A háláchá, a zsidó vallásjog kifejezetten tiltja a pazarlást. A bál táschit, „ne pusztíts” parancsát a zsidó bölcsek kifejezetten a felesleges pazarlás tilalmaként értelmezik:

„Ha ostromolsz egy várost hosszú időn át, harcolván ellene, hogy bevedd azt, ne pusztítsd el fáját, fejszét emelvén rá, mert ehetsz róla, de ki ne vágd azt, mert ember-e a mező fája, hogy ostrom alá jusson előtted? Csak azt a fát, melyről tudod, hogy nem gyümölcsfa, azt megronthatod és kivághatod, hogy építs ostromot a város ellen, amely háborút visel veled, amíg el nem esik.”¹

Bár ez a két vers látszólag nem teljesen egyértelműen a pazarlást tiltja, egy bizonyosan nyilvánvaló: hogy a Tóra ellenzi az önkényes pusztítást. A természet elleni vandalizmus bibliai tilalom megsértését vonja maga után. Az egyik középkori kommentátor szerint a parancsolat célja az ember megtanítása arra, hogy szeresse a jót, tartózkodva minden rombolástól. "Mert ilyen a jámbor ember viselkedése ... azok, akik szeretik a békét, boldogok, amikor jót tehetnek másokkal és közel hozhatják őket a Tórához, és még egy mustármagnyi [dolgot] sem engednek elveszni e világból."²

Az egyik 19. századi rabbi kissé metafizikusabb magyarázattal szolgálnak: „A gyümölcsfát az ember életének meghosszabbítása céljából teremtette Isten [táplálék gyanánt], ezért ezt a célt nem lehet felforgatni azzal, hogy a fát háború eszközévé, és az élet elpusztítására használják.”³ 

Az ókor rabbijai a Talmudban és a Midrás-irodalomban más okkal is szolgálnak a „ne pusztísd” parancsolat alátámasztására: semmi sem fölösleges vagy hiábavaló, amit Isten teremtett, ezért semmit sem áll jogunkban elpusztítani, csakis a világ jobbítása céljából.

A kabbalisztus hagyomány még tovább megy és azt is értésünkre adja, hogy „Isten úgy teremtette meg a világot, hogy »építészként« egy tervrajzként tekintett a Tórára”. A teremtés - mondják a rabbik - a Tórától függ, vagyis a világ túlélése csak akkor biztosított, ha az emberek képesek és hajlandóak erkölcsös életet élni.

Ami a pazarlás vallásjogi vetületét illeti érdekes megjegyezni, hogy a bibliai tilalom csak a háború idején elkövetett rongálásokra terjed ki. A talmudi bölcsek azonban e parancsolat szellemiségét kiterjesztették más pusztításra és pazarlásra, akár háborúban, akár békeidőben és úgy vélik, hogy a Tóra az elvet csupán olyan helyzetben fogalmazta meg, amelyben az ilyen rongálás a legvalószínűbb és legnyilvánvalóbb. Míg Mose ben Maimon rabbi (Maimonidesz, 1135-1204), az egyik leghíresebb törvény kodifikátor megtiltja a gyümölcsfák hadviselésben történő megsemmisítését, mások, például Rási (Slomo ben Jichák rabbi, 1040-1105) és Mose ben Náchmán rabbi (Nahmanidész, 1194-1270) kifejezetten mentesítik a tilalom alól a gyümölcsfák olyan célokra való felhasználását, melyek az önvédelmet szolgálják.

Békeidőben, amikor nincs közvetlen életveszély, még az egyébként engedékeny rabbik sem engedik a gyümölcsfák puszítását, és persze nem csak fejszével, ahogy a Tóra említi, de még az ilyen fák öntözésének fontosságát is előírják, nehogy a fa kiszáradásával indirekt módon okozzuk pusztulását.

Ezen a logikán elindulva a tiltás nem áll meg a gyümölcsfáknál, de kiterjed más tárgyakra is: edények, használati eszközök, ruhák és étel felesleges rongálása, pusztítása is a bibliai tilalom körébe esik.⁴

Talán mondani is szükségtelen, de tilos állatot értelmetlenül megölni, az állatoknak való felesleges fájdalom okozása más tórai tilalmat is érint.

Miközben igyekszünk megérteni a pazarlás tilalmának hétterét fontos leszögezni, hogy, ahogy ez a fent említett idézetből is egyértelmű, nem valamiféle fetisiszta hozzáállás, a természeti tárgyak önmagukért való imádata az oka a tilalomnak. Például azok a fák, amelyek nem teremnek gyümölcsöt, mentesülnek a bál táschit törvény hatálya alól, csakúgy, mint azok a gyümölcsfák, amelyek elöregedtek, és amelyek termése kevesebbet ér, mint a faanyagért kapható ár.

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on, a Youtube-on, a Deezer-en és a TuneIn Radio-n. 

1. 5Mózes 20:19-20
2. Széfer háChinuch, bevezető
3. Jaakov Cvi Meklenburg rabbi (1785-1865), a háKtáv veháKábálá című munkájában 5Mózes 20:19-hez írt magyarázatában
4. Széfer háMicvot, cselekvő parancsolatok 6.
5. Sábát traktátus 117b, Bava Mecia traktátus 31a