A legfontosabb praktikus különbség ünnepnap és szombat között, hogy ünnepnapon, bizonyos szabályok betartásával természetesen, szabad sütni-főzni, de csak az adott ünnepnap szükségleteit, előkészíteni másnapra semmiképpen nem megengedett, hiszen ezzel csökkentenénk az ünnep magasztos jellegét.

Sokszor előfordul azonban, hogy egy ünnepnap után azonnal szombat következik vagy, mint ebben az évben, az ünnep utolsó napja szombatra esik. Ilyenkor, a fenti okból, problémás lehet a szombati étel ünnepnapon való elkészítése. Bölcseink ezért bevezették az eruv távsilin intézményét, mely tulajdonképpen az ünnepre való előkészületet egy összefüggő folyamattá teszi a szombatra való előkészülettel.

A halachikus (vallásjogi) megoldás lényege, hogy egy sült és egy főtt ételt még az ünnepnap beállta előtt (jelen esetben holnap, azaz csütörtökön, az ünnepnap előestéjén) elkészítünk, de azt csak szombaton esszük meg. Így tulajdonképpen összekötjük az ünnepnap előtti szombati előkészületeket az ünnepnapon (pénteken) történő előkészületekkel.

Miként kell az eruv távsilin szertartást elvégezni?

Az ünnep beállta előtt félreteszünk például egy főtt tojást és egy ünnepi kenyeret (pészách lévén egy lap maceszt), amit szombaton (lehetőleg délután) el is fogyasztunk. A szertartást annyi idővel az ünnep beállta előtt kell elvégezni, amennyi idő elegendő volna ezen ételek elfogyasztására is.

Leghelyesebb, ha ezen ételeket jól megkülönböztetjük, annak érdekében, hogy pontosan tudjuk majd melyik ételek azok amiből szombaton enni kell, és átadjuk egy másik embernek, aki lehetőleg nem családtagunk, az alábbi szöveg kíséretében:

„Ezennel meghatalmazok bárkit, aki ennek az eruvnak lehetőségével élni kíván”

Ő ezeket az ételeket kezével kissé felemeli, ezzel tulajdonképpen birtokába kerülnek ezek az ételek, majd visszaadja nekünk, mi pedig elmondjuk a következő áldást és szöveget:

„Áldott vagy te Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki megszentelt bennünket parancsolataival és meghagyta nekünk az eruv micváját!”

„Ezzel az eruv-val legyen megengedett főzni, sütni, melegen tartani és tüzet gyújtani ezen az ünnepnapon a következő szombatra, számunkra és minden zsidó számára ebben a városban”

Mi értelme ennek az egésznek?

Bár tórai értelemben véve ha ünnepnapon szombatra is főzünk tulajdonképpen nem követünk el komoly bűnt, bölcseink mégis attól tartottak, hogy  vagy az ünnepnap szentsége vagy a szombat nap tisztelete csorbul, ha felelőtlenül állunk a kérdéshez.

Nem a törvények kijátszása e az eruv távsilin?

Nem, mert a Tóra célja nem az élet ellehetetlenítése vagy túlságos megnehezítése, bölcseink olyan megoldásokat kerestek és keresnek, amelyek úgy teszik könnyebbé az ember életét, hogy az maradéktalanul illeszkedik a háláchá keretrendszerébe.

Mi van ha elfelejtek eruv távsilin-t csinálni az ünnep előtt?

Baj ilyenkor sincs, hiszen, mint a fenti szövegből is látszik, bizonyára a városban más csinált eruv-ot és ezzel bennünket is felhatalmaz az ünnepen szombatra való előkészületekre. A szokás az, hogy a város rabbijai erre, mármint a másokat is észben tartó eruv-ra, különös hangsúlyt fektetnek. Azonban természetesen helyes, ha mindenki maga készít eruv távsilin-t még az ünnepnap beállta előtt.

Olyan években amikor az ünnepnapok csütörtökre és péntekre esnek, amely után ugyebár szombat következik, szigorú értelemben még akár csütörtökön (tehát az első ünnepnapon) is el lehet végezni az eruv szertartást, bár idén pészáchkor ez nem aktuális, de talán érdemes tudni.