Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

10 dolog, amit a Biblia adott a világnak

moses-and-the-ten-commandments-gettyimages-171418029-5858376a3df78ce2c3b8f56d.jpg

Sok szó esik mostanság a judeo-keresztény kultúráról és azokról az értékekről, melyeket a zsidó illetve a keresztény hitek adtak a világnak. Az alábbiakban tíz olyan eszmét gyűjtöttem össze, melyek a Bibliából eredeztethetők és amelyek egyetemes elismerést váltottak ki nem csak a nyugati féltekén, de szerte a világban.

  1. Monoteizmus

A hit az egye teremtő Istenben talán a Biblia legfontosabb tanítása. A pogánysághoz képest az Egyistenhit nem csak spirituális alapon hozott újdonságot, de egy korábban nem ismert morális keretrendszert is bevezetett, melyben az emberi élet értéke, a szabad akarat fontossága, a békéért való törekvés, az igazságos és jogrenden alapuló társadalom egyfogadott és ismert koncepciókká váltak és annak ellenére, hogy a gyakorlati megvalósítás finoman szólva sem volt zökkenőmentes, ideológia szintjén aligha kérdőjelezi meg bárki ezen értékek fontosságát.

Amellett, hogy a monoteizmusban való hit egyik fontos alapvetése, hogy a világot egy, az emberi logikával felfoghatatlan erő teremtette, legalább ennyire fontos az a tudat, hogy ez az Istennek nevezett erő aktívan részt vesz a világ működésében és elvárásokat támaszt teremtményeivel szemben. 

  1. A hétvége

A nyugati világrend szinte elképzelhetetlen a hétvége nélkül, annak dacára, hogy a hétvégék nem feltétlenül kétnaposak az egyes országokban és a különböző moniteista vallások más-más napot ünnepelnek szombatnapként. A Tóra elmondása szerint „Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át dolgozzál és végezd minden munkádat; de a hetedik nap szombatja az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se barmod, se idegened, ki kapuidban van. Mert hat napon alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van és megnyugodott a hetedik napon; azért áldotta meg az Örökkévaló a szombat napját és megszentelte azt.”1

  1. Jog előtti egyenlőség

Az ősi kultúrákban elsőként a Tórában olvashatunk az ősi arról, hogy a jog előtt mindenki egyenlő kell legyen: férfi, nő, gazdag és szegény egyaránt. A mai egyéni jogokat korábban soha nem látott mértékben figyelembe vevő társadalmakban elképzelhetetlen a nem-bibliai részlehajlás. A Tóra megfogalmazása szerint „Ne kövessetek el jogtalanságot az ítéletben, ne tekintsd a szegényt és ne tiszteld a nagynak színét, hanem igazság szerint ítélj embertársad fölött”2

  1. Menedék

Az ókori Izraelben hat város lett arra dezignálva, hogy oda menekülhessenek azok, akik embert öltek, hogy ott várhassák meg az ügyükben hozott ítéletet. Erre leginkább az esetleges vendetta miatt volt szükség, a bíróság által felmentettek is ezekben a városokban találhattak menedéket. Az elgondolás a Tórának azon versére alapul, mely kimondja „És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:  Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Midőn átvonultok a Jordánon Kánaán országába, akkor rendeljetek magatoknak városokat, menedékvárosok legyenek nektek, hogy oda meneküljön a gyilkos, aki agyonüt valakit tévedésből; hogy legyenek nektek e városok menedékül a vérbosszú rokon elől, hogy meg ne haljon a gyilkos, míg nem áll a község előtt ítélet végett. És a városok, melyeket adnotok kell, hat menedékváros legyen az nektek. Három várost adjatok a Jordánon innen és három várost adjatok Kánaán országában, menedékvárosok legyenek. Izrael fiainak és az idegennek, meg a közöttük lakónak legyen ez a hat város menedékül, hogy oda meneküljön mindaz, aki agyonütött valakit tévedésből.”3

