Magyarországon, mint ahogy az egész világon, egyre elterjedtebb az állati eredetű élelmiszerektől való távolságtartás. A gondolat nem kifejezetten újkeletű, még a zsidóság szemszögéből sem, a kérdéssel az évszázadok alatt számos törvénymagyarázó foglalkozott.
De mi is lehet a probléma a vegetarianizmussal és mi a zsidó filozófia válasza?
A húsevés története
A teremtés történetében arról olvasunk, hogy az első ember számára az Édenkert minden fája, gyümölcse és füve fogyasztásra lett ajánlva, ugyanakkor az állatok húsa nem. A Tóra akként fogalmaz: „És mondta Isten: Íme, adtam nektek minden füvet, mely magot hoz, amely az egész föld színén van és minden fát, melyen rajta van a fa gyümölcse, mely magot hoz; tiétek legyen eledelül” (Móz1 1:29).
Ugyanakkor csaknem 1600 évvel később, a Noé korabeli özönvíz után, a Teremtő akként rendelkezett Noénak és leszármazottainak, azaz az emberiségnek: „Minden mozgó lény, amely él, a tietek legyen eledelül; mint a zöld füvet, úgy adtam nektek mindet.” (Móz1. 9:29)
Úgy tűnik, hogy Isten eredeti terve szerint az ember vegetáriánus kellene legyen, ugyanakkor a terv megváltozott, és az özönvíz után engedélyezett lett a hús fogyasztása. Filozófusok, így például Joszef Albo rabbi (1380-1440), ezt a azzal magyarázzák, hogy az özönvíz előtt az ember a tápláléklánc felett állt, azonban az özönvíz előtti bűnös időszak miatt után visszaesett és része lett a táplálékláncnak. Mások, így Meir Leibus ben Yechiel Michel Wisser rabbi, akit nevének kezdőbetűi után Málbimnak hívunk (1809-1879) ennél pragmatikusabb magyarázatot ad. Úgy vélekedik, hogy az özönvíz után az ember arra ítéltetett, hogy szétszóródjon a Föld négy sarkába, és mivel a klíma és az életkörülmények nem mindenhol egyformák, megadatott számára hogy húst egyen.
Kell e húst enni a zsidó vallásos gyakorlatban?
Számos helyen találkozunk a húsevés kötelezettségével. Elsősorban a Szentélybeli Istenszolgálat jelentős részben áldozatokhoz kötött, melyek húsából a kohaniták (papok) illetve bizonyos esetekben a nép maga (tehát mindenki) is kell egyen (elég csak a pészáchi áldozatra gondolni, amiből az kellett egyen aki az áldozatot hozta, márpedig a pészáchi áldozathozatal szigorú kötelezettség). Ebben a tekintetben úgy tűnik azonban, hogy mostanság, amikor nem áll a jeruzsálemi Szentély nem feltétlenül vagyunk kötelesek húst fogyasztani.
Mindennapjainkban leginkább a Sábát és ünnepek alkalmával kötelező a hús fogyasztása, hiszen a Talmud akként rendelkezik, hogy „nincs ünneplés, csak borral és hússal” (Babilóniai Talmud, Pszáchim traktátus 109b alapján a Sulchán Áruch, Orech Chájim 250:2), azonban aki számára a hús fogyasztás inkább undort vált ki, az kerülheti a hús fogyasztását ilyen alkalomkor is (lásd Sulchán Áruch, Orech Chájim 288:2).
Természetesen azok számára sem kötelező a hús fogyasztása, akik egészségügyi okokból nem ehetnek ilyesmit, hiszen az élet és egészség védelme Tórában mindenen felül áll (Móz5. 4:15 alapján).
Misztikus megközelítés
A zsidó misztikus irodalom, a kabbala egyik legnagyobb művelője Jichák Luria rabbi (1534-1572) szerint az ember csakis azzal a céllal fogyaszthat húst, hogy az abból nyert energiával Istent szolgálja illetve, hogy az elfogyasztott állat, a kóser vágás miatt, magasabb spirituális szintre kerüljön, hiszen saját magát áldozza fel azért, hogy az ember Isten akaratát hajtsa végre. Ebben a tekintetben tehát, ha a szándék nemes, az állatnak kifejezetten jó, ha életét magasztosabb cél érdekében adhatja át.
