Fogamzásgátlás zsidó módra

_0053_jpg.jpg

Korábbi írásomban a zsidó vallás abortusszal kapcsolatos véleményét ismertettem, most egy hasonlóan megosztó, gyakran feltett és sokakat érintő kérdést járok körül, a fogamzásgátlásét. A témával kapcsolatos jogi viták szinte mindegyike azzal foglalkozik, hogy lehet-e figyelmen kívül hagyni a zsidó vallás alábbi két alapelvét: 

A házasság, utódnemzés, gyermekvállalás bibliai parancsolat

A céltalan „magvesztés” tilos.

Mivel a születésszabályozás negligálja a fent idézett első alapelvet, és általában feltételezhető, hogy sérti a második, az sperma pazarlásra vonatkozó alapelvet is, nagy szükség van annak tisztázására, hogy a zsidó hagyományban megengedett-e valaha is a születésszabályozás.

A gyermekvállalás kötelessége a Mózes első könyvének elején olvasható:  „Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet"1. A Talmud azzal kapcsolatban, hogy mi a minimum utódszám, mellyel kapcsolatban az ember teljesíti a „szaporodjatok, sokasodjatok” parancsát azt írja:  Sámáj iskolája szerint legalább két fiú legyen, míg Hilél iskolája szerint egy fiú és egy lány [a bibliai kötelesség] (mivel a Tóra úgy fogalmaz „férfinak és nőnek teremtette őket").2 Az elfogadott vallásjog szerint Hilél véleménye mérvadó.3

A Talmud ugyan ezen a helyen foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy vajon a „szaporodjatok, sokasodjatok” parancsolata vonatkozik-e egyaránt a férfiakra és a nőkre és annak dacára, hogy egyik vagy másik nélkül a gyermeknemzés lehetetlen, arra a következtetésre jut, hogy a parancsolat csak a férfiakra kötelező jellegű, a nő dönthet úgy, hogy nem akar gyermeket.

Lássuk a Tóra felesleges „magvesztésre” vonatkozó tilalmát. Erre a tilalomra (önkielégítés) gyakran utalnak az „onanizálás" kifejezéssel, amely a bibliai Onánról kapta nevét,4 Jehuda fiáról, aki „kiöntötte" magját „a földre". Onánt (Jehuda és Suáh második fiát) apja (idősebb testvére, Er halála után) arra utasította, hogy kössön sógorházasságot gyermektelen sógornőjével, Támárral. A bibliai történet szerint Onán megtagadta testvéri kötelességének teljesítését, és valahányszor Támárral közösült, hagyta, hogy a sperma elfolyjon (feltehetően a coitus interruptus révén, bár az onanizálás kifejezés valójában az önkielégítésre is vonatkozhat), ezzel elkerülve a házasság tényleges beteljesedését.

Gyakorlatilag az összes rabbinikus döntés a fogamzásgátlás témájában egy kulcsfontosságú talmudi kijelentésen alapul, amelyet gyakran „A három nő brájtájának" is hívnak:5 

Rabbi Bebáj rabbi Náchmán előtt a következőt mondta: Három féle nő használhat "felszívóeszközt" (héberül: moch, egy, a méhszájnál elhelyezett puha szövet, amely megakadályozza a fogamzást, annak ellenére, hogy ez a gyakorlat általánosságban tilos): a kiskorú, a terhes és a szoptató nő. A kiskorú, mert különben teherbe eshet, és ennek következtében akár meg is halhat. A terhes nő, mert ellenkező esetben a magzata szándállá (valamiféle testi deformáció) válhat. A szoptató nő, mert különben esetleg idő előtt el kellene választania a gyermekét [a második fogantatás miatt], és az meghalna. Ki számít kiskorúnak? Tizenegy éves és egy napos korától tizenkét éves és egy napos koráig. Aki ennél a korhatárnál fiatalabb vagy idősebb [amikor a fogantatás nem lehetséges, illetve amikor a terhesség nem jár végzetes következménnyel], az a szokásos módon végzi a házaséletét. Ez Meir rabbi véleménye. A Bölcsek (azaz a többi rabbi) azt mondja: Az egyik és a másik is a szokásos módon folytatja a házaséletet, és az Égben kegyelmet biztosítanak neki [hogy megmeneküljön a veszélytől], ahogy a Biblia fogalmaz: „Isten megőrzi az együgyűt.”6

A Talmud egy helyen beszél egy amolyan fogamzásgátló italról, melyet az egyik talmudi bölcs felesége használt szokatlan terhessége után:

„Chijá rabbi fiai, Jehudá és Chizkijá ikrek voltak, de egyikük kilenc hónapos terhesség után, másikuk pedig a hetedik hónap elején fejlődött ki teljesen, és két hónap különbséggel születtek. Jehudit, Chijá rabbi felesége komoly szülési fájdalmakkal küzdött e szokatlan szülések miatt. Átöltözött [azaz álruhába bújt], hogy Chijáa rabbi [a férje] ne ismerje fel, és Chijá rabbi elé lépett és a követlezőt mondta: Kötelezve van-e a nő a szaporodjatok, sokasodjatok parancs betartására. [Chijá rabbi] azt válaszolta: Nem. Amaz [Jehudit] pedig ment és ivott egy fogamzásgátló italt.

