Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

Lehet-e erkölcsösen háborúzni?

156825144.jpg

Miközben Izrael és a világ zsidóságának jó része a tegnap bemutatott amerikai béketervet ünnepeli, ne feledjük, hogy a zsidó állam modernkori történelme szinte azonos a folyamatos háborúval illetve háborús helyzettel. Mindannyian tudjuk, hogy a béke a legmagasztosabb érték úgy az egyén, mint egy közösség vagy társadalom szintén. Ha a világ többsége békére vágyik, vajon miért volt és van annyi háború, miért olvasunk a Bibliában szinte folyamatosan háborúkról?

Fontos leszögezni, hogy a háború komplex kérdés és nem minden harcot lehet egyformának nevezni. Vannak ugyanis önkényes háborúk, hódító hadjáratok és másrészről vannak önvédelmi háborúk, melyek létjogosultsága aligha megkérdőjelezhető.

A zsidó hagyomány több különböző szempontot ismer és ismertet a háborúkkal kapcsolatosan, melyek talán segítenek megvilágítani a fenti kérdéseket.

  1. Isten által elrendelt háborúk

Voltak a bibliai időkben olyan ütközetek, melyeket Isten maga parancsolt, ilyen például a Kánaán földjének elfoglalására irányuló háborúk, melyeket a zsidók az Ígéret Földjére való bejutásakor vívtak. Ezek célja az őshonos lakosság kiűzése volt. Fontos megemlíteni, hogy a Tóra több alkalommal figyelmezteti a zsidókat, hogy ne keveredjenek az őshonos népekkel, minden bizonnyal azok primitív és erkölcstelen kultúrájának esetleges behatása miatt. A Talmud azt említi, hogy a Kánaán földjén lakó őshonos népeknek lehetőségük lett volna a megtérésre és elfogadni a nem-zsidók számára is kötelező isteni parancsolatokat, azonban ezt nem voltak hajlandók megtenni és ragaszkodtak bűnös útjaikhoz.1

Hasonló módon Isten parancsára viseltek háborút a zsidók Amelék népével, akik anno, az egyiptomi kivonuláskor, mikor a zsidó nép erőtlen és védtelen volt, megtámadták őket. Az amalekiták kiirtása innentől fogva tórai parancsolat volt, mely ma már csak azért nincs érvényben, mert nem tudni ki az amalekita és ki nem. A Tóra úgy fogalmaz: „Emlékezzél meg arról, amit tett neked Amalék az úton, mikor kivonultatok Egyiptomból: Hogy rádtámadt az úton és megverte az utócsapatodat, mind az elgyöngültetek mögötted; te pedig bágyadt és fáradt voltál, és ő nem félt az Istentől. Azért lesz, midőn nyugalmat szerez neked az Örökkévaló, a te Istened mind az ellenségeidtől köröskörül, az országban, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul, hogy elfogadjad, akkor töröld el Amalék emlékét az ég alól, el ne felejtsd!”2 

  1. Először mindig fel kell ajánlani a békés rendezés lehetőségét

Ma diplomáciának nevezik az olyasmit, melyet Isten a Kánaánt lakó népeknek ajánlott. A Tóra úgy fogalmaz „Ha közeledsz egy városhoz, hogy harcolj ellene, szólítsad föl azt békére. És lesz, ha békével felel neked és kaput nyit neked, akkor legyen mind a nép, mely találtatik benne – legyenek neked adófizetővé és szolgáljanak neked.”3

A Talmud rabbijai közt nincs egyetértés abban, hogy ezt a fajta „diplomáciai megoldást” a kötelező háborúkra vagy az önkényes háborúkra is lehet e alkalmazni. Itt fontos megjegyezni, hogy Isten által elrendelt háború (milchemet micvá) például az Amelék népe ellen folytatott harc, önkényes háború (milchemet resut) pedig olyan háború, melyet az ókori Izrael királyai folytathattak például terület vagy zsákmány szerzés céljából. Ez utóbbihoz a királynak az ítélkező rendszer legmagasabb szervétől, a Szánhedrintől (quasi legfelsőbb bíróság) kellett engedélyt kérnie.4 Érdekes megjegyezni, hogy Mose ben Maimon rabbi (1135-1204) középkori kodifikátor a diplomáciai lehetőséget az isteni parancsra viselt háború esetén is szükségesnek tartja.5

  1. A fegyver nem (mindig) ékszer

Szombaton, amikor a vallási törvények alapján közterületen zsidó ember nem cipelhet semmit (még egy zsebkendőt sem), csak az ember ruhája és ékszerei nem tekinthetők cipelési tilalom alá eső tárgynak. A fegyver tekintetében (mint korábbi időkben a kard például, számos ember oldalán megtalálható volt) eltér a rabbik álláspontja. A Misnában6 említett Rabbi Eliezer úgy véli, hogy a kard „mint egy ékszerhez hasonlatos”, a többi rabbi szerint azonban a fegyverek „visszatetszők”, ahogy Biblia fogalmaz „Kardjaikból kapákat kovácsolnak, lándzsáikból metszőkéseket. Nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul.”7

  1. „Táboraitok legyenek tiszták!”

A háború, még ha önvédelmi is, nem lehet jó, ezért különösen fontos, hogy a nép „táborhelye” rituálisan tiszta maradjon. Ezt egyéni szinten úgy is érthetjük, hogy az ember morálisan legyen egyenes, hiszen érdemek híján a győzelem nem biztos, hogy megadatik.

„Ha táborba vonulsz ellenségeid ellen, őrizkedjél minden gonosz dologtól. Ha lesz közötted valaki, aki nem lesz tiszta éjjeli véletlen folytán, menjen ki a táboron kívülre, ne menjen be a táborba. És lesz, estefelé fürödjék meg vízben és mikor lemegy a nap, menjen be a táborba. És hely legyen számodra a táboron kívül, hogy oda kimehess. És ásó legyen nálad fegyvereid mellett; és lesz, midőn kinn leülsz, áss vele és fedd be, ami elment tőled. Mert az Örökkévaló, a te Istened jár táborod közepette, hogy megmentsen téged és ellenségeidet elédadja; azért legyen a te táborod szent, hogy ne lásson benne szemérmetlen dolgot és elforduljon tőled.”8

A Tóra tehát különösen nagy figyelmet fordít mind az otthon maradottak, mind a hadba induló morális állapotára.9

  1. A fiatal házasok ne menjenek háborúba

A háború előtt a kohaniták, a papi nemzet megáldotta Izrael fiait és lelkesítő szavakat intézett hozzájuk. A kohén a következőket mondta: „Halljad Izrael! ti közeledtek ma a csatához ellenségeitek ellen, ne csüggedjen szívetek, ne féljetek, ne ijedjetek meg és ne rettegjetek tőlük. Mert az Örökkévaló, a ti Istenetek az; aki veletek megy, hogy harcoljon értetek ellenségetekkel, hogy segítsen benneteket!”10

A fiatal házasokkal kapcsolatban pedig óva intett „És szóljanak a felügyelők a néphez, mondván: Ki az a férfiú, aki új házat épített és nem avatta föl? Menjen és térjen vissza házába, hogy meg ne haljon a háborúban és más férfiú avassa azt föl. És ki az a férfiú, ki szőlőt ültetett és nem vette hasznát? Menjen és térjen vissza házába, hogy meg ne haljon a háborúban és más férfiú vegye hasznát. És ki az a férfiú, ki eljegyzett nőt és nem vette őt el? Menjen és térjen vissza házába, hogy meg ne haljon a háborúban és más férfiú vegye el. Továbbá szóljanak még a felügyelők a néphez és mondják: Ki az a férfiú, aki fél és csüggedtszívű? Menjen és térjen vissza házába, hogy el ne csüggedjen testvéreinek szíve, mint az ő szíve. És lesz, midőn végeztek a felügyelők azzal, hogy szóljanak a néphez, akkor rendeljenek csapattiszteket a nép elé.”11

