Hol vannak a zsidók a zsinagógákból?

Múlt csütörtökön a szombat.org-n megjelent egy érdekes cikk, melyhez kapcsolódóan megosztom gondolataimat. A cikk (vitriolos) mondanivalója röviden akként foglalható össze, hogy mialatt mindkét hitközség, Emih és Mazsihisz, intézményei gyarapodnak addig ezek nem valós igényeket szolgálnak ki, mivel a zsinagógákat, közösségi helyeket nem igazán, vagy nem eléggé látogatják széles tömegek.

Nos, a két fenti állítással nagyjából egyetértek, ugyanis tényleg szép számmal gyarapodnak az intézmények és tényleg nem járnak elegen zsinagógákba (mindig járhatnának többen), de a konklúziót nem tartom helyesnek. Való igaz, hogy a logika azt sejtetné, hogy előbb legyen az igény amit kielégítünk, aztán jöjjön a kínálat, a zsidóság sokszor ennek a logikának ellentmondva működik. Példának a cikk által kritizált zsidó iskolákat hoznám. Budapesten 5 zsidó iskola működik, az egyik, mellyel kapcsolatban nem tagadom elfogult vagyok, a tavalyi tanévben nyitotta meg kapuit. Tudomásom szerint az öt iskolából négyben, köztük a tavaly megnyitott Maimonidesz gimnáziumban is, túljelentkezés van, sok helyen jelentős mértékben. Zsinagógák terén sem állunk annyira rosszul, mint azt a cikkíró felveti, aki nem tudom melyik közösségbe vagy közösségekbe jár, de jómagam több közösséget is látogatok, egyet szombatonként (főként a fizikai közelség okán, hiszen autózni Sábátkor nem szabad), melyet a Mazsihisz üzemeltet, és három másikat hétköznaponként, attól függően, hogy hol és mikor van dolgom, melyek, ideológiailag a hozzám sokkal közelebb álló Emih-hez tartoznak, és én mindegyikben folyamatos, persze hullámzó intenzitású, de vibráló közösséget találok.

Mégis elgondolkodtam miért is van, hogy zsinagógáinkat, főként szombat és ünnepnapokon, nem látogatják elegen, mindenhol bőven van még hely a növekedésre. Ahhoz hogy ezt megértsük meg kell vizsgálni miért mennek egyáltalán az emberek zsinagógába. Meglátásom szerint külön-külön vagy ritkán egyszerre- három dolgot kereshet egy átlagos zsinagóga látogató (természetesen a vallási törvényeket szigorúan tartók azért is mennek zsinagógába, mert az előírás, de a dolog ezen aspektusát hagyjuk egy pillanatra):

Van olyan aki Istent keresi.

Ezt nem kell nagyon magyarázni, azt jelenti, hogy az illető szeretne valami spirituálisan felemelőt tapasztalni, esetleg valami transzcendens élményben részesülni. Szerintem ők vannak a legkevesebben, de nem baj, mert aki valami mást keres előbb-utóbb Istent is meg akarja majd találni.

Akad olyan, aki kulturális táplálékot keres. Ide tartozik az is, aki a hagyományt akarja megismerni vagy csak akar hallani egy szép történetet, egy érdekes tanítást, egy szép dallamot vagy valami hasonló.

Végezetül van olyan aki társaságot keres vagy közösséghez akar tartozni.

Régi mantrám, mivel a legtöbb működő zsinagógában jártam már egyszer-kétszer legalább, hogy a legtöbb hazai zsinagógában, tisztelet a kevés kivételnek a fentiekből egyiket sem igazán lehet megtalálni, így a delikvens ha el is jön egyszer-kétszer, csalódik és rendszeres látogató nem lesz.

Elnézést a képzavarért, de Isten a legtöbb hazai zsinagógába aligha „teszi be a lábát”. Egyszer a kotzk-i Rebbét (Menachem Mendel Morgensztern, 1824-1859) megkérdezték, hogy hol van Isten, mire ő azt válaszolta, hogy Isten ott van, ahova beengedik. Szerintem a legtöbb hazai zsinagógába nem igen engedik be Istent, így aki ott keresi a Teremtőt, csalódottan távozik.

Kultúrális élmény is ritkán található meg a legtöbb hazai templomban, aki már többször járt zsinagógában unja a folyamatosan ismételt beszédeket, nem tud „fejlődni”, aki pedig először jár, sokszor nemigen érti mi is zajlik.

A közösségi élményt illetően sem sokkal jobb a helyzet, sok zsinagóga csak olyan embereket képes megszólítani, akikkel nem túl felemelő „egy klubba tartozni”.

A három fenti állításom közti közös többszörös, a hiteles vezető hiánya. A hitelesség ugyanis sokkal fontosabb, mint az, hogy az adott zsinagógai vezetőnek milyen retorikai képességei vannak vagy milyen széles az ismerete és tudása. Az ember olyan rabbikat akar látni, akik nem csak a pulpitusról prédikálni erkölcsről, morálról, a Tóra és a zsidóság értékeiről vagy akár Istenről magáról, hanem a mindennapokban is hitelesen megélik azt amit tanítanak, hogy úgy mondjam: „vizet isznak és vizet prédikálnak”.

A másik összetevő, ami borzasztóan hiányzik, az az a fajta vezetői attitűd, ami mindannyiunkat felelősséggel ruház fel. Nem lehet csak a vezetőktől elvárni, hogy tanítsanak és jó példával járjanak elöl. Mi, akik a zsinagógák rendszeres látogatói vagyunk, magunknak is példamutatóan kell viselkednünk és segítenünk hozni magunkkal „még egy embert”. Ha mindezt hitelesen, példamutatóan tesszük, megsokszorozódik azok száma, akik a közösségek növekedését tudják biztosítani, ami nem csak a hitközségek és a hivatalos alkalmazottjainak feladata.

A hazai zsidó vezetőknek nem híveket kell toborozni, hanem vezetőket formálni, ehhez pedig a legfontosabb feltétel az oly annyira elengedhetetlen hitelesség!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr914667241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

www.miertcion.blogspot.com 2019.03.04. 21:05:05

Írod: "Tudomásom szerint az öt iskolából négyben, köztük a tavaly megnyitott Maimonidesz gimnáziumban is, túljelentkezés van, sok helyen jelentős mértékben." NEM provokáció a kérdés. Túljelentkezés van zsidókból, vagy túljelentkezés van olyanokból, akiket nem vesznek fel, mivel az EMIH szerint nem minősülnek zsidónak?

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása