Nimród egyike a Biblia legkülönösebb szereplőinek, azoknak, akikről a Tóra igen keveset ír, amit ír, az is rejtélyes, ezután a Talmud és a Midrás irodalom mesterei „kitöltik a sorok közti részeket”, azaz lerántják a vizes lepedőt arról a figuráról, aki korának legsötétebb diktátora volt.

A Tóra a következőt írja Nimródról: „Kús nemzette Nimródot, ő kezdett el hőssé lenni a földön. Ő hős vadász volt az Örökkévaló színe előtt, azért mondják: Mint Nimród, oly hős vadász az Örökkévaló színe előtt.”¹ A szöveg rejtélyes, de néhány dolog azért kiderül belőle. Nimród Noé dédunokája volt (Noé egyik fia Chom, annak egyik fia Kús) az özönvíz utáni generáció egyik vezetője („hőssé kezdett lenni”), és vadász is volt, ráadásul a Teremtő színe előtt. Érdekes és egyben nehezen érthető.

A rabbinikus irodalom megjegyzi, hogy Nimród 40 éves volt Bábel tornya építésének kezdetekor, mely a teremtés utáni 1791. évben kezdődött, tehát Nimród a teremtés után 1751-ben született. (A zsidó hagyomány szerint a teremtés 5979 éve volt- hamarosan, a zsidó újévkor lépünk az 5780-as évbe, a Noé féle özönvíz pedig 1656-ban kezdődött és egy évvel később, 1657-ben ért véget)²

A Midrás elmondja, hogy Nimród apja, Kús, őt szerette a fiai közül a legjobban, ezért egy félve őrzött családi ereklyét adott neki. Ez az ereklye Ádámnak és Évának a „ruházata” volt, az a fügefalevél, melyet Isten maga készített az első emberpárnak.³ Ezt az ereklyét a család nagy becsben tartotta, Noé megmenekítette az özönvíz pusztításától is. Erre jó oka volt. A ruházat viselője előtt ugyanis az állatok térdre borultak⁴, elejtésükhöz tehát kifejezetten nem volt szükség különleges vadászképességekre.

Nimród, minden bizonnyal derék, Istenfélő emberként kezdte karrierjét, legalábbis erre utal bölcseink azon megjegyzése, hogy „Nimród ismerte a Teremtőt és direkt lázadt fel ellene”⁵ Nimród volt az tehát, aki az özönvíz utáni generációt is Isten elleni lázadásra szította. Mint rabbijaink megjegyzik, az özönvíz generációját Enos kezdte (ő Ádámnak és Évának volt az egyik unokája, Sét fia), azonban az özönvíz utáni generáció romlásában Nimródnak komoly szerepe volt. Kezdetben tehát Nimród a különleges ruhát azért használta állatok elejtésére, mert azokat Istennek akarta feláldozni.⁶ Nimród csodálatos módszereivel, ügyes intrikáival szépen saját uralma alá hajtotta a világot, először csak saját nemzetségét, Kús leszármazottjait, később Jefet (Noé harmadik fia) leszármazottai is őt követték.⁷ Olyannyira így volt ez, hogy a királyság intézményét, pontosabban azt, hogy egy hús-vér uralkodó uralkodjon az emberek egy csoportján, vagy az egészén is Nimród honosította meg.⁸ De Nimródnak ez sem volt elég. Istent teljesen „kivette a képből”, saját vallást alapított, a Nimrodizmust, melyben ő maga töltötte be az isteni funkciókat.⁹ Nimród tehát egy eladdig nem látott méretű templomot akart készíttetni magának, benne saját ábrázatát másoló szobrokkal, melyhez az emberek imádkozhattak, a templom pedig legyen olyan monumentális, mely felveszi a versenyt az Egek Istenével.¹⁰

Mint minden diktátornak és egyfajta önjelölt istennek, szüksége volt egy jó publicistára. Ez pedig nem volt más, mint Terách, a későbbi Ábrahám apja. Amikor Ábrahám, pontosabban még csak Ábrám, hiszen ez azelőtt volt, mielőtt Ábrahám újra felfedezte volna a monoteizmust, megszületett Nimród látomást látott, melyet csillagászai akként értelmeztek, hogy az emberiségnek új vezetője született. Nimród ezért elhatározta, megöli a csecsemőt, nehezen ugyan, de úgy tűnt sikerült meggyőznie Teráchot, hogy hozza el az újszülöttet hozzá. Mikor a csecsemőt a kezébe vette, annak pici fejét szétzúzta, a gyermek azonnal meghalt. Azonban, és ez csak később derült ki számára, Terách nem a saját gyermekét adta Nimródnak, hanem az egyik rabszolgájáét. Ne feledjük, mennyire kegyetlen világ volt ez akkor.

Bábel tornya 20 évig épült, ami az akkori technológiát figyelembe véve nem is tűnik hosszú időnek, főként ha figyelembe vesszük, hogy a torony olyan magas és szerteágazó volt, hogy egyik végéből a másikba átérni egy évig tartott egy átlag embernek. A torony 20 évig állt, mielőtt Isten lerombolta és a népeket szétszórta illetve kialakultak a nyelvek.¹¹

Nimród Mezopotámiába menekült és ott lett uralkodó, így amikor két évvel később értesült arról, hogy Ábrahám él és hogy át lett verve, borzasztó haragra gerjedt. Elfogatta Ábrahámot és tüzes kemencébe lökte, ahonnan Ábrahám csodálatos módon kimenekült.¹²

Két évvel később Ábrahám megjelenik Nimród álmában, ebből látja a gonosz uralkodó, hogy ismét nem sikerült megölnie nagy „riválisát”.

Innentől kezdve Nimród „pályafutása” meredeken ível lefelé. Vesztes háborúk Chedorlaomer ellen (a teremtéstől számított 2013-ban), későbbi háborúk, melyben öt király harcol négy ellen (a teremtéstől számított 2022-ben)¹³, végül Ézsau, aki nyilván Nimródhoz hasonlóan nagy harcos és erős ember volt, a teremtés utáni 2123. évben megöli a „nagy királyt”, a zsarnokot, aki az emberiséget ismét romlásba taszította, hogy azután Ábrahám, az egy Isten megismertetésével új reményt adjon.

1. Móz1 10:9
2. Széfer háDorot
3. Pirké deRábbi Eliezer 24.
4. Széfer háJásár
5. Midrás, Torat Kohanim, Bechukotai 26:14
6. lásd Ibn Ezra rabbi (1089-1167) magyarázata Móz1 10:9-hez
7. Széfer háJásár
8. Mose ben Náchmán rabbi (Rámbám, 1194-1270) magyarázata Móz1 10:9-hez
10. Salselet háKabbala, Seder háDorot és Targum Jonatan ben Uziel, Mózes1 10:9-hez, Midrás Berésit Rábá 37:2
11. Móz1 11:5-9
12. Babilóniai Talmud, Joma traktátus 10a, Midrás Beresit Rábá 37:4
13. Móz1 14.