  1. Többlépcsős bíróságok

A Tóra az egyik legkorábbi törvénykönyv, mely tartalmazza a többlépcsős bírósági rendszert. Az elgondolás a Tóra leírása szerint Jitrótól, Mózes apósától származott, aki felhívta vejének figyelmét a túlságosan terhelt bíróságok veszélyeire illetve a különböző súlyú ügyek elbírálási szintjeinek fontosságára. A Mózes által kialakított rendszerről a Tóra úgy ír „Az Örökkévaló; őseitek Istene tegyen hozzátok ezerszer annyit, mint vagytok és áldjon meg benneteket, amint szólt felőletek. Hogy vigyem egymagam fáradalmatokat, terheteket és pörlekedésteket? Adjatok közületek bölcs férfiakat és értelmeseket és ismereteseket törzseitek szerint, és én teszem azokat fölétek. Ti feleltetek nekem és mondtátok: Jó a dolog, amiről szóltál, hogy megteszed. Vettem tehát törzseitek fejeit, bölcs férfiakat és ismereteseket és tettem őket fejekké fölétek, ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tizek tisztjeivé, meg felügyelőkké törzseitek szerint. És megparancsoltam bíráitoknak abban az időben, mondván: Hallgassátok meg testvéreiteket és ítéljetek igazsággal ember és társa közt, meg az ő idegené közt. Ne ismerjetek tekintélyt az ítéletben, a kicsinyt, mint a nagyot hallgassátok meg, ne féljetek senkitől, mert az ítélet Istené; amely dolog pedig nehéz nektek; azt hozzátok elém, hogy meghallgassam. És megparancsoltam nektek abban az időben mind a dolgokat, melyeket megtegyetek.”4 

  1. Népszámlálás

Az ókori Egyiptom mellett a zsidó nép esetében találunk először olyat, hogy a nép megszámlálásra kerül. A Tóra több népszámlálásról is tanúskodik, Mózes második (2Móz 30:11-16) és negyedik könyvében is (4Móz 1-4 és uo. 26). A népszámlálás nem csak a beszedett adók és a hadra fogható férfiak szempontjából volt fontos, de a nemzeti öntudatnak és az egyén fontosságának is lényeges kelléke.

  1. Az állatok jogai

Bár az állatok jogai viszonylag modern eszmének tűnik, a judaizmus több ezer éve elismeri, hogy minden teremtménynek vannak jogai és az ember nem bánhat önkényesen az állatokkal sem. A Tóra és a rabbinikus jogrendszert szabályozó Talmud számos helyen foglalkozik az állatok jogaival. Olyan kérdésekben, minthogy két különböző állatot tilos befogni egy járomba (hiszen eltérő adottságaik miatt munkamegosztásuk nem volna egyenlő)5, vagy az anyamadár elhessegetésére utaló kötelesség, ha a fészekben lévő tojásokat meg kívánjuk enni.6 A Talmud bölcsei arra is kötelezik az embert, hogy állatait előbb etesse meg, minthogy ő maga eszik.

  1. Iskola-rendszer

A polgári időszámítás után 64-ben, a Misna egyik bölcse, Jehosua ben Gamla rabbi úgy rendelkezett, hogy a hat évesnél idősebb gyermekeket iskolákba adják tanulni, akkor is, ha a szülő ezt nem tudja megfizetni. A bölcs rabbi rendelkezésében arra is felhívta a figyelmet, hogy egy osztályban ne legyen több 25 tanulónál.

  1. A termőföld pihentetése

Ma minden mezőgazdasággal foglalkozó szakember tudja, hogy a termőföldet időnként pihentetni kell, hogy ismét tápanyagot gyűjthessen. A Tóra előírja a Szentföldön, hogy minden hetedik évben (smitá év) parlagon hagyják a földet illetve hasonlóan járjunk el minden 50. évben is (jóvel év).7 

  1. Pénzbüntetés

A korai társadalmak legtöbbjében, így Hammurabi törvénykódexében is, a legfontosabb bűnökért halálbüntetés járt. A 7. századi hírhedt drákói törvények pedig szinte minden bűnt halállal súlytottak.

A bibliai jogrendszer különbséget tesz az eltérő súlyú bűnök különböző mértékű büntetésvel kapcsolatban, melyről a Tóra alapján a Babilóniai Talmud majd a különböző törvénykódexek, mint a Mose ben Maimon rabbi féle Misné Tórá illetve a Joszef Káró rabbi féle Sulchán Áruch és a hozzá tartozó rabbinikus munkák részletesen írnak.

