A Biblia szexuálerkölcsre vonatkozó legismertebb törvénye a tízparancsolat egyik pontja: ne törj házasságot parancsa, melyet, tévesen szoktak „ne paráználkodjnak” fordítani, bár valójában ez a konkrét parancsolat a más feleségével való szexuális együttlét tilalma. Már ez a parancs is elég volna, hogy az ember tudja: az Isten által elképzelt világban nincs helye a szexuális szabatosságnak, az intimitás szent és házas feleknek van kitalálva. De a Tóra törvényei ennél jelentősebb módon határozzák meg azokat a partnereket, akikkel az ember szexuális kapcsolatot létesíthet.

A héberül „giluj árájotnak”, azaz tiltott nemi kapcsolatoknak nevezett vallásjogi kategória egyike azon törvénycsoportoknak, mellyel kapcsolatban a háláchá, a vallásjog úgy rendelkezik, hogy Tóra minden parancsánál fontosabb és majd bármelyik parancsolatot inkább meg lehet szegni, semmint, hogy az ember a giluj árájot bűnábe essen.

A Tóra, a más feleségén kívüli egyéb tiltott kapcsolatokat Mózes harmadik könyvében részletezi:

„Senki közületek bármely vérrokonához ne közeledjék, hogy fölfedje szemérmét; én vagyok az Örökkévaló. Atyád szemérmét és anyád szemérmét föl ne fedd; anyád ő, föl ne fedd szemérmét. Atyád feleségének szemérmét föl ne fedd; atyád szemérme az. Nővérednek, atyád leányának, vagy anyád leányának szemérmét – a háznak szülöttje, vagy kint született legyen – ne fedd föl szemérmüket. Fiad leányának vagy leányod leányának szemérmét – föl ne fedd szemérmüket, mert a te szemérmed azok. Atyád felesége leányának szemérmét – atyád szülöttje, nővéred ő – föl ne fedd szemérmét. Atyád nővérének szemérmét föl ne fedd, mert atyád vérrokona ő. Anyád nővérének szemérmét föl ne fedd, mert anyád vérrokona ő. Atyád fivérének a szemérmét föl ne fedd, feleségéhez ne közeledj, nagynénéd ő. Menyed szemérmét föl ne fedd, fiad felesége ő, föl ne fedd szemérmét. Fivéred feleségének szemérmét föl ne fedd, fivéred szemérme ő. Nőnek és leányának szemérmét föl ne fedd, fiának leányát vagy leányának leányát el ne vedd, hogy fölfedd szemérmét, vérrokonok ők, fajtalanság az. Nőt a nővéréhez hozzá el ne végy, vetélkedést gerjesztve, fölfedvén szemérmét ő mellette az életében.” (3Móz 18:6-23)

 Miután a Tóra végez a tiltott rokonokkal egyéb, a szexuálerkölcsre vonatkozó utasításokat is ad:

„Nőhöz tisztulásának tisztátalanságában ne közeledj, hogy fölfedd szemérmét. Felebarátod feleségével ne közösülj megtisztátalanodván vele. És magzatodból ne adj, hogy tűzön átvezessék a Molokhnak, és ne szentségtelenítsd meg Istened nevét; én vagyok az Örökkévaló. Férfiúval ne hálj, amint hálj, amint hálnak nővel; utálat az. Semmi barommal ne közösülj megtisztátalanodván vele; és nő ne álljon a barom elé, hogy egyesüljön vele – keveredés az. (3Móz 18:19-23)

A Biblia tehát vérfertőző kapcsolatnak azt tekinti, ha valaki hál:

1. Más feleségével
2. Saját anyjával
3. Saját apjával
4. Mostoha anyjával (apjának feleségével)
5. Lánytestvérével (akkor is ha csak féltestvér)
6. Saját lányával
7. Saját unokájával
8. Egy nő, ha saját lányával hál
9. Egy nő, ha saját unokájával hál
10. Egy férfi, ha nagynénjével (valamelyik szülő testvérével)
11. Egy nő, ha nagybátyjával (apja testvérével)
12. Menyével
13. Sógornővével, ha az ún. jibum szertartást nem ejtették meg (e szertartásról egy másik bejegyzésben írok majd)
14. A feleségének lánytestvérével, amíg felesége életben van még akkor sem, ha az ember elvált

 Mose ben Maimon, a Maimonidesz, híres középkori törvényhozó a vérfertőző kapcsolatok okaként azt látja, hogy a Tóra igyekszik minimalizálni azok körét, akikkel egy ember szexuális kapcsolatot létesíthet, hiszen a testi együttlétre szentként tekint, nem pedig valamiféle állati ösztön cselekedetre. A másik lehetséges okként Maimonidesz azt feltételezi, hogy a vérfertőző kapcsolatok igencsak szégyenletesek, olyanoknak fedi fel a másik szemérmességét, akikkel szemben ez a leginkább visszatetsző.