A fent említett „csüggedtszívű” a Talmud szerint az olyan embert is érinti, aki attól fél, hogy bűnei miatt nem érdemes arra, hogy túlélje és sikerrel járjon a háborúban.12

  1. A megtámadott várost egyik oldalán nyitva kell hagyni

Mose ben Maimon rabbi (1135-1204), középkori törvény kodifikátor úgy rendelkezik, hogy amikor egy várost ostrom alá vesznek, annak egyik oldalát nyitva kell hagyni, azaz lehetőséget biztosítani a város lakóinak az elmenekülésre. Erre a következtetésre a Tóra egyik verse alapján jut.13

  1. Dávidnak Isten nem hagyta, hogy felépítse a Szentélyt

Isten azt mondta Dávidnak „De az Örökkévaló igéje így szólt hozzám: Sok vért ontottál, nagy háborúkat viseltél. Nem építhetsz házat az én nevem tiszteletére, mert sok vért ontottál ki előttem a földre.”14. Ebből azt látjuk, hogy Dávid hiába csak olyan háborúban vett részt, mely Isten parancsára történt, mégis ez csorbát ejtett moralitásán, nem volt a „béke emberének” nevezhető, ezért nem építhette fel Isten földi hajlékát. 

  1. Senki élete nem fontosabb a másikénál

A Talmud egy híres esetet említ, mikor zsidók egy csoportját támadta meg egy banditákból álló gang és azt követelték, hogy adják ki egyiküket, különben mindenkit megölnek. A Talmud úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben mindenkinek életét kell adnia, egyikük élete sem ér többet, mint társuké.

Adja Isten, hogy ne ismerjünk több háborút és a béke uralkodjon mindenhol a világon, ahogy a próféta írja „Nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul.”16

 

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

 

  1. Jeruzsálemi Talmud, Seviit tratátus 6:1
  2. 5Móz 25:17-19
  3. 20:10
  4. Mishna, Snhedrin traktátus 1:5.
  5. Misné Tórá, Királyok törvényei 6:1
  6. Mishnah, Shabbat 6:4.
  7. Ézsaiás 2:4
  8. 5Móz 23:10-15
  9. Midrás Szirfo, Ki Técé 44.
  10. 5Móz 20:3-4
  11. 20:5-9
  12. Babilóniai Talmud, Szota traktátus 44a
  13. Misné Tórá, Királyok törvényei 6:7
  14. 1Krónikák 22:8
  15. Jeruzsálemi Talmud, Trumot traktátus 8:4
  16. Ézsaiás 2:4

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr9015435600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Örömhernyó 2020.01.29. 16:31:50

"Miközben Izrael és a világ zsidóságának jó része a tegnap bemutatott amerikai béketervet ünnepeli..."

Amerika aztán sokat tudhat az erkölcsös háborúról, a nemzetközi konfliktusok erkölcsös feloldásáról.
Az egyetlen ország, ami atomfegyvert alkalmazott, az USA. Kétszer is. Civil célpontok, városok ellen.
Az iraki tömegpusztító fegyvereket azóta se találják.
Oszama bin Laden is CIA zsoldban kezdte a karrierjét.
Csak mert jelenleg Amerika az egyetlen szuperhatalom, katonai erejével keresztülverhet bármit a nemzetközi közösségen (kivéve ENSZ BT), nem jelenti hogy erkölcsi magaslaton állna. Csak mert zsidóbarát politikát folytat Amerika, nem jelenti, hogy erkölcsös. Valakiknek az érdekét szolgálja, ezért ők ünneplik a döntéseit. Nemzetközi kapcsolatokban érdekek vannak és realitások. Erkölcsi alapozást meg majd költenek köré.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.01.30. 07:51:50

Hozzá kell tenni, hogy Izraelben az egyke fiúk felmenthetõk az elsõ vonalból, ne veszítsen az anyja-apja mindent el. Nekem külön kellett kérvényeznem, hogy elsõvonalas felcser lehessek.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.01.30. 07:52:38

@Örömhernyó: Nekem is ez a véleményem, ezek realitások.

Én vagyok az, aki nem jó. 2020.01.30. 17:41:02

Aki háborúban részt vett már, egyenruhában vagy partizánként, tudja, hogy ez egy nagyon mocskos dolog. Én ott voltam 1978 márciusában a buszvérengzésnél, nem volt elég lõszerem, csak az útlezárásban segítettem. Ami akkor történt, ma is sokkolja Izraelt. Nagyon nehéz nem megölni a civileket ölõ terroristákat, ha fel is tették a kezüket. Soha nem lõttem emberre, így jött ki.

Killary Fucking Clingon 2020.01.30. 23:45:52

Lehet. Ölj meg mindenkit Isten majd kiválogatja.

morph on deer 2020.01.31. 01:09:50

@Killary Fucking Clingon:
“Lehet. Ölj meg mindenkit Isten majd kiválogatja.”

És téged? Úgy értem, miután ilyen “erkölcsösen” kiirtottál mindenkit, ki- és hova fog válogatni?

Egyébként - szerintem - támadás még soha nem volt erkölcsös, nem is lesz.
Akkor sem, ha valaki azzal jön, hogy “de ha nem támadtunk volna, akkor ez és ez történik..!

De ugye NEM. történt?

Ennél már csak a területszerző háborúk gusztustalanabbak.
Mert Isten nekünk adta/igérte ezt a földet, (sic!) vagy/és őseink itt éltek X ezer évvel ezelőtt!

(És a kedves mamád hol élt?)

Az mikor is volt?
És közben mi is történt?
Hány évre visszamenőlegesen is “érvényes” ez az érv?
Miért is?
És ezt ki is dönti/döntötte el?

Akkor az avarok bármikor visszakövetelhetnék a fél országot!

És mi van az amerikai indiánokkal?

Azt, hogy “azért álljon már meg a menet” már nem is mondom.

Kedélyes Paraszt 2020.01.31. 07:28:19

@morph on deer: egyetértek. A fenti pdig csak magyarázza a rosszat. Halandzsa.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.01.31. 07:48:05

1) Erkölcsösen lehet háborúzni, de csak nagyon jó okkal, például a védekező háború nyilván erkölcsös. a támadó háború ritkán.

2) Isten nem rendelt el semmit. Isten csupán a te ostoba hited.

3) A palesztin helyzetnek egész biztosan nem a háború az erkölcsös megoldása, hanem a két állam.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.01.31. 09:35:34

A háborúzás a politika része. Nem valami speciális külön terület.

Olyan ez, mint a magánélet. Jobb a béke, de néha le kell csapni a felebarátra.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.01.31. 09:36:24

" világ zsidóságának jó része a tegnap bemutatott amerikai béketervet ünnepeli"

A terv teljesen abszurd, s nem hoz békét.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.01.31. 09:38:25

@Én vagyok az, aki nem jó.:

Néha nincs humánusabb megoldás, mint a gyors fizikai likvidálás. Az erkölcsös ember nem riad vissza a gyilkosságtól, ha nemes az indíték.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.01.31. 09:40:04

@morph on deer:

Azt mondod, mindenki nyugodjon bele a mostani helyzetbe? Mindig minden pillanatnyi győztes ezt hirdette.

A valódi tanulság ebből: legyünk győztesek.

midnight coder 2020.01.31. 09:54:37

@math0: Ezzel csak az a baj, hogy Jeruzsálemet mind a két állam saját magának akarja.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.01.31. 16:36:53

@midnight coder: meg kell állapodni róla etnikai határok mentén, és kész!

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!