Szerettem:

• Az Egyesült Államok és Ausztrália mellett hazánk volt a harmadik ország, ami kifejezte tiltakozását a Nemzetközi Büntetőbíróság állítólagos háborús bűnökre vonatkozó jogtalan eljárásával kapcsolatban. Ez helyes és fontos lépés. Az ICC eljárás kezdeményezése szánalmasan egyoldalú ismét, az eljárást vezető nő múltja szintén aggodalomra ad okot. Magyarország helyesen ismerte fel amit más országok nem hajlandók észrevenni.

• Élesedik az amerikai demokrata elnökjelöltek versenye. Pár hét múlva lesz az első valódi megmérettetés Iowa államban. Jelenlegi állás szerint négy valamirevaló jelölt van, akik közül az egyik rosszabb mint a másik. A kutatások állása szerint az éppen legesélyesebb Joe Biden, volt alelnök, majd Bernie Sanders, Elizabeth Warren és Pete Buttigieg. Mindegyikük harmatgyenge, három a négyből öreg, mint az országút (Bidenen ez látszik is). Mindegyikük fehér (nesze neked bal liberális interszekcionalitás), mindössze Buttegieg meleg, de ez a kutyát nem érdekli. A legrosszabb ezek közül mind Warren, akinek egy szava sem igaz, állandóan változtatja az álláspontját, számító, hazug. Őt Sanders követi, aki viszont valódi és meggyőződéses kommunista, Izrael-ellenes. Persze ott van még a nemrég ringbe szállt Michael Bloomberg, de ő maximum arra jó, hogy a többiektől elvegyen szavazatot. A sok rossz közül Biden a legkevésbé rossz, ő legalább nem radikális.
• Pokorni Zoltán polgármester sírva beszélt nyilas nagyapja szörnyű tetteiről a Városmajor utcai volt zsidó kórház épületében, ahol 1945. január 12-én a legkegyetlenebbnek mondott budai nyilas különítményesek vérfürdőt rendeztek, és halomra lőtték a betegeket és az ott dolgozókat, majd ugyanezt megtették pár napon belül két másik közeli zsidó egészségügyi intézményben. A gyilkos mészárosok a három helyen körülbelül 330 embert öltek meg, a csoport egyik tagja, Pokorni József, a fideszes politikus nagyapja volt. Sokan szkeptikusak a politikus bocsánatkérésével kapcsoltban. Én nem vagyok az. Egyrészről őszintének tűnt, másrészről több nem várható el tőle, hiszen nagyapja tetteiért nem az unoka a felelős. Örültem, hogy végre pont került ennek a rémes történetnek a végére, Pokorni példát mutatott gerincességből.

• Január 18-án, azaz szombaton lesz a budapesti gettó felszabadításának 75 évfordulója. Számos megemlékezés kíséri ezt a fontos dátumot, többek közt a Dohány utcai gettó emlékfalnál ma, pénteken 10 órakor.

• Szinte már nincs hírértéke annak, hogy a héten is minden nap Index címoldalon volt a Lekvár és Jam, de ezen a héten csütörtökön két bejegyzés egyszerre is címlapon volt, ami azért nem túl gyakori, ráadásul aznap a Neokohn is szemlézte egyik írásomat. Alig várom, hogy megosszam veletek a Lekvár és JAM statisztikáit a blog egyéves születésnapján, február 18-án.

Utáltam:

• Irán végre beismerte, hogy ők lőtték le a Teheránból indult ukrán repülőgépet 176 utassal a fedélzetén. Véletlenül. Persze lehet, hogy véletlenül, de talán nem kéne rakétákkal lövöldözni és akkor ilyenek sem fordulnak elő puszta véletlenségből.
• A Jobbik szerint Szulejmáni lelövése rossz példával járhat elől és rendkívül negatív folyamatokat indíthat el mind a Közel-Keleten, mind pedig a világban. A neonáci párt szerint ártana a magyar és az uniós érdekeknek Magyarország javaslata, hogy az európai álláspont az amerikai-izraelihez közelítsen Irán megítélését illetően. Gratulálok innen is azoknak, akik ezekre és az ezekkel szövetségesekre szavaztak a legutóbbi önkormányzati választásokon. Szégyen.
• Siklósi Beatrix váltja Mucsányi Mariannát a Kossuth Rádió csatornaigazgatói pozíciójában január 6-tól. Siklósit 2014-ben még a történelmi egyházak nyomására kellett visszahívni az állami tévé vallási műsorainak éléről, miután rendszeresen antiszemita posztokat, rasszista vicceket, kurucinfós írásokat osztott meg a Facebookon. A nő vállalhatatlan, kinevezése érthetetlen és csak abban az esetben lenne elfogadható, ha őszinte megbánást tanúsítana korábbi kijelentéseiért. Annak volna súlya. Ez így viszont nagyon kellemetlen.
• Eltelt 2019 és még mindig nem nyílt meg a Rumbach köpont, amit a sípuccai nevettetők kommunikátorok „mindeki zsinagógájának” aposztrofáltak. Félreértés ne essék, nem számonkérés, csak hát ők mondták, hogy liturgikus, művészeti és kulturális célokat egyaránt szolgáló közösségi teret alakítanak ki, amely a tervek szerint 2019 második felében kezdi meg működését. Nem kezdte. De még idei év első felében sem fogja. Valójában mindegy, mert arról még mindig nem sikerült értelmes és koherens információt kapni, hogy mi is lesz az „Együttélés Háza” koncepciója.