Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

Kik a titokzatos péntek esti angyalok?

15148_1_l.jpg

Egyike a talán legismertebb Sábáti (szombati) daloknak a „Sálom Áleichem” („Békesség reátok”) kezdetű vers, melyet a szombat fogadó vacsorán, péntek esténként éneklünk, miután hazatérünk a zsinagógából.

Az ünnepi asztal megterítve, a szombati gyertyák fénye még ég, mindenki ünneplőbe öltözve várja, hogy a péntek esti vacsora elkezdődjön. A vacsorát megelőző szertartások, így a kidus (a szombat megszentelése bor által1), a rituális kézmosás és az ünnepi kalács, a chálá vagy ahogy Magyarországon hívják bárchesz megszegése előtt szokás egy ősi dalt énekelni, mellyel köszöntjük a zsinagógából bennünket hazakísérő angyalokat.

shabbat.png

A szokásról a Talmud is beszél: „Rabbi Joszi, Jehuda fia mondta: két őrangyal, egy jó és egy „rossz” (értsd vádló) kíséri haza az embert az imaházból. Amennyiben mikor megérkeznek égő gyertyákat, terített asztalt, szépen megvetett ágyat találnak a jó angyal azt mondja „Legyen így a jövő héten is!”, a rossz angyal pedig Ámen-nel felel. Máskülönben (ha az otthon nem áll készen a Sábátra, azaz nem tartják benne a szombat törvényeit), a rossz angyal mondja „Legyen így a jövő héten is!” és a jó angyal mondja rá, hogy Ámen.”2

A dal szövege a középkorból, a 16. vagy 17. századból, az izraeli Cfát városából származik, szerzője ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy egyike az abban az időben a városban élt kabbalistáknak (zsidó miszticizmussal foglalkozó rabbik). A négy rövid, szövegében majdnem egyforma versszakból álló dal magyar fordítása a következő:

Békesség reátok szolgálattévő angyalok, a Magasságos küldöttei, a Királyok Királyának Ura, a Szent nevében, áldassék Ő!

Jöjjetek békével, béke angyalai, a Magasságos küldöttei, a Királyok Királyának Ura, a Szent nevében, áldassék Ő!

Áldjatok meg békességgel, béke angyalai, a Magasságos küldöttei, a Királyok Királyának Ura, a Szent nevében, áldassék Ő!

Távozzatok békével, béke angyalai, a Magasságos küldöttei, a Királyok Királyának Ura, a Szent nevében, áldassék Ő!

Egyes, jellemzően jemeni, zsidó közösségek egy ötödik versszakot is ismételnek mielőtt az angyalokat „udvariasan megkérjük a távozásra”, mely úgy kezdődik „Pihenjetek meg békében...”, azonban ez a stanza a legtöbb közösségben elmarad. Ennek oka, hogy nem szeretnénk „udvariatlanok” lenni az angyalokkal, hogy miközben mi eszünk és iszunk ők ezt végig kell nézzék, hiszen tudvalevő, hogy az angyalok nem esznek és nem isznak.3 Szokás minden versszakot háromszor elénekelni, ezzel nyomatékosítva mondanivalónkat.

A dal éneklése ugyan mára a teljes zsidó világban egyetemesen elfogadott, korábban egyes rabbik nem javasolták a vers éneklését azokból, hogy olybá tűnhet, mintha az ember az angyalokhoz és nem Istenhez fohászkodna, ami pedig tórai tilalom.5 Ezért a dal nem szerepel Jákov Emden (1697-1776) középkori rabbi Bét El (megjelent először 1745) című híres, magyarázatokkal ellátott imakönyvében illetve a híres vilnai Gáon, Elijahu ben Slomó Zálmán rabbi (1720-1797) is hasonló módon nem javasolta, hogy a vers a péntek esti szertartás része maradjon.

goldfarb.jpg

Israel Goldfarb

A „Sálom Áleichem” talán legismertebb dallamának szerzője az amerikai Israel Goldfarb (1879-1967), aki elmondása szerint 1918. május 10-én dúdolta először magában az azóta világszerte elterjedt dallamot a Columbia University könyvtárához vezető lépcsőkön ülve. Goldfarb később, 1963-ban azt mondta egy interjúban, hogy „az a tény, hogy a dallam az egész világon ismertté vált és majd mindenki ezzel a dallammal énekli a Sálom Áleichem verset, azt mutatja számomra, hogy ez a melódia már Mózesnek megadatott a Szináj hegyi kinyilatkoztatásnál és én csak ajándékba kaptam az égi ihletet.”

Természetesen a nótát azóta számos alkalommal és dallammal feldogozták, a youtube-on érdemes utánanézni. Íme néhány:

A Goldfarb féle dallam:

Egy dallam Slomó Carlebach rabbitól:

végezetül egy verzió a mai zsidó-pop egyik kiemelkedő eladója, Benny Friedman által:

Ha tetszett, kövess a Facebookon is https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/  

 

  1. Babilóniai Talmud, Pszáchim traktátus 106a
  2. Babilóniai Talmud, Sábát traktátus 119b
  3. Joszef Jichák Schneerson rabbi magyarázata. Ugyan magában a Tórában is előfordul, hogy azt találjuk, hogy rendkívüli esetekben az angyalok esznek és isznak (1Móz 18:1-16), azonban abban az esetben is akadnak olyan magyarázók, akik úgy vélekednek, hogy az Ábrahám sátrában vendégeskedő angyalok valójában nem ettek, csak úgy tűnt, mások pedig úgy vélik, hogy az különleges eset, amikor az angyaloknak a küldetésük kifejezetten az, hogy embernek tűnjenek.
  4. Abban hinni, hogy a Teremtőhöz csak „közvetítő” által lehet eljutni ellentmond a tórai versnek, miszerint „Halljad Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló egy!” (5Móz 6:4). És habár valamiféle közvetítőben történő hit még nem feltétlenül egyenlő a többisten hittel, zsidó ember számára (és sokak szerint nem-zsidó számára is) tilos.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr6115290080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!