1790. augusztus 17-én Moses Seixas, a Kahal Kadosh Yeshuat Israel gyülekezet, ismertebb akkori nevén a Rhode Island-i Newport héber kongregációja, levelet írt George Washingtonnak, üdvözölve az Egyesült Államok újonnan megválasztott első elnökét a városba tett látogatása alkalmából. Newport városát jelentősen megviselték a háborús évek, több száz lakos menekült el. A britek veresége után a Toryk szintén elhagyták a várost, Newport korábbi gazdasága soha nem tért magához. 

Washington Newport-i látogatása ünnepélyes volt, annak a turnénak része, amelyet az első elnök az Alkotmány 1787-es elfogadásával létrehozott új nemzeti kormány nevében indított. Newport régi és biztonságos otthona volt a város 500 zsidó lakosának. A keresztény közösség zsidók iránt mutatott elfogadó magatartása példaértékű volt, az is igaz azonban, hogy ekkor a zsidók Rhode Island állam polgáraiként még nem rendelkeztek teljes szavazati joggal. A Newport-i zsidók nagyon várták az új nemzeti kormányt, különösen az Egyesült Államok felvilágosult elnökét, ugyanis ettől várták, hogy leomoljanak a vallásszabadság és a polgári egyenlőség útjában álló utolsó akadályok.

Moses Seixas levelében a newport-i gyülekezetet- „Ábrahám nyájának gyermekeiként” jellemezte és kifejezte a zsidó közösség megbecsülését Washington elnök iránt. A gyülekezet örömének adott hangot, amiért Izrael Istene, aki Dávid királyt oltalmazta, Washington tábornokot is megvédte, és hogy ugyanaz a szellem, amely Dániel kebelében lakott és lehetővé tette számára, hogy a „babiloni birodalom” felett uralkodjon, most Washingtonban lakozik. Míg a világ többi részén a zsidóság uralkodók és elnyomók fennhatósága alatt élt, az amerikai állam polgáraiként a gyülekezet tagjai egy nagy kísérlet alanyai: a „néptöbbség által felállított” kormány alatt élnek, amelyre a Newport-i zsidóság „szabad állampolgárként” tekinthet.

„Az a kormány, amely vallásos meggyőződést nem szankcionálja, az üldöztetéshez nem nyújt segítséget, viszont nagylelkűen támogatja a lelkiismeret szabadságát, mindenkit, bármilyen nemzetet, nációt vagy nyelvet a nagy kormányzati gépezet egyenlő részének tekint. Ez a bőséges és kiterjedt szövetségi unió, amelynek alapja a jótékonyság, a kölcsönös bizalom és a közerény, nem másnak, mint a Hatalmas Istennek munkája, aki uralkodik a Mennyország seregei és a Föld lakói felett, akinek minden munkája jó.”

Seixas azzal zárta Washingtonhoz intézett levelét, hogy arra kérte Istent, hogy küldje el „angyalát, aki őseinket a pusztán keresztül vezette az Ígéret Földjére, hogy végig vezesse Önt e halandó élet minden nehézségén és veszélyén”. Seixas kifejezte reményét, hogy ha majd Washington meghal, egyenesen a Mennyországba jusson: hogy

„amint amikor leteltek Józsué napjai őt beengedték a Mennyei Paradicsomba, úgy engedjék be az elnököt is hogy osztályrészt kapjon az élet vizében és a halhatatlanság fájában”.

Washington válasza talán még nagyobb ismertséggel bír, mint Seixas levele.  Washington azzal kezdte válaszát, hogy megköszönte a gyülekezet jókívánságait és örült annak, hogy a háború okozta nehézségeket felváltották „a jólét napjai”. 

„Az Amerikai Egyesült Államok polgárainak jó okuk van ünnepelni, mert példákat adtak az emberiségnek a liberális politikából, hiszen lelkiismereti szabadsággal bír és mindenkire állampolgárként tekint. Többről van szó itt türelemnél, hiszen nincs szó arról, hogy az emberek egy csoportja felett egy másik csoport uralkodjék.”

„Hiszen az Egyesült Államok kormánya védelme alatt élnek, amely a vallásos meggyőződést nem szankcionálja, az üldöztetéshez nem nyújt segítséget, mindösszesen azt várja cserébe, hogy jó állampolgárokként éljenek.” 

Washington záró bekezdése tökéletesen kifejezi a kormány, polgárai és vallási csoportjai közötti ideális kapcsolatot, azt, hogy az Egyesült Államok első elnöke miben látja országa nagyságát:

„Kívánom, hogy Ábrahám nyájának gyermekei, akik ebben az országban laknak, továbbra is érdemeljék ki és élvezzék a többi polgár jóakaratát; miközben mindenki saját szőlője és fügefája alatt ül, és senkinek nem kell félni.”

Washington azzal zárta levelét:

„Minden irgalmasság Atyja sugározza ránk világosságát és ne engedje hogy sötét utakon járjunk, hagyja hogy mindenki saját hite szerint élhessen és boldogulhasson.”

A levelet, amely az amerikai vallásszabadság, valamint az egyház és az állam szétválasztásának egyik alapműve, Washington egyszerűen úgy szignózta „G. Washington. ”

A Newport-i Kahal Kadosh Yeshuat Israel gyülekezet, melyet ma már inkább Touro Zsinagógaként ismerünk, minden évben ünnepélyes keretek közt olvassa fel Washington levelét.

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on, a Youtube-on, a Deezer-en és a TuneIn Radio-n.