Szombaton, támuz hónap 3-án emlékezünk meg a lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi (1902-1994) halálozási évfordulójáról (jiddisül יארצייט jorcájtnak hívják). Egy blogbejegyzés terjedelme túlságosan rövid lenne, hogy a Rebbe életművét számba vegyük, tanításai, világlátása, tettei és az, miként inspirált minden zsidót és nem-zsidót közismertek. Azonban a jorcájt különleges alkalom amikor az elhunyt spirituális jelenléte még erősebben érezhető, így ez a nap kiváló alkalom arra, hogy szorosabb kapcsolatot építsünk ki a Rebbével. Ezt természetesen úgy tudjuk a leghatékonyabban elérni, ha erősítjük hitünket, még több időt és energiát fordítunk tanításainak tanulmányozására, jócselekedetek és a parancsolatok végrehajtására.

A Rebbe, apósának, a 6. lubavicsi Rebbének halála után, az első halálozási évfordulón meghagyta, hogy a jorcájton milyen plusz érdemekkel tudunk szorosabb kapcsolatot teremteni az eltávozottal.

Ezek a tanácsok természetesen most is időszerűek:

- ezen a szombaton igyekezzék minden férfi a Tóra elé járulni (hagyományosan ugyan szombatonként 7 felnőtt férfit hívunk fel a Tórához, azonban különleges alkalmakkor ennél többet is lehet)

- a máftír szakaszt lehetőleg a közösség legprominensebb tagja kapja

- az előimádkozó is lehetőleg olyasvalaki legyen, aki szintén megbecsült, Istenfélő

- pénteken, a szombat beállta előtt, gyújtsunk meg egy ún. jorcájt mécsest is (olyan mécses mely 24 óráig, tehát az egész nap alatt ég). A mécses lehetőleg méhviaszból egyen, hiszen a méhviasz szó héberül שעוה, ami a הקיצו ורננו שוכני עפר „Ébredjetek, és ujjongjatok, kik a porban laktok” (Ézsaiás 26:19) írásvers kezdőbetűire utal.

- amennyiben a zsinagógában lehetőség van erre, az előimádkozói pulpitusnál is gyújtsanak 5 gyertyát (természetesen még a szombat beállta előtt)

- a szombat reggeli ima után mondjuk el a hónap adott napjára vonatkozó zsoltárokat (a hónap harmadik napjára vonatkozó zsoltárok a 18-22), majd ezt követően a közösség vezetője (vagy bárki más) mondja el a Misna Kélim traktátusának 24. és a  Mikváot traktátusának 7. misnáját, ezt követően az ismert: „Rabbi Chánánja ben Ákásjá omer: Raca hákádos báruch hu lezákot et iszráel...” című részt kövesse a Kádis deRábánán.

- napközben tanulmányozzuk a lubavicsi Rebbe valamelyik hászid diskurzusát. Ha ez nem lehetséges, úgy a Rebbe bármilyen másik tanítása vagy egyéb Tóratanulás is megfelelő.

- írjunk levelet a Rebbének még szombat előtt (ezt pidjon nefesnek, vagy röviden pá’n-nak hívják) és meglehet tenni online módon is IDE KATTINTVA, az így küldött levelek bizonyosan eljutnak a Rebbe sírjához

- adjunk adományt, természetesen még szombat beállta előtt

- tegyünk a jövőre nézve valamilyen elhatározást, mely segíti majd spirituális fejlődésünket (pl. egyik vagy másik micva szigorúbb betartása)

- tartsunk vagy vegyünk részt baráti összejövetelen (hászid fárbrengen), ahol beszélgessünk a Rebbe tanításairól, és osszunk meg egymással Tórai gondolatokat

A kabbalisztikus irodalom felhívja a figyelmet arra, hogy az ember halála után, amikor már nem kötik a fizikai világ törvényei, határtalan szeretetre képes. Azaz, ha elképzeljük, hogy a Rebbe mennyire szeretett minden embert amikor fizikailag is életben volt, ugyanakkor kötötték őt a biológia korlátai (hiszen a húsból-vérből való szív érzései korlátozottak), úgy képzeljük el a Rebbe emberek iránti szeretetét most, amikor már nem kötik azokat a fizikai határok.

Mindenkinek tartalmas megemlékezést és békés szombatot!