Sávuot nem csak a Tóraadás ünnepe, amikor is, idén 3331 éve, azaz a zsidó időszámítás szerinti 2448. évben Isten megjelent a teljes zsidó nép előtt- amire sem előtte, sem azóta nem volt példa- hanem a tavaszi aratás ünnepe is. Az alábbiakban néhány rövid érdekesség Sávuothoz kapcsolódóan:
- Sávuot a második a három zarándokünnepből (Pészách, Sávuot, Szukot), amikor is az ókorban minden zsidó férfinak fel kellett zarándokolnia Jeruzsálembe. A három zarándokünnepen kívül a Tóra még két ünnepet említ, Ros Hásánát illetve Jom Kipurt, természetesen az újholdak illetve a szombatok mellett.
- Sávuot az egyetlen ünnep ami nem egy specifikus dátumhoz van kötve a Tóra által, időpontja akként van meghatározva, hogy az a Pészách utáni 50. napra essen. Ez történetesen mindig Sziván hó 6-a, de ez a dátum nincs megemlítve a Tórában.
- Az első Sávuot, tehát a kivonuláskori Tóraadás nem Sziván 6-án, hanem 7-én történt, ugyanis Mózes „önhatalmúlag” hozzátett egyet ahhoz a három naphoz, melyet Isten rendelt el a kinyilatkozásra felkészülve, mert a zsidó nép vezetője úgy érezte, hogy a népnek szüksége van még egy extra napra a spirituális és rituális felkészüléshez.
- Sziván hónap a harmadik a zsidó naptár számításban, legalábbis a Tóra alapján. A Sziván név, mint a többi zsidó hónap neve, babilóniai eredetű és egyike azoknak a hónap neveknek, melyeket a Biblia is említ. Ráadásul ez az első a megemlített hónap nevek közül, Eszter könyvében (Eszter 8:9).
- Sziván hónap csillagjegye az ikrek (héberül teomim), egyike a két csillagjegynek, aminek emberi alakja van. Bölcseink azt tanítják, hogy ez azt szimbolizálja, hogy Isten a Tórát kifejezetten az embereknek szánta.
- Sávuot az egyetlen ünnep, melynek semmilyen „különleges” micvája nincs. Míg Pészáchkor van a maceszevés kötelessége és a kovásztalan tilalma, Szukotkor a sátor és a négy növény, Ros Hásánákor a sófár, Jom Kipurkor a böjt, Sávuotkor nincs semmi speciális micva. Bölcseink azt tanítják, hogy azért, mert ezen az ünnepet csak a Tóra tanulásra koncentrálunk.
- Sávuot abban is különbözik a másik két zarándokünneptől, hogy míg azok több naposak, Sávuot mindössze egy napos (diaszpórában két napos).
- Míg mindegyik ünnephez kapcsolódóan van egy-egy Misna és ennek megfelelően Talmud traktátus, Sávuot-hoz kapcsolódóan nincsen (a Svuot traktátus nem Sávuothoz köthető, hanem az eskük törvényeit veszi számba). Igaz, a Chágiga traktátus tartalmaz sok Sávuothoz kapcsolódó törvényt és történetet, de annak misnai része lényegesen kevésbé kötődik az ünnephez, mint más, ünnepekkel foglalkozó traktátusok (Ros Hásáná, Juma, Szuka, Pszáchim, Megila).
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.