Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő bejelentette, hogy kormánya július elejére készen áll hogy kiterjessze az izraeli jogot azon Júdea-Szamáriai területekre, melyeket az amerikai Trump-kormányzat közel-keleti rendezésről szóló terve említ. Az amerikai elnök veje és főtanácsadója, Jared Kushner által két lépésben prezentált terv a „deal of the century” nevet kapta és nagy vonalakban az következő lépésekből áll:

• Izrael kiterjesztheti jogát a Jordán-völgyére és más ciszjordániai területekre, melyek stratégiai fontossággal bírnak illetve nagyszámú zsidó által lakottak
• Jeruzsálem Izrael oszthatatlan fővárosa
• Elviekben létrejöhet egy palesztin állam, miután a palesztinok teljes mértékig megvállnak fegyvereiktől

A palesztinok egy összesen 50 milliárd (!) dolláros pénzügyi segélyt kapnak 10 éves periódus alatt. Ebből 28 milliárd a palesztin területeken (Gáza és a ciszjordániai területek megmaradt része) a többi Jordánia, Egyiptom és  Libanon közt lesz felosztva.

A Trump-féle terv elviekben az Izrael és a palesztinok közti konfliktust hivatott megszűntetni, a palesztinoknak megígérve egy későbbi állam lehetőségét és jelentősen emelni a palesztinok életszínvonalát. a Trump-kormányzat már a terv ismertetése előtt kijelentette, hogy olyan javaslatot tesz az asztalra, mely szakít a korábbi tabukkal és a realitást veszi figyelembe. Ezek közé tartozik Jeruzsálem elismerése és annak kinyilvánítása, hogy a Ciszjordániában meglévő zsidó telepek legálisak a nemzetközi törvények szerint. Kushner maga a tervet, különös tekintettel annak pénzügyi vonatkozására, a második világháborút követő Mashall-tervhez hasonlította, nem véletlenül. Kushner szavaival: „a palesztin vezetésnek fel kell tennie magának a kérdést: akarnak államot? Akarnak egy jobb életet? Ha igen, akkor ennek feltételei meg vannak teremtve, igen tiszteletreméltó módon. Ha nem, úgy elszalasztanak ismét egy lehetőséget, ahogy ezt tették eddig minden alkalommal.” 

1. A „Deal of the Century” nem béketerv

Nem véletlenül kapta a Trump féle javaslat a „deal”, azaz alku címet, hiszen nem béketervről van szó. Izrael ugyanis hivatalosan nem áll háborúban a palesztinokkal, hiszen azoknak nincs államuk. Az alku sokkal megfelelőbb jelző, hiszen a javaslat ajánlatot tesz a palesztinoknak az államiság és a jólét irányába.

2. Ciszjordánia jelenleg jogilag uratlan föld 

Egyike azon kevés földterületeknek (nagyjából egyébként Pest megye méretű), melynek nincs tulajdonosa, azaz uratlan. Az Oszmán Birodalom első világháború utáni felbomlását követően a terület angol felügyelet (mandátum) alá került. Az ENSZ 1948-as döntésében, melyben egy zsidó és egy arab állam létrehozásáról határoztak, a zsidó állam megvalósult, az arabok azonban hallani sem akartak olyan saját államról, mely nem az egész „Palesztinát” foglalja magába, így ők nem alakítottak államot.

Az izraeli függetlenségi háborúban, melyet Izrael vívott öt arab ország ellen miután 1949 májusában kikiáltotta függetlenségét, Jordánia foglalta el a területet, mely, mint említettem, az idáig uratlan volt. A jordániaiakat, akik egyébként saját államot szintén Izraelhez hasonlóan a nemzetközi közösségtől, pontosabban a vezető hatalmaktól kapott 1920-ban, Izrael az 1967-es hatnapos honvédő háborúban zavarta haza és foglalta el Ciszjordániát, mivel azonban hivatalosan nem csatolta magához, az továbbra is uratlan terület maradt.

3. A zsidó telepek Ciszjordániában nem ütköznek nemzetközi jogba

Csakúgy nem, mint az arab városok. Hiszen uratlan területen bárki letelepedhet. Ezt a realitást ismerte el a Trump-kormány és ennek a realitásnak figyelembevételével alkotta meg a jogkiterjesztés elgondolását.

4. A jogkiterjesztés gondolata nem új

Már 1967-ben, rögtön a hatnapos háború után, az akkori megbízott miniszterelnökről, a terv benyújtójáról, Jigál Allonról elnevezett javaslatban felmerült az ötlet. Ennek sok oka van. Legfontosabb ezek közül, hogy Ciszjordánia, a Golán-fennsíkhoz hasonlóan, stratégiai fontosságú Izrael békéjét illetően. Ugyanis a Jordán-völgy természetes barikádot jelent egy esetleges keletről való szárazföldi benyomulás esetén. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben ez a rész nem kerül Izraelhez, úgy a zsidó állam egyes helyeken olyan keskeny (néhány tíz kilométer), hogy egy kósza támadó egy viszonylag primitív rakétával tud onnan átlőni Izraelre polgári célpontokat is elérve. 

5. Miért csak 30%-ra terjeszti ki Izrael a jogot

 Ha Ciszjordánia uratlan és Izraelen kívül senki nem akar/mer oda jogot kiterjeszteni, akkor felmerül a kérdés, vajon miért nem a teljes ciszjordániai területre? Ennek leginkább két oka van. Az első, hogy az ott élő arabok izraeli állampolgárságot kellene kapjanak, ami drasztikusan megváltoztatná a Izrael demográfiai összetételét és elveszne annak zsidó nemzetállami karaktere.(Izraelnek jelenleg mintegy 1,9m arab és 7m zsidó állampolgára van. Ciszjordániában él további majd 2,8m arab) Arról nem is beszélve, hogy egy választáson beláthatatlan politikai következményei lennének. Második ok az egyszer potenciálisan létrejövő palesztin állam. Izrael ennek lehetőségét pont a realitások felismerésétől vezérelve tartja fenn. A Ciszjordániában élő arabok Jordániába való költöztetésének lehetősége 1967-ben állt fenn, a mai világpolitikai környezetben ez szinte lehetetlenség volna, annak dacára, hogy Jordánia tulajdonképpen, ha etnikailag nézzük, palesztin ország. 

+1 Felújul-e az erőszak a jogkiterjesztés után?

Minden bizonnyal, azonban az is valószínűsíthető, hogy nem lesz akkora balhé, mint attól sokan tartanak, ugyanis a Trump-féle tervet számos arab ország nyíltan vagy hallgatólagosan támogatja, köztük Egyiptom, Bahrein, Marokkó, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok.

Minden felkeléshez pénz és fegyver kell. A palesztinok ügyét korábban két kézzel támogató arab országok nagy része belefáradt a palesztin vezetés folyamatos elégedetlenségébe és már nem támogatják az intifádát. Így csakúgy, mint Jeruzsálem izraeli fővárosként való elismerése után, ez alkalommal is „csak” moderált zavargásokra kell számítani.

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/ és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on, a Deezer-en, a TuneIn Radio-n és a SoundCloud-on.