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

  1. 2Móz 20:8-11
  2. 3Móz 19:15
  3. 4Móz 35:9-15
  4. 5Móz 1:11-18
  5. 5Móz 25:4
  6. uo. 22:7
  7. 2Móz 23:10-11

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr1015446210

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kolompar lole 1116 2020.01.30. 22:56:33

"Monoteizmus"

Azt inkább Ehnaton fáraónak köszönhetjük, onnan schmittelték a zsidók is.

masada 2020.01.31. 10:59:14

1. A monoteizmus csak egy megnevezés. Ha azt vesszük hogy a görög istenek is egy lénytől erednek, Khaosztól, akkor ez is monoteizmus. Ha at vesszük hogy a Biblia is tele van angyalokkal és démonokkal, akkor politeizmus. Úgy csüröm-csavarom ahogy akarom....
2. Pihenőnapok máshol is léteztek, pl. az egyiptomi Mithrász-kultusz hívei terjesztették el a Római Birodalomban a vasárnap ünnepély szokását, amelyet a Nap tiszteletének szenteltek.
3. Egyenlőségről ne is beszéljünk, mert minden "monoteista" vallás diszkriminálja a nem hivőket....
4. Igazából a zsidó vallás intézményes alakká tette a vérbosszút: go'el haddam.
7. "az anyamadár elhessegetésére utaló kötelesség, ha a fészekben lévő tojásokat meg kívánjuk enni" - ez az állatok jogairól szól? ahahahahha
8. Iskolarendszerről már Platón is megirta a magáét...
10. Hammurabbi és már törvénykönyvek ugyanúgy megkülönböztette a különböző vétkeket és büntetéseket. Hammurabbi pl. a válást megengedte.

Amire fel akarom hivni a figyelmet hogy a civilizációnk fejlődése szerves folyamat. A vivmányok mindig az előkor vivmányaira épülnek és egy nép se sajátithatja ki őket mint sajátjainként!

Lobo Marunga 2020.01.31. 11:58:36

@masada: A cikk nem írja, hogy a Biblia találta fel a monoteizmust, hanem azt, hogy a Bibliának köszönhetjük. És ez igaz.
Alapvetően kétféle monoteizmus van, a gyakorlati és az elméleti, vagy inkább elvi. A gyakorlati monoteizmus azt jelenti, hogy lehetnek, sőt akár kifejezetten vannak is más istenek, de az adott vallás követői csak egy istent tisztelnek. Az elvi monoteizmusnak fontos jellemzője, hogy kimondja, hogy nincs más isten.
Ehnaton reformja elvi monoteizmus volt, mert kifejezetten tiltotta akár más istenek említését is. Bár ez is vitatható, mert a tiltás nem feltétlenül jelenti a többi isten kifejezett tagadását. Mindegy, ehhez egy egyiptológus jobban ért. Ennek ellenére a monoteizmust nem kapattuk Ehnatontól, mert őt a halála után kitörölték még a fáraók közül is, tehát a hagyománya nem élt tovább.
De a Biblia se vehette tőle, merthogy a Bibliában először gyakorlati monoteizmus jelenik meg, és csak utána fejlődik elvi monoteizmussá.
A mai monoteizmus és az egyiptomi között tehát nincs folytonosság, ám a mai és a bibliai között van.

Lobo Marunga 2020.01.31. 11:59:34

@Lobo Marunga: Ó bocsi, ez igazából nem neked volt válasz, de mindegy.

Lobo Marunga 2020.01.31. 12:01:35

@masada: Nem vagy tisztában a Biblia istenfogalmával. A Bibliából egyértelmű, hogy az angyalok, démonok... stb. nem istenek. Továbbá a bibliai Isten lényeg, hogy nincs eredete, öröktől fogva létezik. Tehát nem csűrheted-csavarhatod ahogy akarod.

masada 2020.01.31. 12:36:59

@Lobo Marunga: Istene, félistenek, angyalok, bukott angyalok, stb. mindenfajta istenféle lények, akik felett van egy aki uralkodik. Tehát politeizmus.

masada 2020.01.31. 12:43:14

@Lobo Marunga: de a monoteizmust nem a Bibliának köszönhetjük. Épp te mondtad ki hogy már korábban is létezett. A Biblia monoteista vallásnak állitja be magát. Igy helyes.

Ács Laci 2020.01.31. 12:53:44

@kolompar lole 1116: A legújabb kutatások szerint Echnaton csak évszázadokkal a zsidók Egyiptomból történő kivonulása/I.E.1450 körül/ élt,tehát a zsidók nem vehették tőle az ötletet.

Lobo Marunga 2020.01.31. 12:56:30

@masada: Ismétlem: Nem a Bibliában fordul elő először a monoteizmus gondolata, de a ma is létező monoteizmust a Bibliában megjelenő monoteizmusnak köszönhetjük.
A monoteizmus és a politeizmus fogalmával pedig egészen egyszerűen nem vagy tisztában. Az, hogy mit értünk egészen pontosan az isten fogalma alatt, az adott vallás istenképétől függ. Hiába mondod te azt, hogy szerinted a "mindenfajta istenféle lények" az ugyanaz, mintha istenekről beszélnénk. Ha az adott vallás szerint azok a mindenfajta lények nem istenek, mert nem felelnek meg a vallás istenképének, akkor az a vallás monoteista.

masada 2020.01.31. 13:10:03

@Lobo Marunga: Sokkal többet tudok mint te, szóval te nem vagy tisztában a dolgokkal. Mono azt jelenti "egy" vagy "egyetlen". Mivel a Biblia tele van mindenfajt istenféle lényekkel (akik csodákra, stb. képesek), tehát ez a vallás nem lehet monoteista. Ha csak egy létezik, akkor nem létezhetnek angyalok. Ha csak egyet lehet imádni de vannak mások is akkor , jogos kétségbevonni a legitimitását. Nincs baj a Bibliával csak nem monoteista vallás valójában.

Lobo Marunga 2020.01.31. 13:30:23

@masada: "Sokkal többet tudok mint te" Bocs, ezt nem tudtam. Ez esetben én kérek elnézést.

Kültag 2020.01.31. 18:49:25

Kábé egyik pont sem állja meg a helyét. Az pl. hogy a Tóra említ népszámlálást, nem jelenti azt, hogy a népszámlálást a Tórának köszönhetjük. Az, hogy az ábrahámi vallások monoteisták, nem jelenti azt, hogy előttük ne lettek volna más monoteista vallások.

Urancityhero 2020.02.01. 09:50:44

A világtörténelem legnagyobb marketing tankönyve...

A nép fia 2020.02.02. 10:32:13

@Urancityhero: Ezt kifejtenéd bővebben, kérlek?

Urancityhero 2020.02.02. 18:33:24

@A nép fia: Mire gondolsz? Találj ki egy terméket, reklámozd, add el. Minél nagyobb hülyeség, minél színesebb, annál jobb.
Legyen benne szex, vér, gonoszság, intrika, csodák és meseszerű elemek, remény, jó és rossz szereplők. Miután ez megvan, kezd el tolni a második részt egy létező, de teljesen érdektelen, egysoros figura köré kerítve (legkisebb fiú), majd 4 század során tökéletesítsd, ezután építs rá egy gigantikus üzletláncot és söpörd be a pénzt. Ha nem fizetsz te bűnös lélek, akkor elkárhozol, jelentsen ez bármit. Az a jó, ha annyira zavaros a történet, hogy mindenki bele tud képzelni bármit. Minden vallás ilyen, egytől-egyig. Ezért ennyire sikeresek. "Ha gazdag akarsz lenni legyél író, ha piszkosul gazdag akkor pedig alapíts egy vallást."

Serény Vélemény 2020.02.03. 10:01:38

@masada: Ez nem egészen igaz. Az angyalok teremtett lények, akiknek van, vagy lehet hatalma bizonyos területeken, de attól még nem istenek. Azért mert bizonyos kultúrák ilyen angyalokat imádnak közvetlenül vagy közvetve istenként, az nem azt jelenti, hogy tényleg istenek, hanem csak azt, hogy van, vagy lehet természet feletti hatalmuk.

Bandibacsi34 2020.02.27. 05:13:11

@Ács Laci: Ez egy jo kerdes. Abrahamot is lehetne datalni. O Ur varosabol (Sumer varosallam) ment. A mai Izrael teruletere, a kerdes az, hogy mikor? Sarrukin(Mezopotamia elso egyesitoje, akinek volt egy kb 5500 fos allando hadserege) elott vagy utan? Mivel mikor megmenti az occset kb 200 emberrel teszi, igy mindenkeppen akkor lehetseges ez, amikor meg keves ember elt, masresz a lovat meg nem haziasitottak(vagyis joval az egyiptomi Ujbirodalom elott. Oda is mas nepek vittek a lovakat). Abraham es Jozsef kozott max. 150 ev lehetett, Jozsef es a kivonulas kozott is kb 200 ev max. beolvadas nelkul. Ehnaton II Ramses elott volt, akinek az idejere tettek a kivonulast(ami szinten vitatott, mert o mar az Ujbirodalom uralkodoja es uralta a mai Izrael teruletet is). Mas: eppenseggel Hamurappi es minden mas kezdeti(nalunk I Istvan) törvényei a megvaltast preferaltak a verbosszu helyett(max nem penzben, hanem eloallatban).

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!