A héten Bahreinben zajló, a palesztinokat felvirágoztató tervvel kapcsolatos workshop-on számos zsidó, ráadásul ortodox zsidó is részt vett, az amerikai kormány képviseletében. Itt van mindjárt a két legismertebb, Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és egyik legfontosabb főtanácsadója és Jason Greenblatt, az amerikai elnök közel-keleti kérdésekben illetékes főtanácsadója.

Az, hogy az elnök egyik lánya, Ivanka Trump, aki amúgy az egyetlen a gyerekei közt, aki aktív politikai szerepet játszik, maga is felvette a zsidó vallást mikor Kushnerrel megismerkedett, ráadásul ortodox rítus szerint és amúgy a vallási életet élnek önmagában egészen fenomenális és fantasztikus.

Talán sokan látták, amikor a választást megelőző napon Ivanka és Jared a lubavicsi Rebbe sírjánál járt, áldását kérve a győzelemhez. Működött.

A chábád mozgalommal amúgy is szoros viszont ápoló Kushnerék szombatonként és ünnepenként is az otthonukhoz közeli chábád zsinagógában imádkoznak.

Már a beiktatáskor felreppent a hír, hogy a Kushner házaspár rabbinikus engedélyt kapott az alkalmi szombatszegésre, hogy részt vegyenek a fontos eseményen illetve egy másik alkalommal is amikor szombaton repültek az elnöki géppel Szaudi-Arábiába, Trump első külföldi útján.

Talán sokakban felmerült két kérdés: (1) mi az, hogy rabbinikus engedélyt kaptak a szombatszegésre? (2) mit tehet egy szombattartó politikus, amikor olyan eseményen kell részt venni ami sábátkor vagy ünnepen van?

Zsidók részvétele a politikában nem új esemény. Korábban az Egységben írtam erről egy cikket (Zsidók a hatalmasok környékén címmel), de legyen az elég emlékeztetőül, hogy Smuel háNágid rabbi, Don Jichák Ábárbánel rabbi vagy korunkban Joe Lieberman amerikai szenátor és majdnem-elnök, mind vallásos emberek voltak és komoly pozíciót töltöttek be.

Mit is jelent, hogy rabbinikus engedélyt kaptak?

A (nyilvános) szombatszegés egyike a legkomolyabb tórai tilalmaknak. A vallásjog akként értelmezi, hogy aki szombatot szeg, az olyan mint aki nyilvánosan tagadja meg Istent, hiszen kinyilvánítja, hogy nem hisz a világ teremtésének isteni eredetében. Az (szinte) egyedüli eset, amikor egy zsidó megszegheti a szombatot (vagy ünnepet) az az életmentés, az élet védelmének esete (Lásd Sulchán Áruch, Orech Chájim, 329:1,6-8; modernkori példák pedig Cházon Is, Ohálot 22:32) Tulajdonképpen arról van szó, hogy ha az ember életveszélyes helyzetben van, vagy más van életveszélyben akit meg kell menteni, akkor minden tórai törvény (néhány kivétellel) megszeghető. Így a szombat is. Példa erre, ha az embernek korházba kell mennie, olyankor nyilván beülhet egy mentőautóba vagy akár vezethet is autót. Két dolgot azonban fontos megemlíteni: először is, hogy kifejezetten veszélyhelyzetről kell legyen szó, másrészről, csak és kizárólag addig szabad a szombatot vagy ünnepet megszegni, amíg a veszélyhelyzet fennáll (pl. visszajönni az autóval, amikor már elmúlt az életveszély tilos). Konkrét esetben érdemes és szükséges törvényt jól ismerő, hiteles rabbit megkérdezni. 

Kushnerék esetén felmerül a kérdés, hogy vajon feladatuk és a konkrét ügyek, amelyekben eljártak, mennyire meríti ki az életveszély vagy az élet mentésének fogalmát, hiszen nyilvánvaló és közvetlen veszélyről nem volt szó. A helyzet azonban az, hogy ilyen pozícióban lévő embereknél, még ha diplomáciai feladatokat látnak el, mint ezekben az esetekben, felmerülhet az életveszély megelőzésének kérdése, hiszen a sikeres diplomácia háborút előzhet meg. A Kushneréknek engedélyt adó ortodox rabbi nyilván alaposabb tájékoztatást kapott a szombatszegés okának mélységéről, a diplomáciai feladatról és döntött úgy, hogy fennáll az életveszély megakadályozásának esete. Tehát nem szó szerinti engedélyt adott, hanem egy vallásjogi szituációt elemzett.

Fontos azt is megemlíteni, hogy a fenti esetek izoláltak, azaz arról nyilván nincsen szó, hogy Kushnerék minden szombaton életmentő szituációban járnak el. Hozzáteszem, nem gondolnám, hogy próbálnának „szabadulni” a szombattartástól és kibúvókat keresnének. Komolyabb emberek ők annál.

A másik kérdést illetően tulajdonképpen már meg is adtuk a választ. Csak és kizárólag különleges esetekben, amikor közvetlen vagy közvetett de súlyos életveszély merül fel, lehet egy ortodox zsidó politikus megengedő. Úgy szombattartásban, mint más vallásjogi kérdésekben.

Az eddigi egyetlen ortodox izraeli államelnök Menachem Begin volt, akiről több történet is ismert, amikor konfliktus merült fel a vallásos gyakorlata és politikusi kötelezettségei közt. Az egyik ilyen eset Anwar Sadat, egyiptomi elnök temetésének idején történt, amikor az izraeli elnök kilométereket sétált szombaton (és komoly biztonsági erők kíséretében), hogy részt vehessen a meggyilkolt egyiptomi államfő temetésén és kondoleálja az özvegyet.