Közismert, hogy az (írott) Tóra 613 parancsolatot tartalmaz, ugyanakkor a robosztus szöveget olvasva nehéz tájékozódni annak tekintetében, hogy a Tóra mely utasítása számít parancsolatnak és mely nem. Arra, hogy egyáltalán 613 rendelettel állunk szemben a Talmud hívja fel a figyelmünket, ez a tény, mármint, hogy 613 parancsolat van, egyike az ún. mózesi törvényeknek (háláchá leMose miSzináj), aminek eredetiségét senki nem vitatja. A Talmud (Babilóniai Talmud, Mákot traktátus 23b) azt írja, hogy 365 tiltó és 248 cselekvésre buzdító parancsolat van, az első száma megfelel a szoláris év napjainak számával, a második pedig az emberi test csontjainak számával (legalábbis a Talmud szerint), mely a kommentátorok szerint azt hivatott mutatni, hogy az ember teljes valójával élete minden napján Istent kell szolgálja.

Többen a korai bölcsek (ún. risonim) közül listába gyűjtötték a parancsolatokat, így például a Rámbám (Mose ben Maimon, a Maimonidész, 1135-1204), a Rámbán (Mose ben Náchmán, a Náchmánidész, 1194-1270) vagy a híres Szefer Micvot Gedolot szerzője, akit könyve címének kezdőbetűi után SzMáG-nak hívunk (Mose ben Jákov Coucy-ból, valamikor a 13-században élt), azonban véleményük megoszlik abban a tekintetben, hogy mik is ezek a parancsolatok. Például akad olyan, aki a Tórában említett 4 fajta kivégzési módszert négy külön micvának (parancsolat) számolja, mások ezeket egy parancsolatnak számolják és helyettük más törvényeket vesznek fel listájukra. Egy másik, talán ismertebb példa a fej illetve kézre való imaszíj, a tfilin parancsolata(i?), melyet vannak akik két külön micvának számolnak, mások egynek (innen is alakultak ki az eltérő szokások azzal kapcsolatban, hogy kell e külön áldást mondani a fejre való imaszíjra. Askenáz zsidók, akik a Szmág-ot követik mondanak külön áldást, a szefárdiak és a hászidok, akik a Rámbámot, nem mondanak rá külön áldást).

Ami a 613-as számot illeti az különleges jelentőséget bír a judaizmusban (a héber betűk számként való leírása után TáRJáG-nak nevezett összeg). A Tórában olvasható történet alapján, amikor Jákob megemlíti testvérének Ézsaunak, hogy Lábán házában élt sok esztendeig: „Így szól a te szolgád Jákob: Lábánnál tartózkodtam és időztem mostanáig” (Móz1 32:5) az ősatya a „gárti” (mely szó számértéke szintén 613), azaz laktam kifejezést használja, a Midrás szerint utalva arra míg Jákob a gonosz Lábán házában élt, a Tóra törvényeit maradéktalanul betartotta.

Hány micvát tudunk ma betartani?

A jeruzsálemi Szentély lerombolása után számos parancsolatot nem tudunk tartani részben mert ezek konkrétan a Szentélyhez kötődtek (lásd áldozati illetve a papi és a tisztátalanságokra vonatkozó törvények) részben mert a Szentély lerombolása után népünk nincs azon a spirituális szinten, hogy bizonyos micvákat megtartsunk (pl. a mezőgazdasági törvények jelentős része).

Jesájá Horowitz rabbi, akit híres Sné Luchot háBrit című könyve címének kezdőbetűi után Slá-nak vagy a Szent Slá-nak is hívunk (élt 1555-1630) 369 parancsolat „megtarthatóságát” számolja korunkban. Arra az érdekességre is felhívja a figyelmet, hogy pont ugyan annyival kevesebb pozitív (cselekvésre buzdító) mint amennyivel kevesebb negatív (tiltó) parancsolat magtartható manapság, hiszen 122 negatív és 122 pozitív parancsolat nem tartható meg (tehát számítása szerint 126 pozitív és 243 negatív parancsolat van érvényben). Ennek a kétszer 122-es számnak összeadásával létrejövő 244-es szám megegyezik a „márád”, azaz rebellis szó számértékével, ami azt üzeni, hogy azért tudunk ma kevesebb micvát megtartani, mert fellázadtunk Isten ellen, aki ezért elpusztította a jeruzsálemi Szentélyt és diaszpórába kényszerültünk.

Fontos tudni, hogy a 369 parancsolatból is van 99, melyeket az adott micva teoretikus megtartásához szükséges körülmények miatt nem mindenki tud megtartani. Például a háztető körbekerítésére vonatkozó parancsolatot (Móz5 22:8) csak az tudja megtartani, akinek van saját háza olyan tetővel, amit körbe lehet járni, de az ember nem köteles ezért ilyen típusú házat venni (lásd Rámbám, Misné Tora Áldások törvényei 11:2). Ugyan így, ha valakinek nincsen fia, úgy az apákra vonatkozó gyermek körülmetélésére vonatkozó micvákat nem tudja megtartani és így tovább.

Marad tehát 270 micva, melyből 48 pozitív és 222 negatív, azaz tiltó, melyeket mindannyian kötelesek vagyunk a mai napig is megtartani (értelem szerűen például a férfiakra vonatkozó parancsolatokat a nők, a nőkre vonatkozókat a férfiak nem tudják megcselekedni, tehát a szám tovább a gyakorlati életben tovább csökken valamelyest).

(A majd száz évvel ezelőtt elhunyt, az európai zsidó bölcselet egyik legkiválóbb törvénymagyarázója, Jiszráel Meir Kagan rabbi, akit egyik leghíresebb művének címe után Chafec Chájimnak hívtak (élt 1839-1933) 271 megtartható micvák számolt, melyből 77 pozitívat és 194 negatívat tüntet fel Széfer HáMicvot HáKácár című munkájában. Az is érdekes, hogy a Chafec Chájim 26 olyan parancsolatot is megnevez, a fentieken túl, melyek a Szentföldre vonatkoznak és annak ellenére is kötelezőek, hogy nem áll a jeruzsálemi Szentély.)