Ki kit reprezentál, avagy válasz vélt sérelmekre
Válasz Ráckövesi Péter az akibic.hu-n megjelent írására

Ráckövesi Péter barátom billentyűzetet ragadott és megírta mi is az ami szívét nyomja és mik azok az értékek, melyeket ő személyesen megtestesíteni kíván, ahogy fogalmaz: „amit reprezentálni szeretne”. Meglepődésem kettős, egyrészről, mert Ráckövesi több, egymástól független állítást is megfogalmaz és írásából nehezen tudom kiolvasni mondandójának lényegét, másrészről furcsállom azt, a neológia köreiben divattá és szinte dogmává váló „Chabad-ellenességet”, ami ellen Ráckövesi, még mielőtt a miskolci hitközségben funkciót töltött volna be, maga is élesen szembeszállt, amikor néhány éve cseppet sem nézte jó szemmel azt a „boszorkány-üldözést”, amit a mainstream hitközségi vezetés a Miskolcon szolgálatot teljesítő Fuchs rabbi ellen indított. Sajnálom, hogy Ráckövesi is beállt a bűnbak-képzők táborába, gondolom volt oka rá a hitközségi funkciókon túl is.

Mivel sok, egyenként is hosszabb választ igénylő kritika került megfogalmazásra irányomban, illetve általánosan a Chabad mozgalom és annak hitközségi manifesztációja, az EMIH vonatkozásában, az alábbiakban igyekszem röviden kifejteni szubjektív álláspontomat:

Ráckövesi helyesen rajzolja fel a magyarországi zsidóság kórképét, amikor megjegyzi, hogy a vegyesházasságokból származó utódok, akik édesapjuk oldaláról örökölték zsidó származásukat, komoly dilemmával szembesülnek. Sok esetben zsidónak tartják önmagukat, gyermekeiket szeretnék zsidó értékek szerint nevelni, ugyanakkor a zsidó vallásjog, a háláchá, mely anyai ágon eredezteti a zsidó származást nem tekinti őket zsidónak. A „hová álljanak a belgák” kérdése korunk egyik legégetőbb problémája különösen hazánkban, ahol a vegyesházasságok elsöprő többségben vannak. A problémával muszáj foglalkozni egyrészről prevenciós oldalról- azaz propagálni annak fontosságát, hogy zsidó zsidóval kössön házasságot már csak annak érdekében is, hogy gyermekeink ne kerüljenek ilyen típusú kulturális és vallási csapdába- másrészről adekvát választ kell adni a már „belgák” ügyére is.

Neológ oldalról és így Ráckövesi részéről is leggyakrabban ismételt sérelem, hogy a Chabad irányzat nem fogadja el a neológ vallási vezetők által végzett betéréseket, mely tulajdonképpen a neológia vezetésének expressz válasza a „belgák” helyzetének orvoslására. Azonban a jó szándék, legtöbb esetben nem csak a vallási törvények teljes zárójelbe tételével párosul, de felfoghatatlan károkat okoz pont azokban az emberi életekben, amelyeket megmenteni próbál, hiszen egyfajta kasztrendszert eredményez, ahol első és másodrangú állampolgárok (betértek) próbálják megérteni kinek mi a baja másikkal, sértettséget, összezavarodottságot és komplexusok sokaságát szüli.

A helyzet az ezért, hogy nem csak a Chabad, de semmilyen ortodox irányzat, a legmodernebbtől az ún. ultraortodoxig, Vasvári utcától a Kazinczy utcáig, izraeli állami Rabbinátustól a bécsi Israelitische Kultusgemeinde-ig nem fogadja el a neológia betéréseit és erre nagyon jó oka van. A betérés egy vallási intézmény, melyet a vallási törvények alapján kell csinálni, máskülönben semmi értelme. Anélkül, hogy részleteiben kifejteném mik ezek a vallási szabályok, hiszen a téma összetett és nem ennek az írásnak a feladata összefoglalni, legyen elég annyi, hogy a szombati törvények, a kóserság és a házassági tisztaság törvényeinek makulátlan betartása alapfeltétel. Ha valaki ezeket a betérés pillanatában nem gondolja komolyan és eleve tudja, hogy ahogy kijön a rabbinátus bírái elől meg fogja szegni ezeket a szabályokat, úgy a betérés megáll a szép szavak és az üres képmutatás szintjén.

