10 érdekes tény Chanukáról

22njhanukkah5-articlelarge.jpg1. Chanuka a „legújabb” zsidó ünnep. A zsidó ünnepek nagy része tórai, azaz a mózesi időkből származik, Purim (a bibliai Eszter könyvében lejegyzett események) pedig, mely jóval későbbre datálódik és melynek ünneplését a próféták és a rabbik rendelték el, a polgári időszámítás előtti 369-355-ig tartó periódust meséli el. A Chanuka ünnepét megelőző események ezzel szemben még később, az i.e. 139-ben történtek.

2. Chanuka és Purim ünnepe közt számos párhuzam fedezhető fel. Mindekettő rabbinikus ünnep tehát és mindkettő a zsidó nép csodás megszabadulását ünnepli a végső kiírtás elől. Azonban míg Purim története sokkal inkább szól a fizikai megsemmisülés veszélyéről, addig Chanukakor a zsidó vallásgyakorlást megszüntetni kívánó szír-görög elleni, spirituális megszabadulást ünnepeljük.

3. Chanukakor (és Purimkor), más zsidó ünnepekkel ellentétben szabad a vallási törvények szerinti munkavégzés. Ennek ellenére viselkedésünkben, szokásainkban igyekszünk ünnepi hangulatot teremteni ezen az ünnepen is. Így szokás ünnepi étkezéseket rendezni, mélyebben elmélyedni a zsidó tanokban és több jótéteményt gyakorolni, mint máskor.

4. Chanukának nincs a Misnában vagy a Talmudban „saját” traktátusa. A chanukai történetről illetve a szokásokról a Talmud Sábát traktátusa beszél. Igaz azonban, hogy Sávuot ünnepének sincs külön traktátusa (a talmudi Sávuot című traktátus eskükről szól, nem az ünnepről, mégis a névazonosság miatt ezt szoktuk emlegetni. Talán azért van ez így, mert Sávuot az egyetlen olyan zsidó ünnep, melyhez nem kapcsolódik különleges rituális parancsolat. A Sávuothoz, ahogy más ünnepekhez is tartozó áldozati renddel jellemzően Chagiga traktátusa foglalkozik).

5. A legismertebb kifejezetten chanukai parancsolat az esténkénti gyertyagyújtás. Első nap egy, második nap kettő, harmadik nap három gyertyát gyújtunk, minden nap eggyel többet, mígnem a nyolcadik nap előestéjén 8 gyertya ég a chanukai menórában (gyertyatartóban).

6. Chanuka ünnepe alatt összesen 44 gyertyára van szükség, hiszen minden este egy-egy gyertyát használunk az aznapi gyertyák meggyújtásához. Így 1+2+3+4+5+6+7+8=36, ehhez még jön 8 darab „szolgagyertya”, azaz összesen 44. A gyújtásra mindenféle gyertya alkalmas, ugyanakkor az ember igyekezzék tiszta olívaolajat használni, hiszen a csoda is olajjal, és nem gyertyával, történt.

7. A chanukai gyertyákat szokás olyan helyre tenni, ahol jól láthatók, mert a csoda hirdetése egyike az ünnepi elvárásoknak. A szokások a gyertyatartó elhelyezésével kapcsolatban eltérők, legtöbben az ablakba vagy a lakás fő helyiségének bejáratához teszik gyertyákat, a talmud korában leginkább a házak kapuiban, kültéren gyújtották meg a gyertyákat. A csoda hirdetésének parancsolata miatt kezdeményezte a lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi (1902-1994) 1974-ben, hogy a városok közterületein is rendezzenek nyilvános chanukai gyertyagyújtásokat, hiszen az ilyen események közelebb hozzák a város lakóit, zsidót és nem-zsidót egyaránt. Ma már a nyugati világ számos nagyvárosában, több helyen is tartanak nyilvános chanukai gyertyagyújtásokat, így, a teljesség igénye nélkül, Budapesten, Miskolcon, Debrecenben és Szentendrén is.

8. Mivel a chanukai csoda olajjal történt (lásd írásomat ITT), ilyenkor szokás olajjal készült ételeket enni, leginkább olajban sült fánkot és egy krumpliból, tojásból és némi hagymából készült, tócsnihoz hasonló ételt, melynek jiddis neve latkesz. Számos más szokás is kapcsolódik az ünnephez, így például szokás a gyerekeknek kisebb összegű pénzt adni (Chanuka gelt), melynek egy részét adományozásra fordíthatják, így szoktatva őket a jótékonyság fontosságára. Szintén elmaradhatatlan ünnepi kellék a trenderli, avagy dreidel, ami egy négyoldalú pörgettyű, mellyel szerencsejátékot lehet játszani

9. A burgonya 16. századi európai megjelenése előtt Chanukakor tejjel vagy sajttal készült ételeket készítettek, emlékezvén Judit, poszt-bibliai hősnő történetére, aki sajttal kínálta a gonosz görög hadvezért, Holofernészt, így az mértéktelen mennyiségű bort ivott, mikor pedig lerészegedett, Judit levágta a fejét. Judit történetének kapcsolata nem csak az, hogy Chanukakor játszódik, de hasonló hőstettről emlékszik meg, mint a Makabeusok győzelme. Fun fact: sem a Chanuka ünnepének történetét részletesen elbeszélő Makabeusok könyve(i), sem Judit könyve nem részei a héber Bibliának.

Képtalálat a következőre: „judith holofernes”

10. Egyes kisebbségi vélemény szerint Chanuka nem csak azért nyolc napos, mert a Makabeusok által a bálványoktól megtisztított jeruzsálemi Szentélyben talált egy napra való olaj nyolc napig égett, hanem mert Chanuka és Szukot (a bibliai Sátoros ünnep, mely szintén 8 napos) közt különleges kapcsolat van. Szukot ünnepe normális esetben Tisré hónap 15-én kezdődik (általában szeptember vége felére esik), azonban a Makabeusok második könyvének tanúsága szerint pont a chanukai csoda évében, lévén, hogy a Szentély még tisztátalan volt, nem tudták méltó módon megünnepelni Szukot zarándokünnepét. Így miután a Szentély felszabadult és visszatért a rendes áldozathozatal, abban az évben Kiszlév hónapban „bepótolták” az elmaradt szukoti áldozatokat is.

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr1315363764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TamásD 2019.12.26. 10:00:38

Lehet pár kérdés?
- MI az a szolgagyertya? Az a képen a középső, amiről meggyújtják a többit? Mert így végső soron 9 gyertya fog égni, nem?
- Van megszabott sorrend, hogy kell meggyújtani? mindig a szélsőtől sorban?

CoolKoon 2019.12.26. 19:35:11

Én ezt nem értem. A menóra hagyományosan nem hétágú gyertyatartó? Ráadásul a képen lévő ultramodern menóra rögtön kilencágú, ami nekem valahogy sehogy se áll össze. Az előző napi gyertyát nem lehet a következő napon is felhasználni?

"legtöbben az ablakba vagy a lakás fő helyiségének bejáratához teszik gyertyákat" - Igen, erről már régebben is hallottam valahol, és szerintem ez kegyetlenül tűzveszélyes mulatság. Tényleg sokkal jobb a talmud meg a rabbi által javasolt utcai gyertyagyújtás, ami sokkal biztonságosabb, ráadásul látványosabb is.

"több jótéteményt gyakorolni, mint máskor." - Erről akarva-akaratlanul is rögtön a "boldog karácsonyt"-ozó politikusaink jutottak eszembe :D

Én vagyok az, aki nem jó. 2019.12.27. 10:02:19

@TamásD és @CoolKoon: Persze, jó szeme van, szándékos a hasonlóság a templomi hétágú gyertyatartóval. A templomi áldozatot jelképezõ Hanukka-gyertyák nem használhatók csak úgy világításra, ezért egy kiégészítõ gyertya is van, a szolga. Ezzel gyújtjuk meg a többit, ha azokból egy elaludna idõ elõtt (megjegyzem, ma, péntek este olyanok kellenek, amik tovább tartanak, ezzel gyújtjuk újra, ez lehet nagyobb, kisebb, ha a többi elégett, el lehet oltani, másnap felhasználni vagy aznap másra. A gyertyákat jobbról kezdjük, aztán balról egészítjük ki, de mindig az újat gyújtjuk meg elõször. (Késleltethatõ a gyújtás, ha családtagot várunk, hogy lássa. Persze nem pénteken este.) A Misna beszél a gyertyagyújtás veszélyeirõl, de nem konkrétan a hanukkaiakról. Azért tesszük (és akkor tesszük) az ablakba, a ház elõtti kis szélvédõ üvegházikóba, mert mutajuk, vallásszabadság van, nem visz el az aktuális közhatalom.
Ellenkezõ esetben még a kapedli hordását sem javasolják a rabbik. Nos én... nem tettem az ablakba. Mondjuk, mert féltettem a függönyt. Meg az ablakot. Nálunk az ünnepeken imádkoznak az államfõért, a kormányért, a közhatalomért. Ez nem mindig segített, de talmudi és erkölcsi kötelesség. A kegyes cselekedetek (a világ három oszlopának egyike!) és az alamizsna jobbá teszi azt is, aki ad.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!