Az álom egyike azoknak a jelenségeknek, melyek ősidők óta foglalkoztatták az emberiséget és amelyeknek a különböző kultúrák eltérő jelentőséget tulajdonítanak.

Az álmok, mint a zsidó filozófia egyik legősibb talánya, már a Biblia első könyveiben különös jelentőséget kap. József történetének központi elemei azok az álmok, melyeket ő lát későbbi felemelkedéséről, az álmok, melyeket a bebörtönzött József a sütőmestertől illetve a pohárnoktól hall, illetve azok az álmok, melyeket a Fáraó tapasztal, és amelyek nem csak József, de a zsidó nép jövőjét is végérvényesen változtatják meg.

A bibliai történetekben az is gyakori, hogy Isten alvás közben, álomban szólítja meg az embert, mikor tudtára akar adni valamit. Az álom tehát sokszor egy olyan állapot, amikor az ember kapcsolatba tud lépni a transzcendenssel, hiszen a külső érzékek elnémulnak, legyengülnek. Ez történik Ábrahám esetében, mikor Isten megígéri neki, hogy megsokasítja leszármazottait¹ vagy Jákob esetén, amikor az égi létrán le és fel igyekvő angyalokat látja álmában azon a helyen, ahol később a jeruzsálemi Szentély fog állni.²

A zsidó bölcselet fő műve, a Talmud számos helyen igyekszik magyarázatot találni az álomra. Egy helyen azt olvassuk, hogy az álom egy hatvannegyed része a próféciának, azaz egyfajta „lebutított” látomás.³

Persze az álmok sokfélék lehetnek, legtöbbször olyas valamiről álmodunk, amiről napközben gondolkodtunk. Ezt támasztja alá a Talmud is, amikor siet megjegyezni, hogy nincs olyan álom, mely teljességgel butaság volna,⁴ azaz  minegyiknek van valóság alapja. Ugyanakkor a Talmud mondását aképpen is lehet érteni, hogy amennyiben a jövőnkre vonatkozó „jóslást” tapasztalunk, annak bizonyosan van némi realitása. Persze a legnehezebb és egyébként a legtöbb kuruzslásra is lehetőséget adó feladat az álmok megfejtése. Márpedig a kuruzslás és a boszorkánykodás szigorú tórai tilalom alá esik.

Talán ezért is lehet, hogy a prófécia és az álom közti egyik leglényesebb különbség, hogy a próféták tudták, hogy a vízió, melyet látnak egy jövőbeli eseményt ír le, míg az álmodó saját álmát mint az adott pillanatban megtörténő realitást éli meg. A próféciálás képessége, mely az első jeruzsálemi Szentély pusztulása után megszűnt nem feltétlenül tragédia a zsidó történelemben. A prófétákra, Isten akaratának közvetlen közlésére a zsidó népnek „gyermekkorában” volt szüksége. Miután a nép sok száz évet önállóan élt országában Isten úgy döntött, nincs továbbra szükség arra, hogy követlenül adjon utasításokat, hiszen a Tóra és a hozzá kapcsolódó Szóbeli Tan, mely később a Misna, a Talmud és a Midrások formájában leírásra került minden, az élethez kapcsolatos instrukciót tartalmaz, tehát direkt prófécia megszűnése egyben a zsidó nép „felnőtté válását” is jelentette.

A jövő megismerésében emellett természetesen az is fontos szerepet játszik, hogy a zsidó filozófia szerint sorsunkat magunk alakítjuk. Az ember szabad akarata egyike azon tulajdonságoknak, melyek az embert Istenhez teszik hasonlatossá, melyekben tetten érhető az „Isten képmására” történt teremtés.⁵ 

Mose ben Maimon rabbi (1135-1204) törvénykódexében egyértelművé teszi, hogy az emberi szabad akarat teszi lehetővé, hogy cselekedeteinket, így jövőnket is mi magunk irányítsuk és formáljuk. A prófécia a jövőt tekintve ezért egyfajta potenciál, melynek megváltoztatása az embereken múlik. Maimonidesz azonban azt is hozzáteszi, hogy sok esetben a próféciák olyan eseményekre vonatkoztak, melyeket az Égben már eldöntöttek, így megvalósulásuk ellen aligha tehettek valamit az emberek. Talán, vélekedik Maimonidesz, a Messiás eljövetelét érintő jövendölések éppen ezért annyira kriptikusak, homályosak és nehezen értelmezhetők. Mert bár a Megváltó eljövetele bizonyos, azonban annak mikéntje és az odavezető út számos részlete nagymértékben az emberiségen múlik.

A Talmud elmondása véleménye szerint az álmok jelentős részben azok megfejtőjén is múlnak⁶, ami ténymegállapítás a kommentátorok szerint azt takarja, hogy a képlékeny jövőt, még ha el is rendeltetett, az ember saját maga formálja. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy bár, ahogy fent említettem, az álmok megfejtése veszélyes feladat, azokból nem megpróbálni olyan következtetéseket levonni, melyek az embert jobbá, erkölcsösebbé és erényesebbé teszik olyan, mint egy levelet nem kibontani.⁷

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

1. 1Móz 15:1-21
2. 28:10-22ű
3. Babilóniai Talmud, Bráchot traktátus 57b
4. 55a
5. 1Móz 1:26-27
6. Babilóniai Talmud, Bráchot traktátus 55b
7. 55a