Kétségtelen, hogy mivel emberi sorsokról van szó, sokakban ez sértettséget válthat ki, de fontos felismerni, hogy ahhoz, hogy az ember kulturálisan, emocionálisan és egyéb okokból zsidónak érezhesse magát, nincs szükség vallási törvények ilyen szintű, nyílt arculcsapására. A Chábád, és így az egész ortodox irányzat „bűne” mindösszesen annyi, hogy ragaszkodik a Sulchán Áruch, mint a legfőbb vallásjogi iránymutatás betűihez és eszmeiségéhez.

A fentieket odáig csavarni, hogy a Chábád, vagy bármely más ortodox irányzat, ne tekintené, a vallási törvények szerinti betérésen keresztül menteket teljes jogú tagjaként az tévesen rosszindulatú feltételezés, ha nem egyenesen ostobaság, annál is inkább, mivel a Misna bölcseinek jelentős része betért volt vagy betértek családjából származott, így nem kisebb emberek, mint Rabbi Akiva, Smajá vagy Avtalion. Szintén betért volt a bibliai próféta Ovadja, vagy a leghíresebb biblia-fordító Onkelosz.

Ráckövesi szintén felteszi a kérdést, hogy vajon „Magyarországon ki a reprezentatívabb, a Chabad vagy egy sok százéves Miskolci Zsidó Hitközség? Azaz, a Miskolci Autonóm Ortodox Anya Hitközség”, mely kérdés már önmagában is csúsztatásokkal teli. Egyrészről, mert a miskolci hitközség, mely a közelmúltig legalább nevében ortodox volt, ma már sajnálatos módon nevében sem az, másrészről mivel Ráckövesi abból a téves premisszából építkezik, hogy a Chábád mozgalmat képviselő EMIH magának vindikálná a hazai, vagy akárcsak a miskolci zsidóság reprezentálását. Mi sem áll távolabb az igazságtól. Az EMIH vezető rabbija egy nemrég napvilágot látott interjúban egyértelműen kifejtette, hogy nem hiszi, hogy a hazai zsidóság egészét bármelyik szervezet, akár Mazsihisz vagy EMIH, képviselné, erre felhatalmazást egyik szervezet sem kapott.

Végül, de nem utolsó sorban Ráckövesi személyeskedésbe átcsapó vádját kell visszautasítanom, magam, de még felhatalmazás hiányában is kollégáim és (a szó pozitív értelmében) elvtársaim  nevében, miszerint: „Miért lenne szükségünk magyarul alig beszélő „haszid” csoportokra a hitközségeinkben? Gondolkodjunk már el egy kicsit! Engem ne reprezentáljon a Chabad/EMIH, ne vegzáljon folyamatosan Megyeri András, ne reprezentáljon ő sem”.

Úgy érzem beszélek olyan jól magyarul, mint Ráckövesi, de hasonlóan jól beszélnek magyarul például Köves és Faith rabbik is. Mindhárman itt születtünk, magyar állampolgárok vagyunk, magyar az anyanyelvünk, igaz, beszélünk azon kívül még néhány nyelvet.

Saját magamon kívül nem reprezentálok senkit és véleményemet nem az éppen aktuális „propagandához” igazítom, ahogy nem igazítottam ahhoz soha.

Konstruktív kritikának is felérő zárszóként azt üzenem, hogy ideje volna, ha a Mazsihisz és az ahhoz köthető személyek valódi programot, tényleges cselekvési tervet és a hazai zsidóságot érintő égető kérdésekre valódi válaszokat dolgoznának ki, hiszen az ellenségkép gyártás nem „zsidó műfaj” és maximum egy-egy hitközségi választást lehet velük megnyerni, problémát orvosolni aligha.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr3514749147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása