Majd' száz év kellett egy jiddis dalnak a világhírhez

10_romanvishniac-1024x640.jpg

T.G.E. barátomnak ajánlom

Sok jiddis nyelvű dal van, melyek vidámságukkal, vagy éppen szívbemarkoló melódiájukkal meghódították a világot, de talán nincs még egy olyan dal, mint az Oyfn Pripetshik (vagy jiddis leírásban: אויפן פריפעטשיק), amely egyszerre keserű és édes, szomorú és mégis reményt keltő.

A dalt, amely ugyan a 20. század elején született csak a 90-es években ismerte meg e jiddis kultúráról korábban nem tudó világ, főként Steven Spielberg Oscar-díjas Schindler listája c. filmjéből. A film második felében a Krakkói gettó felszámolásának jelenetében egy piros kabátos kislányt látunk, aki valahogyan, legalábbis egy rövid ideig, nem tűnik fel senkinek.

Az Oyfn Pripetshik szívbeszorító dallama nyilvánvaló telitalálat volt a rendező részéről, mert ez a mai napig zsidó óvodákban is énekelt dal a gyermekek, a tanulás fontossága és a meleg, biztonságot nyújtó zsidó otthon himnusza. 

A dal szerzője Mark Markovich Warshawsky (1848-1907) Odesszában született, ortodox zsidó családban. Gyermekként családjával együtt Zhytomirbe költözött, ahol jesivába (rabbinikus iskola) járt. Ezután egy évig az odesszai egyetemen folytatott jogi tanulmányokat, melyeket a kijevi egyetemen fejezett be, ahol az iskola befejeztével jogi praxisba kezdett. Szorgalma ellenére a szerencse elkerülte, és egész életében megélhetési gondokkal küszködött. Ezért is költözött 1903-ban Belgiumba, ahol jogi tanácsadóként állt munkába egy ottani cégnél; 1905-ben súlyos betegséggel küszködve visszatért Kijevbe, ahol két évvel később itt halt meg.

Avraham Goldfaden hatására Warshawsky elkezdett dalokat írni, melyeket szívesen elő is adott, de csak barátai körében. Igazán soha nem vette komolyan zenei munkáját, és nem készített felvételt dalairól, csak emlékezetére hagyatkozott. Művei mégis ismertté váltak a többnyire jiddis nyelvet beszélő oroszországi zsidók körében, sokan azonban nem tudták, hogy a dalok tőle származnak, az Oyfn Pripetshiket is sokan népdalnak hitték.

1890-ben Warshawsky találkozott a híres jiddis íróval, Sólem Aleichemmel (Salamon Naumovich Rabinovich, 1859-1916), többek közt a Tóbiás, a tejesember (a Hegedűs a háztetőn musical alapjául szolgáló mű) című könyv szerzőjével. Miután meghallgatta dalait, Sólem Aleichem azt írta: "egyszerűen átöleltem és megcsókoltam!"

A népszerű író később azt is elmondta, hogy haragudott Warshawskyra, amiért nem készített felvételeket dalairól: „Miért nem írja le ezeket a dalokat? Ha nem tudnám, hogy az ő saját szerzeményei, esküszöm, hogy azt hinném, valamikor anyám énekelte őket nekem!”

Aleichem nem is nyugodott bele abba, hogy Warshawsky gyönyörű jiddis nótái ne legyenek megörökítve, ezért finanszírozta Kijevben 1900-ban kiadott daloskönyvét, Yiddishe Volkslider címen, melyhez ajánlót is írt.

A két művész barátsága szakmai együttműködéssé vált, Sólem Aleichem és Warshawsky elkezdtek turnézni Oroszországban, saját repertoárjuk előadásával. Azt is tervezték, hogy az Egyesült Államokba utaznak, de ezek a tervek meghiúsultak, mikor Warshawsky hirtelen megbetegedett és 1907. november 26-án meghalt.

