Az álmok rejtélye évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget, a különböző kultúrák más és más súlyt és jelentőséget tulajdonítanak az álmoknak.
A Biblia szerint az álmok tartalmazhatnak Istentől jövő kinyilatkoztatásokat, mint Jákob, József és a fáraó álmaiban Mózes első könyvében. A próféciák leggyakrabban– írja a Tóra1 – álomban jelennek meg.
A Talmud szerint az álom egyfajta prófécia is lehet, sőt, a Talmud azt is tudni véli, hogy mennyire az: az álom a prófécia egy hatvanad része. Mose ben Maimon rabbi, a híres Maimonidész szerint ennek oka, hogy alvó állapotban az emberi elmét nem terhelik a realitás korlátai, fokozódik a képzelőerő, ami nélkül a prófécia lehetetlen.
A Talmud számos helyen foglalkozik az álmokkal, de gyakran egymásnak látszólag ellentmondó véleményeket olvasunk. Egy helyen a Talmud azt sugallja, hogy
az álmok a tudattalan megnyilvánulások, ahogy Freud is írja. Ezt látszik alátámasztani az a talmudi megfigyelés, miszerint „az embernek álmában az mutatkozik meg, amiről napközben gondolkodik.”3
Más vélemény szerint, ahogy korábban írtam, az álmok a prófécia erejét hordozzák, ám amennyiben az álmok rosszat sejtetnek, imával és böjttel az ember képes megakadályozni azok megvalósulását.4
Az i.sz. 3. században élt ismert talmudi bölcs, Smuel a Biblia két végpontját használta az álmok értelmezésére. Rossz álom után Zechárjá próféta versét idézte, miszerint „haszontalan álmokat beszélnek”5, jó álmok után pedig a Tóra egyik versét: „látomásban ismertetem meg magam, álomban beszélek hozzá”6
Az álmok ugyanakkor, talán éppen bizonytalan eredetük miatt nem bírnak jogi jelentőséggel, jogi kérdésekben az álomban szerzett információkat figyelmen kívül hagyjuk. Ezt illusztrálandó a rabbik a következő esetet rögzítik: Ha egy embernek az apja megjelent neki álmában, és közölte vele, hogy egy itt és itt elrejtett pénzt azzal a céllal, hogy azt jótékony célra kell adni, az álmot figyelmen kívül lehet hagyni, és a fiú megtarthatja magának a pénzt.
Slomo Ibn Aderet (1235-1310) tárgyalja responzum azt a talmudi kijelentést, amely szerint az álom attól függ, hogyan értelmezik azt, zavarba ejti a filozófusokat. Egy talmudi részlet alapján egy különleges szertartás alakult ki a rossz álom jóra fordítására. Az eljárás szerint az álmot látó ember azt mondja három másik személynek: „Volt egy álmom, és nem tudom, mit kezdjek vele”, azok pedig azt válaszolták: „Az álom jó, és a te javadat szolgálja.” A három személy egy tulajdonképpeni rabbinikus bíróság funkcióját tölti be, mely rendelkezik olyan erővel, hogy egy esetleges égi ítéletet is megváltoztasson, annak szellemében, ahogy írva van: „Mert ez a törvény, amelyet én ma megparancsolok neked... nagyon is közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben van, teljesítsd hát azt!”7
Máig fennmaradt szokás, hogy egyeseik rossz álmot követően egy napig böjtölnek, hogy elhárítsák a lehetséges rossz hatásokat. Ezt a böjtöt még szombaton is meg szabad tartani annak ellenére, hogy általában szombaton tilos böjtölni. Ezt kijavítandó, később ismét egy böjtnapot kell tartani annak vezeklésére, hogy az ember szombaton böjtölt.
Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival. Iratkozz fel Youtube csatornámra, ahol a korábbi előadásokat is meghallgathatod és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on és a Youtube-on.
- 4Móz 12:6
- Tévelygők útmutatója, 3.36-8
- Bráchot traktátus 55b
- Bárchot traktátus 10b
- Zechárjá 10:2
- 4Mózes 12:6
- 5Mózes 30:11-14
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
