Azok is akik nem sokat értenek a matematikához vagy a fizikához, mint én, valószínűleg hallottak már a pí-ről, erről a valós számról, mely a kör kerületének és átmérőjének hányadosa, és ami, a körök hasonlósága miatt, minden kör esetén megegyező.

A pí igen régóta ismert szám, már az ókori Egyiptomban is foglalkoztak a kör kerületének kiszámítása körüli problémával, majdnem el is jutottak a pontos szám meghatározásáig, mindezt az ún. Rhind-papiruszról ismerünk is. Igaz, ők valószínűleg nem állandóként tekintettek erre a számra, azaz nem tudták pontosan, hogy a kör átmérője és kerülete közt minden esetben van összefüggés. A megoldóképlet, melyet alkalmaztak az általunk ismert pí-hez igen közeli 3,16-ot eredményezett. A papirusz tekercs az alábbi módon fogalmazza meg a képletet: „Példa egy kerek csűrre, amelynek (átmérője) 9, (magassága) 10. Vond le a 9-ből a kilenced részét, vagyis 1-et, a maradék 8. Szorozd meg 8-cal, ez lesz 64. Szorozd meg 10-zel a 64-et, ez lesz 640. Add hozzá a felét, ez lesz 960. Ez lesz az űrtartalma harban” (Forrás: Wikipedia).

Az ókori Mezopotámiában is eljutottak egy közelítő értékhez, ez a szám a 3 és 1/8-ot eredményezte, melyet „elegánsan” csak 3-ként használtak.

A legtöbb tudós egyetért abban, hogy az ókori zsidóság is a hármas számig jutott, méghozzá a Királyok könyvének egyik verse alapján. A szöveg a jeruzsálemi Szentély építésének részleteit írja le, amelyet mint közismert Salamon épített atyjának, Dávidnak utasításai szerint és a próféták instrukciói alapján.

A Szentély egyik híres és a rabbinikus irodalomban sokszor említett tárgya egy fürdő medence volt, amit „jám sel Slomónak”, azaz „Salamon (király) tengerének” neveztek. Ez a rézből készült hatalmas edény tárolta a szentélybeli szolgálathoz szükséges vizet, Bölcseink leírják, hogy milyen csodálatos mestermunka volt. Az edény elkészítéséhez szükséges rezet a Szentély más alapanyagaival együtt még Dávid szerezte be, és Chirám, a kor híres szakembere készítette, fantasztikus precizitással, hiszen a Talmud tanúsága szerint a réz felülete egészen és tökéletesen sima volt.

A Királyok könyve leírja Salamon tengerének méretét: „Azután készített egy öntött tengert, amelynek egyik pereme a másik peremétől tíz könyöknyire volt, kör alakú és öt könyök magas volt, és harminc könyök hosszú zsinór érte körül. A pereme alatt körös-körül gömb alakú díszek voltak, minden könyökre jutott tíz, ezek vették körül a tengert. A gömb alakú díszek két sorban helyezkedtek el, amelyeket az öntvénnyel együtt öntöttek. A tenger tizenkét bikán volt, három északra, három nyugatra, három délre, három pedig keletre nézett; mindegyiknek a hátsó része befelé volt. Vastagsága egytenyérnyi volt, pereme pedig olyan, mint a pohár pereme, mint a liliomvirágé. Kétezer bat víz fért bele.” (Királyok 7:23-26).

A bibliai leírás alapján a medence mérete 3:1 arányú, ami közel áll ugyan a pí-hez, de mindenképpen kerekítésnek tűnik.

De csak tűnik.

Ugyanis a vilnai Gáon (Elijahu ben  Slomo Zálmán rabbi, 1720-1797), korának egyik legnagyobb tudású mestere, Salamon tengerének leírásból megfejtette, hogy valójában a szövegből négy tizedesjegyig ugyan, de kiolvasható a pí értéke.

Az eredeti héber szöveg a következő:

 וַיַּעַשׂ אֶת-הַיָּם, מוּצָק:  עֶשֶׂר בָּאַמָּה מִשְּׂפָתוֹ עַד-שְׂפָתוֹ עָגֹל סָבִיב, וְחָמֵשׁ בָּאַמָּה קוֹמָתוֹ, וקוה(וְקָו) שְׁלֹשִׁים בָּאַמָּה, יָסֹב אֹתוֹ סָבִיב.

A héber קוהszót azonban a Biblia máshelyütt, amikor ismét Salamon tengeréről ír szinte ugyan azokkal a szavakkal, más betűzést használ (Krónikák2 4:2):

וַיַּעַשׂ אֶת-הַיָּם, מוּצָק:  עֶשֶׂר בָּאַמָּה מִשְּׂפָתוֹ אֶל-שְׂפָתוֹ עָגוֹל סָבִיב, וְחָמֵשׁ בָּאַמָּה קוֹמָתוֹ, וְקָו שְׁלֹשִׁים בָּאַמָּה, יָסֹב אֹתוֹ סָבִיב

Mint azt sokan tudják, a héber betűk számértékkel bírnak, az ezzel foglalkozó tudományt gemátriának hívják. Bár a gematria bonyolult és sok szabállyal bíró tudomány, az alapja mégis az, hogy a héber ábécé első betűje, az alef számértéke 1, a másodiké 2 és így tovább, így az egyes szavak betűinek sokasága különböző számokat eredményez, melyekből rendkívül sokat tudhatunk meg és melyek rávilágíthatnak a Biblia isteni eredetére. A fent bemutatott két bibliai helyen a zsinór, héberül קו szó számértéke egyik alkalommal 106, azonban amikor קוה-ként van írva, úgy 111.

A vilnai Gáon felhívja a figyelmet, hogy a két számértéket, ha elosztjuk egymással eredményként 1.047-et kapunk (111:106=1,0472). Ha ezt a számot megszorozzuk 3-al, ami az eredeti szövegben leírt arány, akkor bizony a pí számértékét kapjuk négy tizedesjegy pontossággal (1,047x3=3,1415).