Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

A Tóra első fordításának születése

hebrew-greek-maniscript-septuagint.jpg

A polgári időszámítás előtt 246-ban, az egyiptomi uralkodó, II. Ptolemaiosz Philadelphus (i.e. 308- 246) hetvenkét jeruzsálemi rabbit invitált országába, hogy megkérje őket, fordítsák le a Tórát görög nyelvre. Ptolemaiosz nagy tudós volt és tisztelője a zsidóknak, akik jelentős és befolyásos közösséget tartottak fenn Alexandriában.

A hetvenkét bölcset, Izrael 12 törzséből hat-hat rabbit, hetvenkét különböző szobában ültetett le az uralkodó, így azoknak nem volt lehetőségük megbeszélni a fordítással kapcsolatos esetleges kérdéseket. A legenda szerint, isteni csoda történt, és ennek a robosztus szövegnek hetvenkét tökételesen egyforma fordítása született. Olyannyira, hogy tizenhárom helyen mindegyik rabbi szándékosan nem pontosan fordította a szöveget, mert attól féltek, hogy az olvasó, aki nem ismeri a Szóbeli Tóra, azaz a rabbinikus irodalom hagyományos magyarázatait, esetleg félreértelmezi a szöveget és helytelen következtetésekre jut.

A történetről két forrásból értesülhetünk. Az egyiket Josephus Flavius nagy részben idézi egy bizonyos „Levél Ariszteásznak” című, valószínűleg nem korhű írásból. A másik, talán hagyományosabb leírást a Talmud adja:

„Egy alkalommal Ptolemaiosz, Egyiptom királya, összegyűjtött hetvenkét bölcset Izrael bölcsei közül, leültette őket hetvenkét szobába, de nem mondta el nekik, miért hívta őket. Azután mindegyikhez egyenként bement: ’Írj nekem fordítást Mózes mesteretek Tórájából!” Az Örökkévaló bölcsességet adott a rabbik mindegyikének és mindegyik egyformán fordította a szöveget. Azonban nem csak a fordítás lett egyforma, de ugyanazokat a változtatásokat eszközölték rajta.”1

A Talmud ezután sorba szedi azt a tizenhárom változtatást, melyet a rabbik jobbnak láttak az eredetitől eltérően fordítani. Hogy talán a legismertebb változtatást említsem, mindjárt a Tóra legelején azt olvassuk, „Kezdetben teremté Isten...”2. Ezen a helyen például a rabbik jobbnak látták, ha megváltoztatják a szavak sorrendjét, nehogy az olvasó azt gondolja, hogy azt, aki a teremtés folyamatát elindította, úgy hívták „kezdetben” és ő volt az, aki Istent teremtette.

A Tóra e görög fordítása, melyet Septuagintanak (azaz a Hetvenek fordításának) hívunk, az első olyan alkalom volt, hogy a zsidó nép kincse, a Tóra kikerült a nagyvilágba. Ezért a rabbinikus hagyomány a héber naptár tévét havának 8. napját, amikor a fordítás napvilágot látott, gyásznapként tartja nyilván, amikor jámbor zsidók böjtölni is szoktak. Teszik ezt annak dacára, hogy Ptolemaiosz meglehetősen felvilágosult és jó uralkodó volt.

Szintén a Talmud idézi fel azt a beszélgetést, mely Ptolemaiosz és a zsidó rabbik közt folyt még mielőtt a fordítással megbízta volna őket. Ebben a beszélgetésben az uralkodó arról próbál meggyőződni, hogy Isten tanítása valóban olyasmi, mely morális alapot adhat a világnak:

 

„A király [Ptolemaiosz] mindegyik bölcstől egy-egy kérdést kérdezett:

’Mit tanácsol a Tóra a királynak, hogy uralkodása boldog és békés legyen’ – kérdezte Ptolemaiosz.

Az első bölcs így válaszolt: ’A király uralkodjon igazságosan. Tudnia kell ugyanis, hogy van a királynak is Királya, aki az egész világon uralkodik, kegyelemmel és igazsággal és minden király csak alatta szolgál. Így a király alattvalói szeretni fogják és békében és boldogságban fog uralkodni.’

A király ekkor a másik bölcset kérdezte: ’Hogy találja meg az ember a boldogságot az életben?’

A bölcs válaszolt: ’Emlékezzen, hogy Isten mindent tud, lelkünket és gondolatainkat is látja. Az ember legyen nagylelkű és szolgálja a Teremtőt.’

A király ekkor a harmadik rabbihoz fordult: ’Hogy tegyünk szert barátokra?’

A rabbi azt felelte: ’Legyünk barátságosak és igyekezzünk mások kedvébe járni anélkül, hogy azért jutalmat várnánk, csakúgy mint Isten, aki irgalmas a teremtményeihez anélkül, hogy azért jutalmat várna.’

A negyedik rabbit is kérdezte: ’Mit tegyen a király azzal, aki hibát talál uralkodásában?’

A rabbi így felelt: ’A király legyen türelmes és megbocsátó. Még haragja esetén se torzítsa el a düh az igazságot és mutasson mindig kegyelmet.’

Az ötödik mestertől ezt kérdezte Ptolemaiosz: ’Miként bánjon a király az ellenségeivel?’

Az agg mester ezt mondta: ’Mindig keresse a békét, mert a béke erősebb minden fegyvernél és hadseregnél.’

’Vajon nem gondolják ezt gyengeségnek a király részéről?’ – érdeklődött a következő rabbitól a király.

’Mialatt a király békére törekszik, tartson fenn erős hadsereget. Hiszen fel kell készülni arra az eshetőségre, ha a béke nem jelent megoldást’ – hangzott a válasz.

A hetedik rabbihoz is kérdést intézett Ptolemaiosz: ’Mi a legnagyobb kincs a világon?’, a rabbi válasza pedig úgy hangzott: ’Az Istentudat. Hogy tudjuk, hogy van a világnak Ura, aki minden élet forrása.’

A következő bölcstől azt kérdezte: ’Mi a legfontosabb tanítás, mit gyerekeinknek adhatunk?’

A bölcs válasza így hangzott: ’Hogy legyenek alázatosan, szeressék Istent és kövessék az Ő útjait.’

Végül egy utolsó rabbit is megkérdezett: ’Mit tegyen az ember, ha bajban van?’

A vén rabbi válasza az volt: ’Imádkozzon Istenhez, hogy segítsen és bízzon abban, hogy Isten csak olyat tesz, ami végsősoron jó számára. Tudnunk kell, hogy nincs olyan ember, aki ne kerülne bajba időnként, de Isten mindenkivel azt cselekszi, ami számára a legjobb.’

Hallván a válaszokat, Ptolemaiosz, az egyiptomi uralkodó azt mondta: ’Eleget kérdeztem mára. Látom, hogy Isten bölcsessége van rajtatok és hálás vagyok, amiért eljöttetek hozzám. Fordítsátok le hát szent Tórátokat, hogy más népek is részesüljenek Isten bölcsességéből.’”

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

 

  1. Babilóniai Talmud, Megila traktátus 9a
  2. 1Móz 1:1

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr6315397354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!