Jiddis eredeti:

אוֹיפְן פְּרִיפֶּעטְשִיק בְּרֶענְט אַ פַיֵיערְל
אוּן אִין שְׁטוּבּ אִיז הֵייס
אוּן דֶער רֶבִּי לֶערְנְט קְלֵיינֶע קִינְדֶערְלֶעךְ
דֵעם אַלֶף־בֵּית

זָאגְט זְשֶע, קִינְדֶערְלֶעך, ֶגעדֶענְקְט זְשֶע טַייעֶרֶע,
ווָאס אִיר לֶערְנְט דָא
זָאגְט זְשֶע נָאךְ אַ מָאל, אוּן טאַקֶע נָאךְ אַ מָאל
קָמֶץ־אַלֶף: אָ

לֶערְנְט, קִינְדֶער, מִיט גְרוֹיס חֶשֶׁק
אַזוֹי זָאג אִיךְ אַייךְ אָן
ווֶער סְ'ווֶעט גִיכֶער פוּן אַייךְ קֶענֶען עִבְרִי
דֶער בַּאקוּמְט אַ פאָהן

לֶערְנְט, קִינְדֶער, הָאט נִישְׁט מוֹרָא
יֶעדֶער אָנְהֵייבּ אִיז שְׁווֶער
גְלִיקְלֶעךְ דֶער ווָאס הָאט גֶעלֶערְנְט תּוֹרָה
צִי דַארְף אַ מֶענְטְש נָאךְ מֶער

אִיר ווֶעט, קִינְדֶער, עֶלְטֶער ווֶערְן
ווֶעט אִיר אַלֵיין פַארְשְׁטֵיין
ווִיפְל אִין דִי אוֹתִיוֹת לִיגְן טְרֶערֶן
אוּן ווִיפְל גֶעווֵיין

אַז אִיר ווֶעט, קִינְדֶער, דֶעם גָלוּת שְׁלֶעפְן
אוֹיסְגֶעמוּטְשֶעט זַיין
זָאלְט אִיר פוּן דִי אוֹתְיוֹת כּוֹח שֶעפְן,
קוּקְט אִין זֵיי אַרַיין

Fonetikusan:

Oyfn pripetchik brent a fayerl,

Un in shtub iz heysz,
Un der rebe lernt kleyne kinderlakh,
Dem alef-beysz.

Zet zhe kinderlekh, gedenkt zhe, tayere,
Vos ir lernt do;
Zogt zhe nokh a mol un take nokh a mol

Kometz- alef: o!

Lernt, kinder, mit groysz kheyshek,
Azoy zog ikh aykh on;
Ver s'vet gikher fun aykh kenen ivre -
Der bakumt a fon.

Lernt, kinder, hot nit moyre,
Yeder onheyb iz sver;
Gliklekh der vos hot gelernt toyre,
Tsi darf der mentsh nokh mer?

Ir vet, kinder, elter vern,
Vet ir aleyn farshteyn,
Vifl in di oysyes lign trern,
Un vi fil geveyn.

Az ir vet, kinder, dem golesz shlepn,
Oysgemutshet zayn,
Zolt ir fun di oysyes koyekh shepn,
Kukt in zey arayn!

 

Magyarul 

A kályhában ég a tűz
És a házban meleg van.
a rabbi meg a kisgyereknek tanítja
a héber ábécét.


Nézzétek gyerekek, emlékezzetek drágáim,
amit nektek tanítok;
ismételjétek és ismételjétek,

Komec és álef: o!"

Tanuljatok csak nagy elszántsággal.
én mondom nektek;
aki előbb tudja a héber kiejtést -
az kap egy zászlót.

Tanuljatok gyerekek, ne féljetek,
minden kezdet nehéz;
Szerencsés aki Tórát tanulhat,
Mi más kéne még ez embernek?

Gyerekek, mikor majd felnőttök,
magatok is megértitek majd,
hogy mennyi könny van ezekben a betűkben,
és mennyi sirám.

Amikor majd a száműzetés terhe alatt roskadtok,
és fogytán az élet,
Merítsetek erőt ezekből a betűkből,
Nézzétek csak őket!

 

 

 

A dal a világhírű hászid éneked, Avraham Fried előadásában:

És egy orosz gyermekkórus által bemutatott verzió, melynek különlegessége, hogy a végén orosz nyelvű szöveg is szerepel:

(Címlapfotó: Roman Vishniac: Gyerekek Munkácson, © Mara Vishniac Kohn, International Center of Photography)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr1816424774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csorsza 2021.03.20. 19:34:26

Most eltekintve a szövegtől, és a sztoritól, ez elég semmilyenke egy dal. Filmzenének pont jó, de semmi több.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása