Aki volt már zsidó esküvőn, vagy egyszerűen csak látta a Hegedűs a háztetőn vagy az Idegen közöttünk című filmeket, biztos felfigyelt arra a szokásra, hogy az esküvői baldachin alatt tartott szertartás végén a vőlegény lábával összetapos, összetör egy üvegpoharat. (Nem kell megijedni, a pohár be van csomagolva vastag damaszt szalvétába vagy alufóliába, emberemlékezet óta nem történt baleset e szép és ősi szokás gyakorlásakor.)

A szokás már a Talmudban megemlítésre kerül¹: „Már bár Ravina esküvőt rendezetett a fiának és azt látta, hogy [az esküvőn résztvevő] rabbik [elfeledkezve magukról] túlságosan örvendeztek. Ekkor fogott egy 400 zuz értékű serleget, összetörte, és mindenki szomorú lett."

Számos dolog mellett, amit e talmudi történet tanítani akar az a szándék is megjelenik ebben a szokásban, hogy kell legyen valamiféle riadalom, valamiféle keserűség és döbbenet a vidámságban, az esküvői mulatozásban. Afféle üröm az örömben. 

A középkori németországi zsinagógáknál más különlegesen a pohártörésre elhelyezett követ is találunk a padlózatban, ugyanakkor a szokás éppen a középkortól a talmudi történet mellett új értelmezést is kapott. E szerint egy zsidó öröme nem lehet teljes, amíg nem áll ismét a jeruzsálemi Szentély (a második jeruzsálemi Szentélyt a rómaiak rombolták le a polgári időszámítás utáni 70-ben, azóta tart a zsidók száműzetése, mely a hagyomány szerint a Messiás eljövetelével ér majd véget, mikor is ismét felépül a Szentély).

Minden örömben, különösen az esküvői boldogságban fontos, hogy emlékezzünk arra, hogy tartózkodásunk a diaszpórában időleges. Egy másik szokás is tükrözi ezt a gondolatot, ugyanis a zsidó otthonokban szokás befejezetlenül hagyni egy kicsiny részt, például egy vakolatlan faldarabot, mely emlékeztet bennünket arra, hogy otthonunk a száműzetésben nem végleges tartózkodási helyünk.

Az esküvői pohártörés persze más üzenetet is hordoz, az üveg törékeny és bármikor eltörhet, nem úgy a férfi és nő házassága, mely szilárd alapokra, a Tóra értékrendszerére épül, ezért törhetetlen.

A pohártörésnek a fentieken túl misztikus értelmezést is tulajdonítanak, az ember boldogsága önfeledtséggel párosulhat, ilyenkor pedig különösen ki van téve az ártó szellemek károkozásának, az üvegpohár törésekor keletkező zaj elijeszti ezeket az ártó szellemeket, az önfeledten boldog fiatalok pedig kissé magukhoz térhetnek részegítő boldogságukból.

És persze ott van annak szimbolikája is, hogy a hagyomány szerint Isten Szináj-hegyi kinyilatkoztatása, szövetség, egyfajta esküvő ceremónia volt Isten és a zsidó nép közt, mely után tragikus okokból Mózes összetörte az első pár kőtáblát², erre az „esküvőre” emlékezünk minden házasságkötéskor a pohár összetörésével. 

Bárhogy is legyen a pohártörés egyike a legismertebb zsidó szokásoknak, az esküvői szertartás ilyen módon történő lezárását mázál tov (jó szerencsét) kívánságok követik és kezdetét veheti az esküvői ünneplés.

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on, a Youtube-on, a Deezer-en és a TuneIn Radio-n.   

1. Bráchot traktátus 30b-31a
2. 2Mózes 32. fejezet