyó nevét is. a getet a tanúk írják alá. 

Az egyik rabbi ekkor kifaggatja a résztvevőket. Megállapítja, hogy az írnok a férj utasítására írta a getet; hogy a tanúk hallották, hogy a férj megkéri az írnokot, hogy írja meg a getet; és hogy a szabad akaratából a férj adta a getet, a feleség pedig, szintén szabad akaratából elfogadta azt. A rabbik ezután lehetőséget adnak a jelenlévőknek, hogy szót emeljenek a válás ellen, amennyiben valakinek ellenvetése van.

A nő ezután összefogja a kezeit és tenyérrel felfelé kinyújtja azt, a férj pedig a kezébe ejti a getet, és szóbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy elvált, és „szabadon válhat bármely férfi feleségévé”. A nő néhány lépést tesz a válólevéllel a kezében, majd átadja azt a rabbinak.

Annak érdekében, hogy a válás mindenképpen érvényes legyen, a rabbi újra elolvassa a válólevelet a tanúkkal, akiknek azonosítaniuk kell „szereplőket” és az aláírásokat. Ezután a rabbi letépi a get négy sarkát, hogy az esetleges újra felhasználásra alkalmatlan legyen, majd a férjnek és feleségnek is ad egy-egy stár piturint, azaz egy szabaddá tevő nyilatkozatot, mely kimondja, hogy a felek elváltak és újra házasodhatnak valaki mással.

Ha a felek nem tudnak vagy nem akarnak jelen lenni a váláskor, azt egy megbízottal is elvégeztethetik, aki képviseli őket a bét din előtt, azonban ez az eljárásrend csak tényleges szükség esetén alkalmazható.

A zsidó vallásjog „kifejlesztett” egy feltételes getnek nevezett jogi formulát is olyan helyzetekre, amikor tudható, hogy a férj halálos veszélyben lesz, és talán soha nem ér haza. Mielőtt veszélyes útra indulna, vagy háborút vívna, a férj írhat egy dokumentumot, amely csak akkor lép érvénybe, ha nem tér vissza meghatározott időn belül. Egy ilyen get megment egy nőt attól, hogy águnává váljon, ami feltétlenül elkerülendő. Az águná olyan nőt jelent, akinek férje, valamilyen okból eltűnt, és semmilyen tanú nincs arra vonatkozólag, hogy például meghalt.

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival. Iratkozz fel Youtube csatornámra, ahol a korábbi előadásokat is meghallgathatod és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on és a Youtube-on. 

1. 5Mózes 24:1