Tegnap a tojásban található vérpöttyről írtam, ma, lévén cseresznye szezon, a cseresznye (és már hasonló gyümölcsök) helyes elfogyasztásáról írok.
Már az elején leszögezem, hogy a zöldségek és gyümölcsök rovarmentesítése rendkívül bonyolult és növényfajtánként változó lehet, most általánosságban írok és kifejezetten a cseresznyéről illetve a meggyről.
Legfontosabb tudnivaló, hogy a Tóra kifejezetten és egyértelműen tiltja a csúszómászók (rovarok, ízeltlábúak, hüllők stb. fogyasztását), ahogy írva van: „És minden csúszó-mászó, mely mászik a földön, utálat az, ne egyétek meg. Minden, ami a hasán jár és minden, ami négy lábon jár, mind a soklábúakig, minden csúszó-mászóból, mely mászik a földön, ne egyétek meg azokat, mert utálatosak azok. Ne tegyétek utálattá lelkeiteket mindenféle csúszó-mászó által, mely mászik és meg ne tisztátalanítsátok magatokat általuk, hogy tisztátalanná legyetek. Mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, szenteljétek meg magatokat, hogy szentek legyetek, mert, szent vagyok én! Meg ne tisztátalanítsátok lelkeiteket minden csúszó-mászó által, mely mászik a földön;” (Móz3 11:41-44).
A Pri Chadas című háláchikus munka szerzője (Chezkiya ben David diSzilva rabbi, 1659-1698), a Sulchán Áruch-hoz írt magyarázatában akként fogalmaz, hogy aki egy rovart megeszik (szándékosan vagy nem kellő elővigyázatosságból), az nem kevesebb, mint 4 vagy 6 tórai parancsolatot szeg meg (összehasonlításképpen, a tréfli étel „megtestesítője”, a disznó, fogyasztása 2 vagy 3 parancsolat megszegését jelenti). Az, hogy 4, 5 vagy 6 tórai tiltást szeg e meg, aki rovart eszik, attól függ, milyen rovarról van szó. Halakban található rovarok elfogyasztása 4, a gyümölcsökben találhatók 5, a repülő rovarok -mint pl. amik a salátában vannak, pl. légy vagy lárvája, akár 6 tiltást is jelenthetnek. Szóval nagyon fontos, hogy az ember figyeljen arra, hogy a zöldségek és növények megfelelő módon át legyenek nézve fogyasztás előtt.
Érdekességként hozzáteszem, hogy a vallásjog különbséget tesz a zöldségbe vagy gyümölcsbe és halba „kívülről” érkezett rovarok és a bennük, azaz velük együtt cseperedett rovarok közt. Igen, igen, előfordulhat, még halak esetén is, hogy olyan mikroszkópikus lárvákról van szó, melyek például a hallal együtt fejlődtek nagyobbra. Bár a tórai tiltás a „kívülről” érkezett rovarokra vonatkozik ugyan, mégis mivel nehéz eldönteni, hogy az adott rovar belül nőtt föl, vagy kívülről érkezett, egyaránt alapos gondossággal kell eljárni minden esetben. (Babilóniai Talmud, Chullin traktátus 67a) - A halakban található rovarokról későbbiekben írok majd.
Most, hogy mindenkire jól ráijesztettem, lássuk, mit is kell csinálni a cseresznyével.
A hazánkban kapható (európai) cseresznye és meggy, igen gyakran kukacos ,ellentétben például az argentínaival, de ilyet Magyarországon nemigen lehet kapni. Ezt a háláchá muchzák náguá-nak hívja, azaz gyakran előfordul benne rovar, így ellenőrizetlenül tilos fogyasztani.
Cseresznyét és meggyet ezért egyenként kettő kell nyitni, és ellenőrizni, hogy van e benne kukac vagy lárva. Igen, ez sokakat visszavethet ezen gyümölcsök fogyasztásától, azonban ha belegondolunk a micva (parancsolat) súlyosságába, az áldozat jelentősen kisebb, mint a cél.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.