Zsidó misztika: a Kabbala és a Zohár születése

Képtalálat a következőre: „jewish sefirot”

Az egyik, talán legismertebb zsidó fogalom, mely a magyar nyelvben is meghonosodott a kabbala. Igaz, a magyarban valamiféle szerencsehozó figurát jelent, a szó eredeti jelentése azonban a zsidó misztika összefoglaló gyűjtőneve. A kabbala szó elfogadást vagy hagyományt jelent és abban az értelemben használjuk, hogy valami olyasmiről van szó, melyet generációkon keresztül kaptunk örökül. Általánosságban véve a kabbala szót használjuk a Tóra (Mózes öt könyve illetve tágabb értelemben a Biblia könyvei illetve a szóbeli hagyomány, Misna és Talmud illetve a hozzájuk tartozó rabbinikus irodalom) misztikus értelmezésének leírására, tudniilllik a Tórának többféle értelmezési síkja lehet. A misztikus értelmezés alatt olyan ezoterikus kérdéseket kell érteni, mint Isten egysége, az isteni végtelenség, a világ teremtésének célja és mikéntje, az élet értelme és más filozófiai kérdések.

A Tórának ez a fajta misztikus értelmezése már Mózes óta létezett, része volt a szóbeli hagyománynak, leírásra azonban csak sokkal később került. Alapműve, a Zohár (Ragyogás) könyve egy több kötetes Tóra magyarázat, melynek szerzője a Misna és a Talmud (a szóbeli hagyomány 2-6 századok alatt lejegyzett könyvei) egyik szereplője a misztikus és szentéletű Simon bár Jocháj rabbi (élt az isz. 2. században). Simon bar Jocháj rabbi egy könyvbe gyűjtötte össze a Tóra ezoterikus értelmezésével foglalkozó, ismeretanyagot, azonban ez a könyv évszázadokig ismeretlen és rejtett volt a „szélesebb tömegek” előtt. A hagyomány szerint maga Éliás próféta segítette a misztikus tanok megismerésében és leírásában a római elnyomók elől a Szentföld északi részén 13 évig barlangban bujkáló szentéletű tudóst.

A Zohár azonban először csak sokkal később, a 13. században bukkan fel, Spanyolországban. Mose ben SemTov, avagy szülőhelye alapján sokszor Mose DeLeon (1240-1305) rabbi azt állította ugyanis, hogy megtalálta Simon bár Jocháj rabbi híres könyvét.

Kapcsolódó kép

Sokan komoly szkepszissel fogadták, szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy ennyire régen elveszett könyv újra feltűnik miközben persze felmerült annak a gyanúja is, hogy a szerző valójában Mose DeLeon rabbi, aki annak érdekében tulajdonította művét Simon bár Jocháj rabbinak, hogy az nagyobb elfogadottsággal bírjon. A mű eredetiségét kérdőjelezte meg annak nyelvezete, mely arameus ugyan, csakúgy mint Simon bár Jocháj rabbi korában az általánosan beszélt nyelv, ugyanakkor a Zohár nyelvtani szempontból sok „furcsaságot” tartalmaz, úgy tűnik írója otthonosabban mozgott valamely más nyelvben, mely lehetett persze akár a héber is.

A kétkedés ellen és a mű eredetisége mellett szólt azonban az a tény, hogy a mű rendkívüli tudást feltételez írójáról, és bár Mose deLeon rabbi nagy tekintélynek örvendett, kortársai ilyen széleskörű tudást nem tulajdonítottak neki.

A Zohár viszonylag rövid idő alatt „bestseller” lett a rabbinikus világban, olyan nagyságok ismerik el autoritását, mint a Sulchán Áruch szerzője, Joszef Káró rabbi (1488-1575), vagy annak európai kortársa és kommentátora, a krakkóit Mose Iszerles rabbi (1530-1572). Igazán népszerűvé Jichák Luria rabbi (1534-1572) tette, aki a Zohár tanításait alapul véve fejlesztette tovább illetve értelmezte annak tanításait és vált a kabbala, a zsidó miszticizmus talán legnagyobb alakjává.

Related image

Külön érdekesség, hogy az említett rabbik és még sokan mások állítják, hogy a Zohár illetve a kabbalisztikus tanok és a zsidó vallásjog közt ritkán ugyan, de kétségtelenül fellelhető ellentmondásokat minden esetben fel lehet oldani, ezért számos olyan mű született az elmúlt századok során mely megkísérli az esetleges véleménykülönbségeket valamilyen módon összhangba hozni egymással.

A Zohárt először 1558 augusztus 14-én (héber dátum szerint 5318 Áv hónap 20-án) jelentették meg nyomtatásban.

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr115018938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2019.08.23. 06:46:13

Ilyenkor mindig akut a kérdés: Magyarul hozzáférhető?

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása