A Tóra, a bibliai isteni törvények egy része nem csak a zsidókra vonatkozik. A zsidó tanítások szerint a judaizmus azért sem térítő vallás, mert nem hisz abban, hogy a túlvilági üdvösség kizárólag zsidó privilégium volna. A nem-zsidók számára előírt alapvető törvények betartásával ugyanis bármilyen nép leszármazottja részesülhet a túlvilági életben. De vajon mik ezek a törvények, melyeket a rabbinikus hagyomány a Noachiták, azaz Noé leszármazottjainak (értsd: minden ember) törvényeiként aposztrofál?
A Biblia azt írja: „Íme megkötöm szövetségemet veled és leszármazottjaiddal”1, mely verset a Talmud úgy értelmez,2 hogy Isten Noénak hét törvényt adott, ezek:
- Isten nevének meggyalázására vonatkozó tilalom
- Bálványimádásra vonatkozó tilalom
- Vérfertőző szexuális kapcsolatra vonatkozó tilalom
- Vérontásra, gyilkosságra vonatkozó tilalom
- Rablásra vonatkozó tilalom
- Élő állatból való hús megevésének tilalma
- Társadalmi jogrend kialakításának kötelessége
Ami a bálványimádást illeti, a tilalom kifejezetten a tényleges cselekedetre, nem pedig a hitre vonatkozik, a rablás illetve lopásra vonatkozó tilalom pedig vonatkozik az emberrablásra, a csalásra és más hasonló cselekedetekre.
A vérfertőző szexuális együttlét hatféle kapcsolatra vonatkozik, eszerint az ember nem hálhat saját anyjával, apjával, lányával, fiával, fiú vagy lánytestvérével illetve házas emberrel. Tilos ezek mellett a homoszexuális viszony (férfiak esetén) illetve állattal közösülés. Ezeket a tilalmakat a talmudi bölcsek és későbbi kommentátorok Mózes első könyvének második fejezete, 24. verséből deriválják.3
Az élő állatból való evés tilalma, melyre azt gondolnánk, hogy manapság nem túl divatos, a Tóra egyik versén alapul: „De húst lelkével: vérével ne egyetek!”4 nem is annyira mai kortól elvonatkoztatott a tilalom, ha belegondolunk, hogy például az osztrigát is élve fogyasztják sokan.
A talán legizgalmasabb törvény, a jogrenden alapuló társadalom szélesebb körben is értelmezhető. Mose ben Maimon rabbi, a Maimonidesz (1135-1204) a törvényt akként értelmezi, hogy a társadalmi jogrend a másik hat, Noachita törvényt kell betartassa.5
Mások, így például Mose ben Nachman rabbi, a Nachmanidesz (1194-1270) a törvényt szélesebb vonatkozásban írja le: „véleményem szerint a Noachiták törvényeinek ezen része bíróságok felállítását is előírja, hogy a zsidók törvényeihez hasonlóan döntsenek különböző jogi ügyekről, mint a lopás, a zaklatás, az uzsora, a munkatörvények, a károkozás, a kölcsönök és más üzleti viselkedés eseteivel.”6
Érdekesség, hogy a méltán híres pozsonyi rabbi, Szófer Mose (1763-1839) a két véleményt nem tartja egymást kizárónak. Véleménye szerint a Maimonideszi értelmezésbe beletartoznak a Nachmanideszi gondolatok. Naftali Cvi Jehud Berlin rabbi s(1817-1893) szerint a nem-zsidók számára a Tóra meghagyta a jogrend kialakításának szabadságát, a lényeg, hogy igazságos társadalom működjék.
A Noachiták törvényeinek többsége olyan, mely bármely logikusan gondolkodó, a világ fejlődését célzó irányzattal összeegyeztethető, hiszen ezek a rendeletek a morális élet alapjai.
Maimonidesz egy helyen azt írja,7 hogy „Ádámnak, az első embernek hat törvény adatott, a bálványimádás tilalma, az Istenkárolmás tilalma, a vérontás, a tiltott nemi kapcsolatok, a lopás tilalmai és az igazságos jogrend kialakításának kötelessége. Noénak további egy parancsolat adatott, az élő állatból levágott hús fogyasztásának tilalma.”
Ez a gondolat, miszerint már Ádámnak meg lett parancsolva a törvények legtöbbike, mindenképpen azt a vélekedést erősíti, mely szerint ezek a törvények eleve alapjai egy morális társadalomnak, betartásuk minden jóérzésű ember szerint logikus volna.
A lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi (1902-1994) egy követőinek címzett felhívásban a Noachiták törvényeinek nem-zsidók körében való hirdetését sürgeti:
„Mindent meg kell tegyünk, hogy a Noachiták törvényei betartásra kerüljenek a világ népei közt, persze a kedvesség, a pozitív hozzáállás és a szeretet eszközeivel annak érdekében, hogy Isten akarata a világ minden népe körében érvényesüljön. Bárki aki nem-zsidó testvérét hozzásegítheti ezen törvények megismeréséhez és megtartásához, köteles azt megtenni, hiszen ezt a példát mutatta nekünk Mózes mesterünk is, emléke legyen áldott.”8
Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/
- 1Móz 9:9
- Sanhedrin 56a; cf. Tosefta Avodah Zarah 8:4 and Genesis Rabbah 34:8
- Maimonidesz, Misné Torá, Királyok törvényei 9:5
- 1Móz 9:4
- Misné Torá, Királyok törvényei 9:14
- Rámbán a Tórához írt magyarázata 1Móz 34:13
- Misné Torá, Királyok törvényei 9:1
- A Hápárdesz című kiadványban 1985-ben megjelent beszéd „Sivá micvot bné Noách”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
steery 2020.05.15. 14:23:31
1. Isten nevének meggyalázására vonatkozó tilalom - Ezek szerint az Istent meggyalázni, megölni szabad? Az Isten melyik neve nem gyalázható? Az összes? De azt sem tudjuk, hány neve lehet, nem ismerjük mindet. Az is lehet, hogy ami nálunk, a mi nyelvünkön nem számít az Isten nevének, az egy másik bolygón, civilizációban, időben annak számít. Tehát elvileg bármely gyalázó kifejezés Istengyalázó lehet, ezt nem tudhatjuk biztosan. Akkor bölcsen meg se szólaljunk egész életünkben, attól félve, jaj nehogy meggyalázzuk? Hisz a gyalázkodó szavak körét sem ismerjük. Amit mi nem tartunk gyalázkodó sértésnek, más nyelveken talán az. Honnan tudjuk, hogy aki megszólal, nem azért teszi-e, hogy meggyalázza az Istent?
2. Bálványimádásra vonatkozó tilalom - Az Isten nem azonos semmilyen részével, megnyilvánuló formájával. Beleértve a vallásokat, a törvényeket, az Isten neveit sem. Tehát az Istent semmilyen formában nem lehet imádni (az összes vallást be kell tiltani!). Meghatározhatatlanként pedig nincs formája, tehát azért nem lehet imádni, mert nem lehet meghatározni, mit imádsz.
3. Vérfertőző szexuális kapcsolatra vonatkozó tilalom - Ha minden ember Ádámtól és Évától ered, akkor mindenki rokon, tehát szaporodni csak és kizárólag vérfertőzés útján lehet. Az már csak önkényes meghatározás kérdése, hogy meddig vezetjük vissza a családfát és hol húzzuk meg a határt, hogy eddig még vérfertőzés, onnantól már nem. Na de ki döntsön erről és mi alapján?
4. Vérontásra, gyilkosságra vonatkozó tilalom - Minden élőlényt olyanra teremtett az Isten, hogy más élőlényeket kelljen megölnie azért, hogy a testüket szétmarcangolva felfalja és így maradjon életben. A növények elvileg nem, de ők meg a korábban elhalt élőlények hulláiból képződött termőtalajon élnek, továbbá életre-halálra megküzdenek egymással a vízért, helyért, fényért, táplálékért, és meg is ölik egymást. Ölni persze lehet vérontás nélkül is, méreggel, varázslattal. Az olyan ölés, ami nem gyilkosság, szintén tilos? Mi a helyzet a kollektív felelősséggel? Ha szennyezem a környezetem, én is hozzájárulok számos élőlény halálához közvetett módon. Hány millió embert ölünk meg mindannyian a légszennyezés segítségével például?
5. Rablásra vonatkozó tilalom - Rablás az, amikor elveszed azt, ami a másé és nem akarja odaadni. No és mi van akkor, ha oda akarja adni, mert fegyvert fogtam rá? És a talált tárgyak? És a közös tulajdon használata? És a banki kamat? Meg az adók?
6. Élő állatból való hús megevésének tilalma - Meddig számít egy állat élőnek? Mert azt tudjuk, hogy az ember vagy állat halála után a sejtjei, szervei még órákig élnek, esetleg napokig, a körülmények függvényében, mielőtt tényleg leállna minden molekuláris folyamat bennük és bomlásnak indulnának. Az élőlényekkel szimbiózisban élő mikrobák (kis méretű állatok és növények) is élőlények? Azok még évekkel később is vidáman tenyésznek a bomló hullákon. Akkor csak totális sterilizálás után szabad bármit megenni? Egyáltalán, lehetséges az ételt tökéletesen sterilizálni és soha, egyetlen mikrobát se megenni? Miközben a számban lakó mikrobákat is folyton lenyelem a nyálammal? Az élő növényből való zöldség megevése miért nincs tiltva? Miért nincsenek a növényeknek ugyanolyan jogaik, mint az állatoknak?
7. Társadalmi jogrend kialakításának kötelessége - Jól is néznénk ki, ha minden ember a társadalmi jogrend kialakításával foglalkozna, kötelességszerűen. Nincs így is elég sok okos megmondóember a világon, aki folyton összevész egymással minden miatt és a rendre való hivatkozással csak növeli a káoszt?