A témához kapcsolódóan talán érdemes megemlíteni, hogy a Tóra mekkora hangsúlyt fektet az élővilág védelmére. Csak néhány példa:
- Tilos állatoknak feleslegesen fájdalmat okozni (Babilóniai Talmud, Bava Mecia traktátus 32b Móz2. 23:5 alapján)
- Az ember köteles egy fájdalommal küszködő állatot fájdalmától megszabadítani- akkor is ha az az ellenségeinké (Móz2. 23:5)
- Ha az embernek állata van, azt köteles megetetni még azelőtt, hogy ő maga eszik (Babilóniai Talmud, Bráchot traktátus 40a Móz5 11:15 alapján)
- Szombaton az állatot sem szabad dolgoztatni (Móz2. 20:10)
- két különböző fajtájú (ezért különböző erejű) állatot tilos egy igával vagy ekével dolgoztatni (Móz5 22:10)
- Micva-kötelesség az anyaállatot elhesegetni a tojásai felől, ha meg akarjuk enni a tojást a fészekből (Móz5. 22:7)
-Tilos tehenet a borjával egy napon megölni (Móz3. 22:28)
- Tilos élő állat testrészét levágni (Móz1. 9:4) – amúgy ez az egyike a Noachiták, azaz a nem-zsidók számára is kötelező parancsolatoknak
- a kóser vágás egyik feltétele, hogy az állatnak a lehető legkisebb fájdalmat okozzuk (Chinuch 451 illetve a Sulchán Áruch-hoz Pri Megadim kommentár bevezetője)
- a sportból vagy hobbiból történő vadászatot bölcseink helytelennek tartják (Babilóniai Talmud, Avoda Zara traktátus 18b és Noda beJehuda Joré Déa 2:10)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Zsuzsa Szilánk 2019.07.29. 21:43:46
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2019.07.30. 12:02:10
.
az állat áldozza fel saját magát?
Alick 2019.07.30. 13:58:58
El kéne szakadni az egykori törzsi hitrendszerektől a modern világban vállalható praktikum irányába.
Cuhavidéki 2019.07.30. 14:47:47
Pipas 2019.07.30. 17:11:24
www.youtube.com/watch?v=KezHKbUzy0A
Pipas 2019.07.30. 17:18:22
www.youtube.com/watch?v=hXmB9zsAQ_E
A helyzet az, hogy ma a fejlett nyugat az állatkínzás és az állatokkal szembeni kegyetlenség egyetlen formáját sem tartja elfogadhatónak. Kivéve a vallási okokat, a kosher és a halal vágást. Kizárólag a vallásos emberek engedhetik meg maguknak, hogy ilyen brutálisan is kegyetlenül viselkedjenek az állatokkal.
A magyarázatuk: isten mondta, hogy így kell. Ennyi. Isten mondta.
mortullus 2019.07.30. 21:58:08
Pipas 2019.07.31. 06:51:59
Nem állítottam, hogy isten mondta nekik, azt állítottam, hogy ezzel védekeznek. Már csak azért, hogy világos legyen az álláspontom. :D
Pipas 2019.07.31. 07:27:09
Hogy egészen pontosak legyünk isten a tórában mindenek felett áll. Ha azt mondja, hogy mondjuk egy város minden egyes lakóját, nőket, férfiakat, gyerekeket és a városlakók minden állatát meg kell ölni, akkor bizony meg kell őket ölni. Ha azt mondja, hogy állatokat kell ölni és elégetni, mert ő igen kedveli az égő hús szagát, akkor bizony meg kell őket ölni és el kell őket égetni. Minél többet annál jobb.
Ha azt mondja, hogy az apának meg kell ölnie és el kell égetnie a fiát, akkor a jó zsidó bizony gondolkodás nélkül elindul a hegyre. Még akkor is, ha csak álmodta az egészet.
Nem, nem áll az élet védelme mindenek felett. Isten áll mindenek felett, aki viszont soha nem riadt vissza egy kis gyilkolástól.