Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

A zsidó Biblia könyvei közti különbség

maxresdefault.jpg

A zsidó Biblia 24 könyvet számlál, melyeket három kategóriára lehet osztani:

Tóra (Mózes öt könyve): Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok és Második törvénykönyv

Próféták könyvei: Józsué, Bírák, Sámuel, Királyok, Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, 12 “kis” próféta (Hoséa, Joel, Ámosz, Ovádja, Jona, Micha, Nachum, Chavakuk, Cfánja, Chágáj, Zecharia és Máláchi)

Szent iratok: Zsoltárok, Példabeszédek, Jób, Énekek éneke, Rút, Jeremiás siralmai, Prédikátor könyve, Eszter, Dániel, Ezra-Nechamia, Krónikák könyve.

Az egyes kategóriák közt, a zsidó hagyomány szerint komoly, ha úgy tetszik, minőségbeli különbség van. A Tóra, azaz Mózes öt könyve Isten szava szó szerint, betűről betűre, verbétim (természetesen az eredeti héber nyelven). Mikor Mózes a Szináj hegyen átvette a kőtáblákat (és egyben a Tórát is)1, Isten lediktálta neki a Tórát, Mózes pedig, egyfajta “titkárként” lejegyezte azt. Ezért tehát a Tóra közvetlenül Isten szava, minden változtatás vagy saját Mózes esetleges saját gondolata nélkül. Ez a kategória értelemszerűen a „legszentebb”.

A második csoport a próféták könyvei. Ezek szintén Isten szavát tartalmazzák, ám amikor az adott próféta látomást látott, azt a saját szavaival jegyezte le (vagy jegyeztette le írnokával, néhány esetben ugyanis ilyen is volt). Ezért tehát a szöveg Isten üzenete, ám az egyes próféták által megfogalmazva, megkomponálva. A Talmud úgy fogalmaz: „Nincs két próféta, aki egyforma stílusban próféciált”1 Egy világi hasonlattal élve olyan ez, mint ahogy a szerelemről sem ír két költő egyformán még akkor sem, ha az érzés hasonló vagy ugyan az. A próféták könyveinek „szentsége” tehát a Tóránál alacsonyabb rangú. 

A Szent iratok, a harmadik kategória, már nem Isten szava, hanem az adott szerzőé, azonban ezeket a műveket isteni sugallatra jegyezték le, ha úgy tetszik isteni ihletésre. Ezért szentségük alacsonyabb szintű még a prófétákénál is, de semmiképpen nem hétköznapi, profán könyvek. 

ko-0529.jpg

A zsidó Bibliát Ezra (Ezsdrás) próféta vezetésével a második jeruzsálemi Szentély építésének idejében kanonizálták (a zsidó Biblia esetén ez nem biztos, hogy a megfelelő kifejezés, de az egyszerűség kedvéért maradjunk ennél). Így tehát olyan, egyébként nagyon is zsidó könyvek, mint a Makabeusok könyvei, Judit vagy Báruch könyve nem kerültek be a Bibliába. Részben mert később keletkeztek (mint például a Makabeusok könyvei) részben pedig, mert a „szent ihletés” megállapítását végző rabbik és próféták, a 120 tagot számláló és Ezra által összeállított bíróság, a Nagy Gyülekezet Férfiai, úgy ítélték meg, hogy bizonyos könyvek bár értékesek ugyan, de nem „szent ihletéssel” íródtak. A kanonizálás folyamata valamikor az időszámítás előtti 5. század közepén ért véget.

A Midrás megjegyzi, hogy „aki több, mint a 24 könyvet tartja birtokában [azaz szentnek], az értetlenséget fog szülni.2

  1. Babilóniai Talmud, Szánhedrin traktátus 99a
  2. Midrás, Kohelet rábá 12:12

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr6215055544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.09.10. 15:53:09

Tegyük hozzá: a kereszténység ezt a 24 könyvet 39 könyvre osztja fel, plusz egyes könyvekhez vannak kiegészítések is.

Ezen kívül van pár plusz könyv is, mely hiányzik a zsidó verzióból.

ZX 2019.09.10. 16:52:17

Bronzkori mesék. Na jó, van néhány már a vaskorból is. ;)

Bicepsz Elek 2019.09.10. 17:12:24

A kanonizalas azert sok kerdest vet fel. Mostanaban divat a nem kanonizalt tortenetek kutatasa.
youtu.be/m2jiZPnj3FA

acycloren 2019.09.10. 18:46:18

@ZX: Én a görög mitológiát mindig szórakoztatóbbnak találtam, mint a Bibliát gyerekkoromban. Nem is értem miért lett ennyire egyeduralkodó a zsidó és később a keresztény mítoszgyűjtemény.

gigabursch 2019.09.13. 14:59:10

@MAXVAL bircaman közíró:
De a kereszténység szempontjából teljesen más is a megközelítés:

Evangéliumok + levelek: Kötelező olvasmány
Ószövetség: Ajánlott irodalom
Apokrif irodalom: Érdekesség

Egyébként van egy nagyon jó apokrif gyűjtemény, benne pl. Hénoch könyve az Apoklaipszisről, aminek a zsidó kanonizálása is necces...

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.09.13. 15:32:34

@gigabursch:

Felekezetfüggő. A katolicizmusban és az ortodoxiában nem így van.

Én vagyok az, aki nem jó. 2019.09.16. 21:19:18

"Mostanaban divat a nem kanonizalt tortenetek kutatasa." Igen, Bicepsz Elek, sokat tanulhatunk belõlük. Tanítják is a jeruzsálemi Héber Egyetemen. Egyébként világi gimnáziumban az Újtestamentum is téma, Jézus is, de nem érettségi vizsgán. Nem Tilos, de nem szent könyvek. A Makkabeusok könyve, ami zsidó könyv, olyan nyelvi állapot mutat, amibõl az akkori fonetikai állapot is kiderül (keverik néha a kétféle "T"-t stb). Mint ahogy a magyarban van "j" és "ly", tehát nyilván különbözött a kiejtésük, mikor az írásjelek kialakultak. Az akkori diplomáciai is történelmi.

Én vagyok az, aki nem jó. 2019.09.16. 21:31:02

@MAXVAL bircaman közíró: "Felekezetfüggő. A katolicizmusban és az ortodoxiában nem így van." Aha, felekezet vagyunk? Akkor miért bántatok velünk így?

"Felekezetfüggő. A katolicizmusban és az ortodoxiában nem így van."
Szabad a római katolicizmuson és a görög (szintén) katolicizmuson (=egyetemlegeség tanán, ugye ezt akartad írni, nem pedig orthodoxiát= helyes tant), szóval szabad másképp is hinni a Teremtõben? A mi hitünk régebbi, és a kereszténység elterjedése elõtti zsidó iratok is kóserek, tökéletesek. Nem mondom, hogy hamisítottatok, gigabursch, de kicsit elkanyarodtatok. Szabad.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.09.17. 04:26:06

@Én vagyok az, aki nem jó.:

A régebbiség nem garancia a jóságra.

Ki az a ti? Hogyan bántunk veletek?

Ortodoxia = a helyes keresztény tanítás.

Én vagyok az, aki nem jó. 2019.09.17. 09:18:23

@MAXVAL bircaman közíró: Orthos=jó v. helyes dox=tan. Te úgy írtad: katolocizmus és orthodoxia. Nem mondod tán, hogy a katolicizmus nem helyes? A katolikusus is görög eredetû szó, általános érvényût jelent. A görög orthodoxok is katolikusok, ezt a római pápa is elismeri. Sem az orthodoxia, sem sem az általad vele szembeállított katolocizmus szó nem tartalmazza a karisztiát, nem jelent keresztényt. Vannak zsidó orthodoxok is,na. Nem jelenti a régiség a jóságot. Az újabb szövegek sem garantáltan hívebbek a régebbieknél. Ld. "Ótestamentum-Újtestamentum".
Felekezet szerint, írják fentebb. Nem bánunk egy felekezettel úgy, ahogy Magyarország Mária országa bánt mózeshitû állampolgáraival, felekezeti különbség miatt.
Nekem NEM KELL az új, hagyjál véle békén, de Te élj boldogan aszerint!

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.09.17. 09:51:27

@Én vagyok az, aki nem jó.:

Mind a katolikusok, mind az ortodoxok (az ortodoxia mind a 3 ága) SAJÁT MAGÁT katolikusnak és ortodoxnak nevezi, de itt nem erről, hanem a hérköznapi elnevezésről van szó.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!