Máshol a Talmudban az áll, hogy szombaton szabad egy fajta gyökérzetből készült főzetet fogyasztani, mert az gyógyítja a sárgaságot és a trippert (avagy kankó néven ismert nemi betegséget). Az ilyen főzettől az ember impotenssé válhat, ezért csak nő ihatja meg esetleges sárgasága gyógyítására. A Toszefta szerint a Talmud azt állítja, hogy egy férfi nem ihat semmilyen főzetet azért, hogy meddővé váljon, mert rá vonatkozik a szaporodás parancsolata, míg a nőnek megengedett, hogy ilyen főzetet igyon azért, hogy ne foganjon meg. Így rendelkezik az iránymutató zsidó vallásjogi kódex, a Sulchán Áruch is,10 azonban az elterjedt rabbinikus gyakorlat az, hogy a női fogamzásgátlás is csak indokolt esetben megengedhető.11 

A mai rabbinikus döntéshozók leginkább a fogamzásgátló tablettát részesítik előnyben, mint a Talmudban említett főzet modern megfelelőjét. Ez lehetővé teszi a közösülés természetes és akadálytalan lefolyását, lehetővé téve a feleség házastársi jogainak begyűjtését és a felesleges magvesztés elkerülését.

Most pedig lássuk mit jelent a korábban említett „moch”, azaz a méhszájnál elhelyezett puha szövet, mely megakadályozza a fogamzást? Vajon a vita Meir rabbi és a Bölcsek közt azt jelenti, hogy az egyik szerint a három említett nő használhat, köteles használni, vagy tilos használnia ilyet? A talán leghíresebb kommentátor, Slomó ben Jichák rabbi, a híres Rási (1040-1105) szerint Meir rabbi szerint e három nő köteles használni, a Bölcsek szerint tilos használnia, míg Rási unokája, Rábénu Tám (Jákov ben Meir rabbi, 1100-1171) szerint Meir rabbi úgy véli, hogy az említett három nő használhat ilyen jellegű fogamzásgátlást, a Bölcsek szerint pedig nem.

Annak érdekében, hogy például a nemi aktus után a modern korban gyakran alkalmazott „esemény utáni tabletta” kérdéskörét is megismerjük érdemes tisztázni, hogy mi lehet a Talmudban említett „moch”, ez a puha szövet anyag. Vajon azt a méhszájnál kellett elhelyezni a közösülés idején, vagy közvetlenül a közösülés után kellett vele felitatni a spermát? A legszigorúbb értelmezést elfogadva a század elején néhány rabbinikus hatóság semmilyen körülmények között nem volt hajlandó engedélyezni a mesterséges fogamzásgátló eszközök használatát. A rabbinikus autoritások általában úgy értelmezik ezt a Talmudban említett eszközt, hogy a példa azt mutatja, hogy megengedhető a fogamzásgátló használata, ha az orvosok egyértelmű véleménye szerint a terhesség súlyos károkat okozna a nőnek.

De mi a helyzet a férfi oldaláról történő fogamzásgátlással, azaz az óvszer használatával?

A coitus interruptus, amit fent, Onán esetében említettem az ondó hiábavaló „kiömlésére” utal. A bibliai források, amelyeken ez a tilalom alapul, nem teljesen egyértelműek, bár sokan Er és Onan cselekedetét11 tekintik a coitus interruptus klasszikus esetének, a Talmud azonban Er és Onán tettét természetellenes közösülésnek tekinti.12

Mose ben Maimon rabbi, a híres Maimonidész szerint tilos az ondót céltalanul elhasználni.13 Maimonidész úgy rendelkezik, hogy a férfiak önkielégítése szigorúan tilos és egy ember megölésével egyenértékűnek tekintendő. Így rendelkezik a Sulchán Áruch is.14

Mivel az utódnemzés parancsa elsősorban a férfiakra vonatkozik, a „magvesztés” bűnén túl, amint azt fent említettem, a legtöbb rabbinikus szaktekintély szerint minden férfiakra vonatkozó fogamzásgátló módszer, mint például a coitus interruptus, az óvszer használata is tilos. A zsidó jog a férfi sterilizálását is kifejezetten tiltja, akár vazektómiával, akár gyógyszerekkel: „Ne jusson be zúzott heréjű vagy elvágott tagú az Örökkévaló gyülekezetébe.”15.

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival. Iratkozz fel Youtube csatornámra, ahol a korábbi előadásokat is meghallgathatod és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on és a Youtube-on.   

  1. 1Mózes 1:28
  2. Misna, Jevámot 6:6
  3. Természetesen amennyiben az embernek nem születik fiú vagy lány gyermeke, csak az egyik vagy másik (és eleget próbálkozott), az nem az ő hibája
  4. 1Mózes 38:7-10
  5. Jevámot 12b
  6. Zsoltárok 116:61
  7. Jevámot 65b
  8. Sábát 109b-110b
  9. Jevámot 8:2
  10. Even háezer 5:12
  11. 1Mózes 38:7-10
  12. Jevámot 34b
  13. Misneh Torá, Hilchot Iszuréj bijá 21:18
  14. Even Háezer 23:5
  15. 5Mózes 23:2

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr3317832173

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása